A politikai résztvevők közül szinte kivétel nélkül mindenki örömmel és elégedettséggel nyugtázta a párizsi klímacsúcs eredményeit, és a nemzetközi sajtó is történelmi jelentőségűnek minősítette azt.
Első alkalommal született általános felelősségvállalás a Föld klímájának megőrzésére - mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár hétfőn az M1 aktuális műsorában a Párizsban az ENSZ 21. klímakonferenciáján elért megállapodást értékelve. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a konferencián részt vevő magyar delegáció szakmai vezetője kiemelte: nagy jelentőségű, hogy a fejlett és fejlődő országok nemcsak a klímavédelem fontosságában értettek egyet, hanem egységes célértéket is elfogadtak, és a vártnál sokkal több, 180 ország tett egyéni vállalást a klímaszennyezés csökkentésére. Így szerinte elérhető lesz a fő cél, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodottság előtti szinthez képest két Celsius-fok alatt tartsák, és az is, hogy 2050-re megszűnjön minden olyan új, a klímát terhelő emberi tevékenység, amelyet a természet nem képes reprodukálni. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár a megállapodás megfelel az Európai Unió és Magyarország elvárásainak, az EU tagországai szerettek volna jogilag kötelezőbb struktúrákat, egyértelműbb vállalásokat.
Bart István, az Energiaklub társelnöke a Piac & Profitnak azt mondta, a párizsi klímacsúcs valóban áttörésnek számít többek között amiatt, hogy az Egyesült Államok és Kína is szerepet vállalt a klímavédelemben, ami más országok számára is katalizáló hatással bírt. Valódi vállalások születtek, ami Bart szerint annak is köszönhető, hogy szemben a kiotói megállapodás idejével mostanra az országoknak már van klímavédelmi tevékenysége, a megállapodás pedig azt erősíti meg, hogy ez a jó irány.
A világ vezetői megmutatták, hogy merre van az irány, ami fontos lépés – mondja a szakember, aki szerint elvileg elképzelhető, hogy elérhető legyen a vágyott széndioxid semleges működés – bár ezzel kapcsolatban sok a szkeptikus megjegyzés. Bart szerint azonban a megújulók erőforrások ára olyan mértékben csökkent az elmúlt időszakban, hogy az elvi lehetőség adott. Hangsúlyozta, a cél érdekében az innovációra és kutatásokra kellene fókuszálni, de mindennél fontosabb az akarat ahhoz, hogy leszokjunk a széndioxidról.
A szakember szerint a klímacsúcs eredménye azért is jelentős, mert a nemzetközi szintű elköteleződés a CO2 kibocsátás csökkentés mellett segít abban, hogy azok, akik korábban is tenni akartak, ne féljenek, hogy törekvéseik miatt versenyhátrányba kerülnének a „pöfögő” többséghez képest.
A mostani vállalások azonban nem elégségesek a kitűzött cél eléréséhez – tette hozzá Bart István. Egyelőre nagyjából 2,7-3,5 fokos felmelegedésig jutnánk el, az tehát még nem látszik, hogy hogyan is jön ki a gyakorlatban a 2, később maximum 1,5 fokos hőmérséklet növekedés. A szakember szerint ezért fontos a célok szintén elfogadott, rendszeres felülvizsgálata.
Logikusabb lenne támogatnunk
Magyarország lehetőségei jók a most körvonalazódó törekvések között, de a magyar kormányzat nem megfelelő súllyal kezeli ezt a témát – hangsúlyozta az Energiaklub elnöke. Ezt jól mutatja, hogy 17 európai kormányfő volt jelen a csúcson Barack Obama, Vladimir Putyin és más jelentős vezetők mellett, Orbán Viktor viszont nem jelent meg.
"Új világ készül és annak jut benne több hely, aki előbb ér oda, Magyarország pedig nem használja ki a lehetőségeit" – mondta Bart István. A szakember szerint hibás döntés, hogy Magyarország a ambiciózus uniós célokat inkább visszahúzó Lengyelországhoz csatlakozik a vitákban.
"Magyarország alacsony széndioxid tartalmú gazdaságként, ráadásul egy atomerőmű építésének tervével kifejezetten érdekelt lenne az agresszív klímapolitika érvényesülésében és ebben a logikában alapvető érdekünk lenne a széndioxid kibocsátás drágulása. A más ipari helyzetben lévő Lengyelország esetében érthető a húzódozás, annak azonban nincs reális oka, hogy Magyarország ehhez miért csatlakozik" - vélekedett a szakember.
