Az egymilliárdot is elérheti a klímamenekültek száma

2018. december 02. vasárnap - 07:30 / Kriston László
  •    

Egyszerre optimista és borúlátó Mika János éghajlatkutató. Ha nem fékezzük civilizációnk üvegházgáz-kibocsátását, elérhetjük azt a pontot, ahol visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el az éghajlatváltozásban. Az, hogy egy adott üvegházgáz-koncentráció milyen mértékű felmelegedést generál, már ismert.

 Mennyire lehetünk abban biztosak, hogy tisztán emberi eredetű a klímaváltozás, vagyis a légszennyezésünk az okozója?

– Előfordulhat, hogy nem emberi eredetű, csak ennek nagyon kicsi a valószínűsége. Mert ehhez két hibát kellene elkövetnie a világ tudományának: az egyik, hogy nagyon túlbecsüljük a szén-dioxid és más üvegházgázok hatását; a másik az, hogy az adatokból nyilvánvaló globális felmelegedést valamilyen más, számunkra ismeretlen tényező okozza és nem az üvegházgázok feldúsulása. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) azt állítja, 95 százalék a valószínűsége, hogy minimálisan az utóbbi fél évszázadban a klímaváltozás legalább felét az ember okozta. Ez nagyon óvatos megfogalmazás, amire azért van szükség, mert voltak régen olyan változások a Föld éghajlatában, amelyeket még biztosan nem az ember okozott. 8200 évvel ezelőtt történt egy hirtelen lehűlés, majd visszamelegedés pár száz év alatt. Az okát nem tudjuk. Nem valószínű, hogy vulkánkitörés, mert annak a napfényt visszaverő hatása csak egy–három évig tart, utána kitisztul a légkör. Annak meg kicsi a valószínűsége, hogy 8200 évvel ezelőtt néhány évente folyamatosan kitört volna egy-egy vulkán.

Mika János: Kép: PP, Fotó: Kallus György

Mika János: Kép: PP, Fotó: Kallus György

2015-ben megjelent egy tanulmány arról, hogy a magasabb szén-dioxid-tartalmú levegőben növekvő négy alapvető élelmiszernövényben, mint a krumpli, árpa, búza és a rizs, 6,4–14,6 százalékkal csökken a fehérjetartalom. Ez komoly bajt jelenthet a globális élelmezésben. Erről mit gondol?

– A növények a szén-dioxid-többlettel elvileg jól járnak, hiszen fokozódik a fotoszintézisük. A fehérjetartalom csökkenését több hírben is olvastam, ami nincs ellentmondásban a jelzett növények össztömegének gyarapodásával. Nem vagyok biológus, a hír tudományos értékét nem tudom megítélni, de azt tudom, hogy az említett növényeket elsősorban a szénhidráttartalmuk miatt fogyasztjuk. A légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése önmagában nem vezet élelmezési válsághoz.

Milyen klímára számíthatunk Magyarországon 2050-re?

– Évtizedenként egy-, kéttized fokos melegedés várható átlagosan a Földön, ennél talán harminc százalékkal gyorsabb a hazai változás. Három évtized alatt így hattized Celsius-fokos melegedésről beszélhetünk. Nem az az igazi kérdés, hogy harminc év múlva mi lesz, hanem az, hogy földi átlagban nem szabad túllépni a három Celsius fokos felmelegedést, amiből egy Celsius-fokot sajnos már megtettünk az ipari forradalom óta.

Ürge-Vorsatz Diana: tizenkét évünk maradt
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC elkészítette új jelentését, mely arról szól, hogyan fékezhetjük meg a globális felmelegedést 1,5 Celsius-foknál. A Nobel-békedíjas testület tagjával, Dr. Ürge-Vorsatz Dianával beszélgettünk a jelentésről, de nem voltak jó hírei számunkra.

Miért veszélyes a háromfokos felmelegedés?

– Valahol a 3–5 Celsius-fokos felmelegedés között visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be. Az egyik ilyen a Golf-áramlat, az óceáni szállítószalag leállása, ami egyébként nem valószínű, hogy bekövetkezik. Jégkorszak – ahogy azt a Holnapután című hollywoodi szuperprodukció vizionálta – akkor sem lesz, de az éghajlat nagyon furcsává válhat: 10–15 Celsius-fokkal hidegebb levegő az észak-atlanti térségben, és nagyjából mindenhol máshol melegebb. Óriási hőmérséklet-különbségek jönnének létre, nagyon erős ciklonok, nagy mennyiségű csapadék, rendkívül erős és gyakori szélviharok, erős mérsékelt övi ciklonok következnének egy ilyen változásból. Ilyenre még nem volt példa az emberi élet történetében. A jégkorszakban 20–30 fokkal volt hidegebb egyes térségekben – elsősorban a kontinensek fölött –, mint most. A szállítószalag leállásánál az óceán fölött lenne hidegebb. De ehhez a légkörben lévő üvegházgáz-koncentrációnak több mint kétszeresének kell lennie. Az eredeti érték 280-290 ppm volt, jelenleg 410 ppm felett tartunk. Tehát egymillió molekulában most 410 a szén-dioxid-molekula. Körülbelül 600-ig kellene emelkednie ahhoz, hogy ez bekövetkezzen. De ha így haladunk, el lehet érni.

Elvileg 2050-re zéró kibocsátásúnak kell lennünk. Nem?

– Ez az álom. Ha a kibocsátás nem nő évről évre, még akkor is 70 százalékkal több a levegőben az üvegházgáz-koncentráció, mint amit a természet el tud nyelni. Ha sikerül csökkenteni a kibocsátást, ez az arány is csökken, vagyis a biztos megoldás valóban a zéró kibocsátás lenne.

Dinya László: csókos kapitalizmus
Magyarországon a fenntarthatóság, ezen belül a megújuló energia még mindig keresi a helyét. Jellemző példái az útkeresésnek az átgondolatlan, rossz helyre és rosszul telepített biomassza alapú erőművek. A kudarcok tanulságairól is beszélt lapunknak Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Egyetem tanára.

A geomérnöki megoldások viszont az ökoszisztémák elnyelőkapacitásait erősítenék.

– Az IPCC először a 2014-es jelentésében említette ezeket. Az egyik megoldás a tengerek szórása lehet vasporral vagy más anyagokkal azért, hogy a fotoszintetizáló algák számát növeljék. De ahogy minden más geomérnöki megoldásnak, ennek is alaposan meg kell vizsgálni a mellékhatásait. A szén-dioxid-elnyelés fokozásának másik módja a föld fehérítése világosabb autóutakkal és gyalogjárdákkal, fehérebb háztetőkkel, világosabb növények termesztésével, mert ezek több fényt vernek vissza. A jelentésben szó van arról is, hogy az óceánok felett a kicsapódást segítő aeroszol-részecskéket juttatnának a felhőkbe, és így mesterségesen szaporítanák azokat. Azért csak az óceánok fölött, hogy elkerüljük a szárazföldi ökoszisztémák károsítását. Gyanítom, hogy a geomérnöki tevékenység előbb-utóbb nagy biznisz lesz.

Vannak más, egymást erősítő kölcsönhatások is?

– Az El Nino-jelenség – az alacsony földrajzi szélességek 2–7 évente, szabálytalanul ismétlődő tengervízhőmérséklet-ingadozása – is erősödne a felmelegedéssel. Egy-egy epizód hatására az alacsony földrajzi szélességeken előfordul, hogy egy évig nem esik számottevő eső, máshol viszont túl sok esik. Sajnos az óceánok felett hullik túl sok csapadék, ahol nem hasznosul, míg a szárazföldeknek inkább a hiány jut.

Csapadékosság tekintetében mire számíthatunk?

– A csapadékváltozás hazánkban nem nagy mértékű, inkább az a baj, hogy a változás rossz éven belüli megoszlásban érkezik: télen egy kicsit nő, nyáron viszont egyértelműen csökken. Összességében kevesebb napon esik majd az eső, de amikor esik, akkor több zúdul. Tehát hazánkban mind a két fajta szélsőségnek, az aszályoknak és a villámárvizeket okozó, kiadós záporoknak is kedvez a klímaváltozás.

Klímaváltozás: pollenszezon januárban, malária az Alföldön
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – derült ki a Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent írásból. A hőhullámok öt év alatt közvetlenül több mint 3800 ember halálához járultak hozzá Magyarországon.

A negatív ökológiai externáliák nincsenek beárazva a termékekbe, s az ökoszisztémák szolgáltatásait sem értékeljük a természeti környezetbe vetett befektetésként.

– Az erdők is értékesek, mert elnyelőkként a klímaváltozás fontos fékező szereplői, mégis a termőföld egy-egy hektára drágább.

Az elnyelés hatása milyen gyorsasággal mutatkozhat meg?

– Az üvegházgázok évtizedekig a levegőben maradnak. Ezért kell sokkal hamarabb elkezdeni a kibocsátások csökkentését, mint ahogy a melegedés eléri a kritikus mértéket. A hatás csak több évtizeddel később jelentkezne, s közben a melegedés tovább folytatódna.

Az IPCC szerint mikor érjük el a 2 Celsius-fokos felmelegedést?

– Mivel nem tudjuk, hogyan fog alakulni a kibocsátás, amit ugye befolyásol a népesség, a környezetre való odafigyelés vagy annak hiánya, szétágaznak a forgatókönyvek. 2013-ban nem tudott a 2007-ben Béke Nobel-díjat kapott IPCC sem jobbat kitalálni, mint azt, hogy lehet, hogy az eddigi 2,3 watt per négyzetméter helyett 2,6 lesz az ember okozta üvegházhatás 2100-ban, de lehet, hogy 4,5, lehet, hogy 6, lehet, hogy 8,5 watt per négyzetméter. Ezzel nem lehet számolni, így hát logikailag konzisztens feltételeket megvalósító, diszkrét pályákat jelölnek ki benne. Senki nem tudja, hogy közülük melyik milyen valószínűséggel következhet be.

Az IPCC idei jelentése az 1,5 Celsius-fokos felmelegedés hatásait vizsgálja. Ebben volt ön számára meglepetés?

– Az első változat bírálatában részt vettem, így annak tartalma nem lepett meg. Ez a Speciális Jelentés nem olyan átfogó, mint a korábbi öt Értékelő Jelentés volt. A mostani célja annak bemutatása, hogy mennyivel lenne kedvezőbb, ha a földi átlaghőmérséklet stabilizálása nem kettő, hanem már másfél Celsius-foknál megtörténik. Mivel ez csak fél fokkal több a már bekövetkezett melegedésnél – és még háromtized fok akkor is fellépne, ha holnaptól nem nőne tovább az üvegházgázok koncentrációja –, reálisabb célnak tartom a 2 Celsius-fokos stabilizálást. Az utóbbi fél évszázadban, úgy tűnik, a melegedés időben közeli, lineárisan erősödő tendenciájú. Időről időre megjelennek ugyan olyan véleménycikkek, illetve intézményi marketingmegnyilvánulások, amelyek a változás begyorsulását vizionálják, ám ezek nem részei a klímapolitikai gondolkodásnak. Sőt.

Juhász Árpád: hangyák vagyunk…
A Föld százhat országában járt. Generációk nőttek fel tudományos ismeretterjesztő tévéműsorain. Jelenleg is két könyvön dolgozik. Juhász Árpád, a nyolcvankét éves geológus a kőolajkutatás felől érkezett a komplex ökológiai folyamatok tágabb megértéséhez.

A tengerszint-emelkedés függvénye, hogy mekkora lesz az elvándorlás. Itt mire számít?

– Öt méterrel nő a világtengerek szintje, ha a nyugat-antarktiszi jégtömb, ami a kontinentális talapzat talajvízszintje alatt támaszkodik, teljesen megolvad. Ha úszna, nem nőne a tengerszint. A világ népességének fele a tengerpartokon él. A nagyvárosokban még talán kifizetődő gátakat építeni, de a néptelen partokon nem. Akkor is emelkedik a tengerszint, ha belül maradunk a három Celsius-fokos sávon. Eddig körülbelül 20 centiméterrel emelkedett, a századunk végére megközelítheti az egy métert. Ez a legnagyobb veszély.

Az elmúlt évek menekültáradatában vannak klímamenekültek?

– Időjárás-menekülteknek mondanám őket. A 2011-es Arab Tavasz előtti öt évből Szíriában a három esztendő aszályos volt. Ezt a Palmer-indexen mérik, aminek a négyes fokozata már rendkívüli aszályt jelent. A szíriaiak kettes és hármas fokozatúak voltak. Ráadásul ezekben a térségekben a népszaporulat is nagy, tehát eleve nehezen tudnak megélni, hát elvándorolnak. Még jóval a migránsügy előtt, 2007-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága úgy számolt, hogy ha 2050-ig nem mérsékeljük a klímaváltozás ütemét, akkor nagyjából 250 millió és egymilliárd fő körül lesz a klímamenekültek száma. És a sivatagosodási körülmények romlását még bele sem számolták, csak a tengerszint emelkedését!

Mika János
1953-ban született Székesfehérváron. 1977-ben kapott matematikatanári és meteorológiai diplomát az ELTE-n, 1992-ben kandidátusi, 2007-ben pedig akadémiai doktori fokozatot szerzett az MTA-n. 1979 és 2012 között az Országos Meteorológiai Szolgálatnál dolgozott kutatóként, illetve osztályvezetőként. 2008 óta az egri Eszterházy Károly Főiskola földrajz tanszékének egyetemi tanára. Emellett tanít, illetve tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. Részt vett különféle kutatásokban Szöulban, a görögországi Vóloszban, valamint rövidebb ideig Norwichben, Hamburgban és Koppenhágában. 1999-ben megkapta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Norbert Gerbier-MUMM Nemzetközi Díját.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor