Kína és az Egyesült Államok - a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - bejelentette, hogy a pekingi és a washingtoni törvényhozás ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást, és az erről szóló dokumentumokat átadták Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak.
(Áder János még a nyár folyamán felszólította a ratifikációra a hezitáló államokat.)
Kőrösi Csaba az M1 aktuális csatornán közölte: Kína és az Egyesült Államok együttesen a világ kibocsátásának 38,8 százalékáért felelős. A megállapodás életbe lépéséhez 55 országnak kell ratifikálnia az egyezményt, amelyek az összes kibocsátás 55 százalékáért felelősek. Véleménye szerint ez összejöhet, az év végére 57-58 ország is ratifikálhatja az egyezményt, amely még áprilisban lépett hatályba.
Miért fontos ez az egyezmény?
A lelkesedés oka, hogy ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.
Mindeközben Magyarországon a klímaváltozás megfékezése leginkább a szavak, politikai szólamok szintjén jelenik meg; valós, számottevő hatással bíró intézkedésekre ritkán kerül sor. Erre jó példa a megújuló alapú energiatermelés, ahol a támogatási rendszer megújítását (METÁR) már 2010 óta ígéri a kormány, de eddig nem történt meg a bevezetése. Nem véletlen, hogy a régióban sereghajtók vagyunk a zöldenergia terén: a megtermelt áram mindössze 7%-át termeljük megújulókból. A Szlovákia messze megelőz bennünket, de még a klímaromboló szénkészletekre alapozott lengyel gazdaság is előbbre jár.
