Néhány nappal a COP21 párizsi klímacsúcs indulása előtt, miközben terrorfenyegetettségre hivatkozva megtiltották a nyilvános tömegrendezvényeket, 600 plakát lepte el Párizs utcáit. Nem afféle oszlopokra ragasztott gerilla marketing eszközökről van szó, hanem hivatalos hirdetési felületeken, buszmegállókban, city lightokon elhelyezett hirdetésekről, amelyek elsőre jól ismert nagy márkák reklámjainak is tűnhetnek a felületes szemlélőnek. Valójában viszont hamisak - vagyis szatirikus kigúnyolásai a cégek eredeti reklámjainak. 19 különböző országból származó 82 művész készítette őket azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a reklámok, fogyasztáscentrikusság, a fosszilis energiafüggőség és az éghajlatváltozás összefüggéseire.
A plakátok a COP21 számos hatalmas szponzorát állítják pellengérre a prominens vezetők mellett.
Joe Elan, a Brandalism egyik aktivistája szerint a klímacsúcs támogatásával számos nagy szennyező cég a megoldás részeként tudja bemutatni magát, holott valójában ők maguk a probléma. Elan úgy fogalmazott: visszavettük a cégektől a felületeiket, hogy megmutassuk a reklámipar túlzott fogyasztásban játszott szerepét.
Elan szerint a reklámipar a fogyasztói vágyak szításával direkt módon hozzájárul a károsanyag kibocsátás növekedéséhez és így a klímaváltozáshoz. A műalkotásokat a Fekete Pénteken, az őrült fogyasztás és a karácsonyi vásárlási szezon kezdetének napján jelentették meg.
A szervezet szerint hiba a klímaváltozásról szóló diskurzust továbbra is politikusok és a vállalati lobbisták kezében hagyni, amelyek a Brandalism szerint a leginkább felelősek azért, hogy a mostani állapot létrejött.
Kép:Brandalism
A klímakonferencia november 30-i nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár és Áder János, magyar kormányfő. A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
