A globális minimumadó az adóoptimalizálás eredményeképpen kialakuló káros és fenntarthatatlan adóversenyre válaszul született. Megjelenése túlzás nélkül az elmúlt ötven év legjelentősebb fejleménye a nemzetközi adózásban.

Globális minimumadó – miért van rá szükség?

Az adózás főszabályként a cég vagy a menedzsment fizikai jelenlétéhez kötődik. Ez a jelenlét – az adóilletőség – nemzetközi szinten könnyen változtatható, és ennek megfelelően az egyes országok adócsökkentésekkel kívánták magukhoz csábítani a cégeket. Ezzel párhuzamosan a digitalizációval nincs már szükség a fizikai jelenlétre, sem, így a jövedelem egyre könnyebben csoportosítható át az alacsonyabb adókulcsú országokba. A társaságiadó-kulcs ennek következtében világszerte jelentősen, felére-harmadára csökkent, és az összes érintett költségvetés számottevő adóbevételektől esett el. Az OECD statisztikái szerint a társaságiadó-kulcsok globális átlaga 2000 és 2018 között 32,5 százalékról 23,9 százalékra csökkent.

A nemzetközi adózás jelenleg különböző kettős adózást elkerülő bilaterális egyezményeken alapul – Magyarország is százas nagyságrendben kötött ilyen megállapodásokat. A 2010-es évekre egyre fokozódó adóverseny negatív spirálja fenntarthatatlanná tette ezt a rendszert, és paradigmaváltásra volt szükség.

Az adóverseny felszámolását az OECD tűzte ki célul a BEPS (adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) intézkedéscsomaggal, amelyhez az Európai Unió is csatlakozott két adóelkerülés elleni irányelvvel (ATAD). Ezek az adózók szintjén kezelik a problémát, ugyanakkor nem adnak megoldást az országok közötti káros adóverseny kezelésére. Az OECD BEPS 2.0 projektje ezért már – a digitális gazdaságban keletkező jövedelmek adóztatása mellett – ajánlásként a globális minimumadót is felvetette. Az OECD javaslatát az Európai Unió 2022-ben irányelvbe foglalta, így az tagállamai számára kötelező. Az uniós irányelv a tagállamok 2023-as implementálása után 2024-ben lépett hatályba.