John Kerry, a klímatológiailag progresszív Obama-adminisztráció külügyminisztere a Financial Times-nak adott interjújában azt mondta, hogy véleménye szerint a párizsi klímacsúcs nem fog törvényileg kötelező érvényű globális klímaegyezményt eredményezni. Vagyis az egyes országok emissziócsökkentési vállalásai önkéntesek maradnak.
Francois Hollande francia államfő ezt rendkívül rossz eredménynek tartaná, mert "ha a megállapodás törvényileg nem kötelező, akkor nincs megállapodás", hozzátéve, hogy így lehetetlen lesz majd megbizonyosodni arról, hogy az országok valóban betartották-e az ígéreteiket.
(kép: wikipedia)
Kerry megjegyzésének hátterében az állhat, hogy a washingtoni Szenátus kétharmados többsége kell ahhoz, életbe léptethessenek egy kötelező érvényű emisszió-csökkentési vállalást, mint jogszabályt az USA-ban.
Ahhoz, hogy Kerry és más tisztségviselők átlépjenek a Szenátuson, a megállapodásnak nem szabad nemzetközi egyezménynek (treaty) minősülnie az amerikai jogrend szerint, írta a The New York Times.
A klímakonferencia november 30-i nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár és Áder János, magyar kormányfő. A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
