A vállalások teljesítéséhez az uniónak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A bizottság eddig nem állapított meg kötelező erővel bíró célértékeket a tagállamok számára, az új javaslattal azonban előírná, hogy az egyes országoknak mekkora mértékben kell csökkenteniük a kibocsátásukat a 2021-2030 közötti időszakban.
Mint azt korábban megírtuk, a Párizsi Klímaegyezmény az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.
A megállapodás által megnevezett küszöbértékek nehezen lesznek tarthatóak: legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak 2,3 fokkal enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek.
