Az Országgyűlés törvénybe foglalta a tavaly év végi párizsi klímacsúcson született nemzetközi klímapolitikai megállapodást, amelynek rendelkezései a jövő évtől válthatják fel a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat. A képviselők egyhangúlag, 160 igen szavazattal járultak hozzá az ENSZ-okmány ratifikálásához. A párizsi klímamegállapodás akkor léphet hatályba, ha 2017 áprilisáig legalább 55 olyan érintett állam hozzájárul a kihirdetéshez, amelyek károsanyag-kibocsátása eléri a világ összkibocsátásának 55 százalékát. (Itt olvashat részletesebben a megállapodásról.)

Áder János köztársasági elnök a javaslat vitájában felszólalva hangsúlyozta, míg a kiotói megállapodásban csak összesen 38 ország vett részt, addig a párizsi megállapodást 195 ország fogadta el, köztük a korábbi egyezményt nem ratifikáló Egyesült Államok és Kína is, amivel az új megállapodás a korábbi 11 százalék után már a világ teljes károsanyag-kibocsátásának mintegy 95 százalékát lefedi. (Persze lehet, hogy Donald Trump felrúgja az egész megállapodást.)

A módosítás alapján az államháztartásért felelős minisztert tájékoztatják a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló nemzetközi szervezet, a Zöld Klíma Alap döntéshozó testülete esetében, a szervezethez akkreditált nemzeti képviselő kijelölésekor, valamint ezentúl a miniszter is részt vesz a klímafinanszírozással kapcsolatos döntések meghozatalában. A törvénnyel kerül a magyar jogba az úgynevezett piaci stabilizációs tartalék fogalma, amely az üvegházhatású gázok kereskedelmével függ össze. A piaci stabilizációs tartalékba kerül bele majd 2019-től a tagállamok által aukción értékesíthető uniós egységek egy bizonyos része.

A tavalyi párizsi klímacsúcson született megállapodást ünnepélyes keretek között írta alá 170 ország- és kormányfő áprilisban. A remények szerint az új ENSZ-megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Párizs fontos lépés a klímaváltozás elleni harcban: a fejlett és fejlődő országok egyaránt vállalták, hogy csökkentik kibocsátásaikat, és együtt dolgoznak azon, hogy megmentsék a Föld éghajlatát, és az emberi civilizációt.

A lelkesedés oka, hogy ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezenfelül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.

Mindeközben Magyarországon a klímaváltozás megfékezése leginkább a szavak, politikai szólamok szintjén jelenik meg; valós, számottevő hatással bíró intézkedésekre ritkán kerül sor. Erre jó példa a megújuló alapú energiatermelés, ahol a támogatási rendszer megújítását (METÁR) már 2010 óta ígéri a kormány, de eddig nem történt meg a bevezetése. Nem véletlen, hogy a régióban sereghajtók vagyunk a zöldenergia terén: a megtermelt áram mindössze 7 százalékát termeljük megújulókból. Szlovákia messze megelőz bennünket, de még a klímaromboló szénkészletekre alapozott lengyel gazdaság is előbbre jár.

Az Energiaklub országos felmérése világosan mutatja, hogy a magyar lakosság több mint 80 százaléka a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és aggódik a klímaváltozás miatt. Tízből heten védtelennek érzik magukat a klímaváltozás hatásaival szemben. A válaszadók leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára.

„Az éghajlatot nem lehet szép szavakkal megvédeni, a magyar államigazgatásnak a szavakat és célokat tettekre kell váltania, például megfelelő gazdasági ösztönzők bevezetésével. A legsürgetőbb feladatok közé tartozik a 3 millió korszerűtlen lakás felújítása, a METÁR bevezetése és biztonságos beruházási környezet megteremtése. Nemcsak a magyar társadalomnak, hanem végre a magyar kormánynak is komolyan kell vennie azt a veszélyt, amely a hazánk biztonságát is fenyegeti, ha nem lépünk fel a szén-dioxid-kibocsátások ellen” – mondta dr. Bart István.