Milyen célokat kergetnek a párizsi klímacsúcson?

A párizsi klímacsúcs előtt áttekintjük a főbb adatokat a kibocsátáscsökkentési célokról és az emissziónövekedés lehetséges szcenárióiról. A zárómegállapodás tervezete 55 oldalas, és 1490 pontot tartalmaz.

Október elejéig 150 ország nyújtotta be önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásait az ENSZ-nek. Ezek az államok adják a globális emisszió 90 százalékát. Az ENSZ alá tartozó IPCC (Kormányközi Klímaváltozási Tanács) szerint az egy főre jutó kibocsátásnak 2075-re évi 4 tonnára kell csökkennie a mai 5 tonnáról. Az Egyesült Államok lakosaira ma 17,7 millió tonna jut fejenként, Kínában az évenkénti kibocsátási mennyiség 6 tonna/fő.

Ha a fejlődő országokban „csak” 5 tonnára nőne az egy főre jutó emisszió (ami Európában az egy főre jutó kibocsátásnak mindössze 70 százaléka), azzal a globális kibocsátás már eleve 60 százalékkal növekedne.

Felmelegedés az évszázad végére
Az ipari forradalom kezdete előtti hőmérséklethez képest:
– Az ENSZ IPCC mércéje volt éveken át: 2 Celsius-fok.
– A jelenleg érvényben lévő emissziócsökkentési ígéretekkel: 0,6–1,1 Celsius-fok
– A Climate Interactive becslése a 2014. decemberig benyújtott, 2020 utáni vállalások alapján: 3,1 Celsius-fok
– A Climate Interactive és a MIT Sloan School of Management szerint, a 140 ország által 2015. október 1-ig benyújtott, 2025–2030 közötti időszakra vonatkozó önkéntes vállalásokkal (INDC) együtt: 2,7 Celsius-fok
– Ha nem történik számottevő emissziócsökkentés: 4,5 Celsius-fok
A mai viszonyokat elnézve nagy, hősies erőfeszítés lenne, ha sikerülne 20 százalékkal visszafogni az üvegházgáz (ÜHG)-kibocsátást a következő 50 évben. Egyelőre annak az eshetősége, hogy ezt sikerül végrehajtani, elég csekély. De ezzel a 20 százalékos mérsékléssel is csak annyit tudnánk elérni, hogy a légkör ÜHG-koncentrációja a maihoz képest nem 2065-re duplázódna meg, hanem 2075-re. (2065-öt a „business as usual” szcenárió érvényesülésére becsülték a tudósok, vagyis ha a kormányok nem tesznek számottevő erőfeszítéseket az emissziócsökentésre.)

Kínai kvóták

Kína és az USA közös közleményben tudatta szeptemberben, hogy az ázsiai nagyhatalom 2017-től elindítja saját nemzeti szintű emissziókereskedelmi rendszerét, vagyis minden nehézipari szereplőre vonatkozóan beárazza a légszennyezést, mert a nagy szennyezőknek kvótákat kell vásárolniuk majd. (2011 óta hét külön kvótapiac már működik az országban, ezeket harmonizálná és terjesztené ki szélesebb körre az új rendelkezés.)

A bejelentés azonban nem tartalmazott konkrétumokat. Kína „2030 körül” kezdi csökkenteni kibocsátását, míg az USA 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti a 2005-ös bázisévhez képest.

Elemzők szerint Kína kvótapiaca legfeljebb csak évi 3-4 milliárd tonna üvegházgáz kibocsátását tudná az ellenőrzése alá vonni 2020-ra, ami kevesebb mint a fele az ország éves emissziójának.

Füstös civilizációnk
Kép: freeimages.com

Energiaboom = emisszióboom

  • A globális lakosság növekvő energiaigénye megnehezíti az emissziócsökkentést. 2050-re a jelenlegihez képest 50 százalékkal több áramot fogyaszt majd az emberiség, ahogy egyre több fejlődő országban javul a középosztály életszínvonala, s ahogy egyre népesebb lesz az emberiség. (Jelenleg 7,4 milliárd fő él a Földön.) Addigra 9,7 milliárdan leszünk.
  • Indiában a lakosság 20 százaléka még mindig nem rendelkezik háztartásában elektromos árammal. Itt minden bizonnyal ugrásszerűen fog nőni az áramfogyasztás és az ezzel járó ÜHG-kibocsátás.
  • Jelenleg fosszilis energiahordozókkal elégítjük ki a világ áramfogyasztásának 80 százalékát. 
  • Az újonnan létesített áramtermelő kapacitásoknak már a fele megújuló energiákra épült 2014-ben – állítja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Uniós álláspont

Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az EU 2020-ra teljesíteni képes a 1990-es bázisévhez képest a 20 százalékos emissziócsökkentést. Az Európai Unió ötévente szigorúan ellenőrizni kívánja a globális emissziócsökkentés terén elért eredményeket, vagyis nem csak az uniós tagországok teljesítéseit.

Az Európai Bizottság nem szeretné, ha mindössze 2030-ig terjedően fogadnának el emissziócsökkentési vállalásokat a párizsi konferencián. Az EU célja egy hosszabb távú egyezség. (A kiotói jegyzőkönyvet sikerült meghosszabbítani Koppenhágában 2009-ben, de ez az egyezmény 2020-ban lejár. Ennek utódát készülnek elfogadni a klímatárgyalók és a kormányfők Párizsban.)

Az EU vállalta, hogy 2030-ra az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékos emissziócsökkentést valósít meg.

Szén-dioxid: nem tűnik el hamar az atmoszférából
Miután kibocsátottunk adott mennyiségű szén-dioxidot a levegőbe, az évszázadokig ott marad, s csak lassan, apránként szívja fel a növényvilág, a fák levelei és raktározzák el a törzsei, a gyökerei vagy a mangrove-ligetek, továbbá az óceánok és a benne lévő apró meszes vázú élőlények, korallszigetek, melyek beépítik magukba a CO2-t.
Fontos tényező, hogy a kis emissziócsökkentéseknek viszonylag csekély hatásuk van a légkörre, ami a szén-dioxid sajátos természetével indokolható. Ha nagyobb mértékű az emisszió csökkenése, csak akkor mutatkozik látványosabb hatás a légkörben. A kedvező klimatológiai effektus tehát nem arányosan jelentkezik.
Minél később vesszük elejét egy tonna szén-dioxid kibocsátásának, vagy tüntetjük el (karbonelnyelő projektekkel) a kibocsátott CO2-t, annál kisebb a hatása tettünknek. Ha a 21. század közepén tesszük, fele akkora hatása lesz, mint ha a 20. század közepén tettük volna.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo