Mást akar John Kerry és Francois Hollande a párizsi klímacsúcstól

Törvényileg kötelező vagy önkéntes emissziócsökkentés? Az előbbit akarta a koppenhágai klímacsúcs is, de csak az utóbbi lett belőle. Obamáék klímavédelmet akarnak, de nem jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat. A dolog hátterében egy politikai és jogi trükk áll.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

John Kerry, a klímatológiailag progresszív Obama-adminisztráció külügyminisztere a Financial Times-nak adott interjújában azt mondta, hogy véleménye szerint a párizsi klímacsúcs nem fog törvényileg kötelező érvényű globális klímaegyezményt eredményezni. Vagyis az egyes országok emissziócsökkentési vállalásai önkéntesek maradnak.

Francois Hollande francia államfő ezt rendkívül rossz eredménynek tartaná, mert "ha a megállapodás törvényileg nem kötelező, akkor nincs megállapodás", hozzátéve, hogy így lehetetlen lesz majd megbizonyosodni arról, hogy az országok valóban betartották-e az ígéreteiket.

A kék bolygó harcosa kék háttér előtt: Francois Hollande francia államfő
(kép: wikipedia)

Kerry megjegyzésének hátterében az állhat, hogy a washingtoni Szenátus kétharmados többsége kell ahhoz, életbe léptethessenek egy kötelező érvényű emisszió-csökkentési vállalást, mint jogszabályt az USA-ban.

Ahhoz, hogy Kerry és más tisztségviselők átlépjenek a Szenátuson, a megállapodásnak nem szabad nemzetközi egyezménynek (treaty) minősülnie az amerikai jogrend szerint, írta a The New York Times.

A klímakonferencia november 30-i nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár és Áder János, magyar kormányfő.  A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Fejlesztenek is
Az ENSZ 193 tagországa augusztusban állapodott meg a következő 15 évre szóló -2030-ig tartó időszak- fejlesztési céljait illetően, melyek részben kiterjednek a klímaváltozás kihívásaira.
A 17 megfogalmazott cél váltja fel a 2000-ben elfogadott Milleniumi Fejlesztési Célok 8 pontját. A program évi 3300 és 4500 milliárd dollárba kerülne a donorországoknak. (Összehasonlításképpen, az USA szövetségi költségvetése 3800 milliárd.)

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo