Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.

Városok válnak lakhatatlanná 2050-re, és tömegek kényszerülnek majd elhagyni lakhelyüket. Szakértők szerint a mai állapotokhoz képest teljesen másfajta termelési, munkaerő-piaci és demográfiai viszonyok lesznek meghatározóak.

Egyszerre optimista és borúlátó Mika János éghajlatkutató. Ha nem fékezzük civilizációnk üvegházgáz-kibocsátását, elérhetjük azt a pontot, ahol visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el az éghajlatváltozásban. Az, hogy egy adott üvegházgáz-koncentráció milyen mértékű felmelegedést generál, már ismert.

1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül. 1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás kerül majd a cégek és a kormányok programterveinek élére.

A klímapolitikát alapjaiban meghatározó, az ökoszisztémák szolgáltatásait beárazó, a negatív externáliákat számosító közgazdász, Lord Nicholas Stern szerint két évtizedünk van rá, hogy átalakítsuk a gazdaságot, különben visszafordíthatatlan környezeti változások kárvallottjaivá válunk.

Ahogy a civilizációnk élelmiszerellátását biztosító termőföldek egyre inkább elsivatagosodnak és erodálódnak, az éhínség és a vízhiány elől mind többen vándorolnak majd Európába. Ők a klímamenekültek, s számuk várhatóan folyamatosan növekedni fog.

Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.

A megváltozott környezeti hatások világosan láthatóak okként a Szíriai események mögött is - mondta a hetedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában Juhász Árpád geológus, a konferencia egyik fővédnöke.

Menekültek számára tervezte a jordániai-kanadai építésznő az innovatív sátrát, amely fenntarthatóbb, mint az otthonok többsége. Vízálló, szellőzik, képes napenergia tárolására és vízgyűjtésre is. Álomszerűen hangzik? Pedig megvalósul.

Egyre többen vannak, akik a saját bőrükön érzik a vízhiányt. Afrikában és Ázsiában sokaknak csak pár liter jut naponta, ami megélni is kevés, nemhogy gazdálkodni. Már nemzetközi bíróság elé vinnének folyócsapolással kapcsolatos gondokat.

Több tízmilliós vándorlást fog elindítani a klímaváltozás még ebben az évszázadban. A 2050-es évekre Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős része válhat alkalmatlanná az emberi életre. A termőtalaj kiszáradása a térségben már megkezdődött, ami összefügghet a szíriai konfliktussal is.