A Föld lakosságának átlagosan 54%-a tartja fontos problémának a klímaváltozást és 78% szeretné, ha érvényesülne az éghajlatvédelmi politika. De éppen a legnagyobb szennyezőknek számító társadalmakban nagyobb mértékű a globális felmelegedés iránti érdektelenség. Az is kiderült, hogy az aszályok miatt aggódnak a leginkább az emberek.

Nehezíteni fogja a klímacsúcson az egyezkedést az a tény, melyre csak hetekkel a konferencia előtt derült fény: Kína évente 17%-kal több szenet éget, mint ahogy a statisztikák eddig mutatták.

Törvényileg kötelező vagy önkéntes emissziócsökkentés? Az előbbit akarta a koppenhágai klímacsúcs is, de csak az utóbbi lett belőle. Obamáék klímavédelmet akarnak, de nem jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat. A dolog hátterében egy politikai és jogi trükk áll.

A párizsi klímacsúcs előtt áttekintjük a főbb adatokat a kibocsátáscsökkentési célokról és az emissziónövekedés lehetséges szcenárióiról. A zárómegállapodás tervezete 55 oldalas, és 1490 pontot tartalmaz.

Az Európai Unió várakozásai szerint a perui Limában december 1. és 12. között megrendezésre kerülő konferencia előkészíti az utat a jövő évben, Párizsban megkötendő, kötelező érvényű új globális éghajlat-változási egyezményhez. Az EU felhívja a feleket, hogy 2015 márciusának végéig tegyenek javaslatot az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos ambiciózus célkitűzésekre.