2020-ban a legtöbb OECD-országban csökkent a várható élettartam a COVID-19 miatt. Elsősorban a 60 év felettiek között szedte áldozatait a vírus, különösen azokban az országokban, ahol ebben a korcsoportban alacsonyabb volt az oltási arány. 2021 végére a negatív tendencia több országban megfordult, néhány államban már újra a 2019-es szinten mérhető a várható élettartam. Ennek köszönhetően az időskor várható élettartamára vonatkozó új, hosszú távú előrejelzésekben már nem látszik a COVID-19 jelentős hatása. Az ENSZ 2022-es előrejelzése a 65 éves korban várható élettartamról a 2050 és 55 közötti időszakra stabil.
Az OECD-országok átlaga a COVID-19 előtti előrejelzésekhez képest
A 65 éves korban várható élettartamra vonatkozó új előrejelzések az OECD országokban legalább fél évvel magasabbak Új-Zéland és a Szlovák Köztársaság esetében, míg Kolumbiában, Costa Ricában legalább fél évvel alacsonyabbak. Jelentősen romlott a helyzet Litvániában, Lengyelországban és Törökországban is. Magyarország a mezőny leghátsó részén volt található a világjárvány előtt is és ez a pozíciója nem változott.
A COVID-19 következményeként az országonkénti különbségek a várható élettartam tekintetében nőttek 2019 és 2022 között. Érdekes módon ezek a változások ugyanakkor nem egyeznek a többlethalandóságból következő módosulásokkal, inkább arról van szó, hogy az átlag alatti várható élettartammal rendelkező országok 2022-es előrejelzéseikben olyan kiigazításokat tettek elsősorban lefelé, amelyek közelebb állnak a valósághoz.
