Mást akar John Kerry és Francois Hollande a párizsi klímacsúcstól

Törvényileg kötelező vagy önkéntes emissziócsökkentés? Az előbbit akarta a koppenhágai klímacsúcs is, de csak az utóbbi lett belőle. Obamáék klímavédelmet akarnak, de nem jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat. A dolog hátterében egy politikai és jogi trükk áll.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

John Kerry, a klímatológiailag progresszív Obama-adminisztráció külügyminisztere a Financial Times-nak adott interjújában azt mondta, hogy véleménye szerint a párizsi klímacsúcs nem fog törvényileg kötelező érvényű globális klímaegyezményt eredményezni. Vagyis az egyes országok emissziócsökkentési vállalásai önkéntesek maradnak.

Francois Hollande francia államfő ezt rendkívül rossz eredménynek tartaná, mert "ha a megállapodás törvényileg nem kötelező, akkor nincs megállapodás", hozzátéve, hogy így lehetetlen lesz majd megbizonyosodni arról, hogy az országok valóban betartották-e az ígéreteiket.

A kék bolygó harcosa kék háttér előtt: Francois Hollande francia államfő
(kép: wikipedia)

Kerry megjegyzésének hátterében az állhat, hogy a washingtoni Szenátus kétharmados többsége kell ahhoz, életbe léptethessenek egy kötelező érvényű emisszió-csökkentési vállalást, mint jogszabályt az USA-ban.

Ahhoz, hogy Kerry és más tisztségviselők átlépjenek a Szenátuson, a megállapodásnak nem szabad nemzetközi egyezménynek (treaty) minősülnie az amerikai jogrend szerint, írta a The New York Times.

A klímakonferencia november 30-i nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár és Áder János, magyar kormányfő.  A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Fejlesztenek is
Az ENSZ 193 tagországa augusztusban állapodott meg a következő 15 évre szóló -2030-ig tartó időszak- fejlesztési céljait illetően, melyek részben kiterjednek a klímaváltozás kihívásaira.
A 17 megfogalmazott cél váltja fel a 2000-ben elfogadott Milleniumi Fejlesztési Célok 8 pontját. A program évi 3300 és 4500 milliárd dollárba kerülne a donorországoknak. (Összehasonlításképpen, az USA szövetségi költségvetése 3800 milliárd.)

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo