A világ polgárai klímaegyezményt akarnak

A Föld lakosságának átlagosan 54%-a tartja fontos problémának a klímaváltozást és 78% szeretné, ha érvényesülne az éghajlatvédelmi politika. De éppen a legnagyobb szennyezőknek számító társadalmakban nagyobb mértékű a globális felmelegedés iránti érdektelenség. Az is kiderült, hogy az aszályok miatt aggódnak a leginkább az emberek.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az amerikai Pew Research Center 40 országban (Magyarország nem szerepelt közöttük) vizsgálta, hogyan vélekedik a közvélemény a klímaváltozásról és a klímapolitikáról. Pakisztán kivételével a többi 39 vizsgált államban a megkérdezettek többsége fontosnak tartja, hogy az üvegházgáz-kibocsátást korlátozzák világszerte.

Hatékony klímavédelmet akarnak az emberek
(fotó: freeimages.com)

Támogatja az emissziócsökkentést?
Ország Megkérdezettek %-a (igenlő válasz)
Olaszország, Dél-Korea 89 %
Brazília 88 % Németország 87 %
Franciaország 86 %
Kanada 84 %
Japán 83 %
Ausztrália 80 %
Mexikó, Anglia 78 %
Nigéria 77 %
Kína 71 %
India 70 %
USA: 69 %
Oroszország 65 % Lengyelország, Indonézia 63 %
Törökország, Dél-Afrikai Köztársaság 56 %
Globális átlag 78 %
Az országonkénti eredmények átlaga azt mutatja, hogy az emberiség 78%-a támogatja a klímapolitikát. A szakembereket meglepte a magas érték.

Az emberiség nagy része most már a saját bőrén tapasztalja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, legyen szó árvízről, szélsőséges időjárási jelenségekről, kánikuláról vagy hurrikánokról.

Azonban furcsa módon éppen a legnagyobb egy főre jutó ÜHG-kibocsátást produkáló országokban alacsonyabb az emberek veszélyérzete a klímaváltozás miatt (Oroszország, Ausztrália, USA). Van azonban kedvező elmozdulás: 2010-ben, a koppenhágai klímacsúcsot követő évben még az amerikaiak 37%-a mondta azt, hogy a klímaváltozás fontos probléma (ma 45%), Franciaországban az emberek 46%-a (ma 56%). Ez jelentős változásnak számít.

Miért aggódnak a leginkább?

Nem az árvizek miatt. Nem az erdőtüzek miatt. Nem az emelkedő tengerszint miatt. Nem a felmelegedő tengerekből egyre nagyobb energiát felvevő hurrikánok miatt. Hanem az aszályok miatt. Hiszen a mezőgazdák megélhetése és az agrárium életképessége függ az elégséges csapadékmennyiségtől. (A menekülthullám mögött is az aszály az egyik kiváltó ok a szakemberek véleménye szerint.)

Sajnos vannak olyan országok is, ahol csökkent az éghajlatváltozást égetően fontos problémának látók száma (ilyen Kína, Dél-Korea, Japán, Oroszország, Indonézia, Argentína és Törökország). Kínában 41%-ről egyenesen 18%-ra csökkent az aggódók aránya.

A párizsi klímacsúcs szempontjából érdekes tény, hogy a válaszolók nagy része úgy találja, a klímavédelem és a klímaváltozáshoz való adaptálódás feladatát elsősorban a gazdag országnak kell magukra vállalniuk mind politikai, mind gazdasági értelemben.

Nemek közt is van eltérés a kérdés megítélésében. Amerikában a nők 51%-a, míg a férfiaknak csak 39%-a ítélte meg úgy, hogy a klímaváltozás nagy probléma, illetve hogy az kihatással lesz az életvitelükre (nők 36%, férfiak: 23%). Az is megfigyelhető, hogy érzékenyebbek a probléma iránt az Y-generáció tagjai, mint az 50 évnél idősebbek. Az osztálykülönbségek ugyancsak bejátszanak a probléma megítélésébe: a szegényebb amerikaiak nagyobb számban tartják az éghajlatváltozást problémának.

Az amerikai republikánusoknak csak 20%-a, a demokraták 68%-a érzi súlyosnak a klímaválságot, a republikánusoknak 50%-a támogatná az emissziócsökkentést, a demokratáknak 82%-a. Előbbiek 55%-a érzi úgy, hogy életvitelében is változtatni kell, utóbbiaknak 79%-a. Hasonló, pártszimpátiák mentén meghúzódó elvi különbségek mutatkoztak Angliában, Kanadában és Ausztráliában.

 

Véleményvezér

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.
A szegénység görbén egyedül Szlovákia előz meg minket Európában

A szegénység görbén egyedül Szlovákia előz meg minket Európában 

Egy ország gazdasági teljesítménye és a szegénység között ugyan szigorú az összefüggés, mégis vannak apróbb különbségek.
A magyar agrárbárók átlagos birtokmérete tízszer nagyobb, mint az uniós átlag

A magyar agrárbárók átlagos birtokmérete tízszer nagyobb, mint az uniós átlag 

Rendkívül falánkok a magyar agrárbárók.
Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat 

Példátlan állami terrorcselekmény volt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo