Ma nyolcszor annyi vállalat kalkulálja bele üzleti tervébe, hogy a légszennyezés díjfizetéssel jár, mint 2014-ben, állítja a Carbon Disclosure Project (CDP), mely évek óta arra próbálja rávenni egyre nagyobb sikerrel a vállalatokat, hogy a teljes karbontranszparencia elvével működjenek, s számoljanak be tételesen a környezetszennyezésükről.
2014-ben még csak 150 cég dolgozott ilyen mutatóval. Sokatmondó, hogy a CDP "belső karbon árat" emleget, vagyis gyakran ez olyan költségtétel, ami nem feltétlenül aktuális a jelenben, hiszen sok országban nincs kibocsátási kvótavásárlási kötelezettsége a cégeknek.
A vállalati szektor nagy szereplői viszont egyértelműen arra számítanak, hogy afelé halad a politikai konszenzus, a légszennyezés, mint externália egyre több piacon és régióban lesz beárazva, vagyis a szennyezőknek fizetniük kell ezért.
Az energia- és közműszektorban a piaci kapitalizáció tekintetében a cégek kétharmadára is érvényes ez. (Vagyis az iparágban szereplő cégérték kétharmada jelent olyan vállalatokat, akiknek belső kalkulációban már szerepel a karbon ára.)
Kihelyezett emisszió
A nehézipari és telekommunikációs szektor fele tervezi, hogy betervezi ezt a költségnemet a jövőben. Ázsiában 54-ről 102-re nőtt az ilyen cégek száma, ami annak köszönhető, hogy a pekingi vezetés 2017 végére tervezi elindítani az emissziókereskedelmi rendszert Kínában. Amint ez beindul, a globális üvegházgázkibocsátás negyedére fog vonatkozni fizetési kötelezettség, aminek az outsourcing az oka. A nagy multik Ázsiába helyezték ki a gyártásukat, ezért az emisszió jelentős része ott történik.
A legtöbb karbonárral számoló cég mégis az USA-ban található, szám szerint 96. 2014-ben a számuk még csak 29 volt, 2019-ig pedig 142 tervez ilyen kalkuláció bevezetését, aminek az ad realitást, hogy Kaliforniában 2030-ig hosszabbították meg az emissziókereskedelmi rendszer működését. Chilében, Columbiában, Mexikóban és Peruban is tervbe van véve ilyen elindítása, Dél-Koreában már működik, ott a kvóták számának csökkentését tervezik.
Jelenleg 40 országban és 25 regionális kormányzatnál van beárazva a kibocsátás, ám ez egyelőre csak a globális üvegházgázemisszió 15 százalékát fedi le.
A létrejövő helyi kvótarendszerek 800 olyan vállalatot érinthetnek pluszköltségként, melyek egyelőre nem számolnak azzal, hogy a hatóságok ilyen formában adóztatják meg a légszennyezést.
(sustainablebrands.com)
