Áder: súlyos következményei lesznek, ha nem változtatunk
A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.
Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján Kép:MTI
"Van egy visszatérő álmom" - kezdte beszédét a köztársasági elnök. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik az emberi civilizációt. "Vajon 25 évvel ezelőtt ti megakadályozhattátok volna mindazt, ami mára bekövetkezett? Miért nem hallgattatok a tudósokra? Miért hagytátok figyelmen kívül a kutatási eredményeket? Hiszen tudtátok, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége már 2015-ben olyan magas volt, mint az azt megelőző 800 ezer évben sohasem. Tudtátok azt is, hogy 3 millió évvel ezelőtt a Föld történetében volt már hasonló mennyiségű szén-dioxid a légkörben, és azt is tudtátok, hogy mi volt mindennek a következménye. Mindössze 3 fokkal magasabb földfelszíni hőmérséklet, de 9 méterrel magasabb tengervízszint" - sorolta a köztársasági elnök.
Áder János szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint "az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk".
A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit. Majdani unokája nevében tette fel a kérdést, hogy az emberiség miért nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket, amelyek azt bizonyították, hogy a klímaváltozásnak súlyos gazdasági következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem támogatta nagyobb mértékben az erre irányuló kutatásokat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek.
Párizs: az utolsó utáni pillanat
Ez az utolsó utáni pillanat, amikor, ha meg nem is állíthatjuk, de legalább még lelassíthatjuk a klímaváltozást. November 30-án a világ vezetői nem csak arról kezdenek el tanácskozni, hogy ki mennyivel csökkentse üvegházgáz kibocsátását, a tét sokkal több, maga az általunk ismert emberi civilizáció. Itt olvashat erről részletesebben.
Áder János beszéde végén reményét fejezte ki, a következő napokban eldől, hogy mit tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, és 25 év múlva az unokáinknak nem kell feltenniük ezeket a kérdéseket.
A klímakonferencia nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
Hollande: a Föld jövője dől el a rendezvényen
A francia köztársasági elnök történelminek nevezte a konferenciát, és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény "egyetemes és kötelező érvényű legyen".
Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már előzetesen jelezte, hogy hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni. "A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat" - fogalmazott a francia elnök.
"December 12-én megállapodásra kell jutni Párizsban" - hangsúlyozta a francia elnök. Álláspontja szerint egy "jó és nagy megállapodás" három feltételen múlik. Először is hiteles feladatokat kell felvázolni ahhoz, hogy a légkör felmelegedése 2, sőt 1,5 fok alatt tartható legyen. Másrészt "szolidáris választ kell adni az éghajlati kihívásra", harmadrészt pedig egyetlen állam sem vonhatja ki magát a saját kötelezettségvállalásai alól, még akkor sem, ha a fejlődési igényeiket is figyelembe vesszük - részletezte Francois Hollande.
"A fejlett országoknak vállalniuk kell a történelmi felelősséget, ők azok, amelyek éveken át a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki. A feltörekvő országoknak fel kell gyorsítaniuk az energetikai átmenetet, a fejlődő országokat pedig támogatni kell a klímahatásokhoz való alkalmazkodásban" - mutatott rá Francois Hollande. "A jóérzés, a szándéknyilatkozatok nem lesznek elegendők. Határvonalhoz értünk, Párizsnak egy alapvető átalakulás kezdetének kell lennie" - hívta fel a figyelmet a francia elnök, aki szerint a világ békéje forog kockán, mert a "felmelegedés konfliktusokat hordoz magában ... olyan migrációkat okozhat, amelyek több menekültet indítanak útnak, mint a háborúk" Ezzel párhuzamosan a francia elnök szerint megvan annak a veszélye, hogy az államok nem tudják a lakosságuk alapvető igényeit kielégíteni az éhínség, a vidék exodusa vagy az összecsapások kockázata mellett, azért, hogy az emberek olyan, egyre ritkább javakhoz jussanak, mint például az ivóvíz.
"Néhány nap alatt néhány évszázadról fogunk dönteni. A legnagyobb veszély nem az, hogy a célunk nem elég ambiciózus, és hogy azt nem érjük el, hanem az, hogy túl kicsiny és hogy elérjük" - mondta Francois Hollande. "A falhoz értünk. Ez a fal az önzéseinkből, a félelmeinkből, a belenyugvásainkból épült" - vélte a francia államfő.
