Párizsi klímacsúcs előtt: alapkérdésekben sincs konszenzus

A jelenlegi kalkulációk szerint az egyes országok emissziócsökkentési ígéreteivel 2,7 Celsius-foknál lehetne megfékezni a globális felmelegedést az évszázad végére. Már ha az államok tartják magukat vállalásaikhoz. Jövő héten kezdődik a párizsi klímacsúcs.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Néhány alapadat, amit érdemes tudni a most kezdődő párizsi klímacsúcsról, mely a 2009-es koppenhágai klímacsúcs fiaskóját hivatott jóvátenni.

A 2015-ös párizsi klímamegállapodás célja az lesz, hogy az emberiség 2 Celsius-fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését – bár ez lehet, hogy csak álom marad.

Mindenesetre a júniusi G7-találkozón komoly előrelépések történtek: eszerint a G7 országok 2050-ig 40–70 százalékkal mérséklik az általuk kibocsátott üvegházgázok mennyiségét. Ezt a megújuló energiaforrásokra történő átállással érik el, amelyek arányát indirekt pénzügyi eszközökkel is segítik, mint például a fosszilis alapú energiatermelő rendszerek exportámogatásainak megszüntetése. Az évszázad végére a gazdasági nagyhatalmak nullára csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, és teljesen megújuló energiaforrásokra állnak át. Persze, lehetséges, hogy ez kevés lesz: 50 százalékos azonnali kibocsátáscsökkentéssel lehetne elérni, hogy a globális felmelegedés ne érje el a 2 Celsius-fokot, amit tudományos körökben az irreverzibilitás határaként emlegetnek.

Főbb kérdésekben megosztottak

November 30 és december 11 között mintegy 195 ország képviselői gyűlnek össze Párizsban. Ebből 134 fejlődő ország, melyeknek létkérdés a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítése. Az évi 100 milliárd dolláros klímasegélyalap büdzséjének összeadása tehát kulcsfontosságú lesz a konferencián. Franciaország az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén évi 3 milliárdról 5 milliárd euróra emelte hozzájárulását az ENSZ klímaalapjába. Az új összeg 2020-től lép érvénybe.

Az alap pénzei a gazdaság zöldítését is hivatottak finanszírozni, nemcsak a természeti katasztrófák utáni teendőket. Franciaország azt szeretné, ha Kína is pénzt adna az alapba.

Otthonunk, a Föld – Sorsa és sorsunk a tét
Fotó: freeimages.com

A fejlődő országok azt szeretnék elérni, hogy 2020-tól ennél nagyobb éves összeg álljon rendelkezésükre. Az USA és más nagyhatalmak viszont nem favorizálják a segély megemelését. Hogy e kérdésben sikerül-e kielégítően megegyezniük a két tábornak (fejlődők és fejlettek), nagy részben ezen is múlik a konferencia sikeressége. Megjegyzendő: 2014-ben a klímaügyi finanszírozás elérte a 62 milliárd dollárt, derült ki az OECD összesítéséből.

Azt sem tudni egyelőre, hogy Párizsban vajon sikerül-e elfogadtatni egy új rendszert arra, hogy a fejlődő országokat kárpótolhassák a természeti katasztrófáktól és a klímaváltozás káros hatásaitól (aszály, árvíz, emelkedő tengerszint) elszenvedett anyagi károkért, akár úgy, mint ahogy egy biztosítási szerződés teszi.

A konferencia másik nagy kérdése az lesz, hogyan lehet a 2025 és 2030 utáni évekre szigorú emissziómérséklést előírni, az egyes országoknak, kötelező érvénnyel. Vajon a fejlődő országok felhagynak-e azzal a retorikával, hogy egy ideig ők is szennyezhessenek sokat, mondván a fejlett országok éppen ezt tették az előző évszázadban.

A vállalások 2030-ra várhatóan csak átlagosan 3 százalékkal mennek alább annak az emissziónövekedési rátának, ami évi 8 százalékos növekedés abban az esetben, ha nem fogják vissza légszennyezésüket az országok.

Nincs egyezség arról, hogy pontosan hogyan mérjék az emissziót: az olajkitermelő országok sérelmezik, hogy a számítások főleg a fosszilis energiahordozókból származó kibocsátásra fókuszálnak. Szerintük az agráriumból – mely a metán révén még erősebb szennyezőforrás – és más szektorokból származó légszennyezést is be kellene foglalni a kalkulációkba.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo