Az amerikai Pew Research Center 40 országban (Magyarország nem szerepelt közöttük) vizsgálta, hogyan vélekedik a közvélemény a klímaváltozásról és a klímapolitikáról. Pakisztán kivételével a többi 39 vizsgált államban a megkérdezettek többsége fontosnak tartja, hogy az üvegházgáz-kibocsátást korlátozzák világszerte.

Az emberiség nagy része most már a saját bőrén tapasztalja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, legyen szó árvízről, szélsőséges időjárási jelenségekről, kánikuláról vagy hurrikánokról.

Azonban furcsa módon éppen a legnagyobb egy főre jutó ÜHG-kibocsátást produkáló országokban alacsonyabb az emberek veszélyérzete a klímaváltozás miatt (Oroszország, Ausztrália, USA). Van azonban kedvező elmozdulás: 2010-ben, a koppenhágai klímacsúcsot követő évben még az amerikaiak 37%-a mondta azt, hogy a klímaváltozás fontos probléma (ma 45%), Franciaországban az emberek 46%-a (ma 56%). Ez jelentős változásnak számít.

Miért aggódnak a leginkább?

Nem az árvizek miatt. Nem az erdőtüzek miatt. Nem az emelkedő tengerszint miatt. Nem a felmelegedő tengerekből egyre nagyobb energiát felvevő hurrikánok miatt. Hanem az aszályok miatt. Hiszen a mezőgazdák megélhetése és az agrárium életképessége függ az elégséges csapadékmennyiségtől. (A menekülthullám mögött is az aszály az egyik kiváltó ok a szakemberek véleménye szerint.)

Sajnos vannak olyan országok is, ahol csökkent az éghajlatváltozást égetően fontos problémának látók száma (ilyen Kína, Dél-Korea, Japán, Oroszország, Indonézia, Argentína és Törökország). Kínában 41%-ről egyenesen 18%-ra csökkent az aggódók aránya.

A párizsi klímacsúcs szempontjából érdekes tény, hogy a válaszolók nagy része úgy találja, a klímavédelem és a klímaváltozáshoz való adaptálódás feladatát elsősorban a gazdag országnak kell magukra vállalniuk mind politikai, mind gazdasági értelemben.

Nemek közt is van eltérés a kérdés megítélésében. Amerikában a nők 51%-a, míg a férfiaknak csak 39%-a ítélte meg úgy, hogy a klímaváltozás nagy probléma, illetve hogy az kihatással lesz az életvitelükre (nők 36%, férfiak: 23%). Az is megfigyelhető, hogy érzékenyebbek a probléma iránt az Y-generáció tagjai, mint az 50 évnél idősebbek. Az osztálykülönbségek ugyancsak bejátszanak a probléma megítélésébe: a szegényebb amerikaiak nagyobb számban tartják az éghajlatváltozást problémának.

Az amerikai republikánusoknak csak 20%-a, a demokraták 68%-a érzi súlyosnak a klímaválságot, a republikánusoknak 50%-a támogatná az emissziócsökkentést, a demokratáknak 82%-a. Előbbiek 55%-a érzi úgy, hogy életvitelében is változtatni kell, utóbbiaknak 79%-a. Hasonló, pártszimpátiák mentén meghúzódó elvi különbségek mutatkoztak Angliában, Kanadában és Ausztráliában.