Miért fontos az ESG a kisbefektetők, a befektetésijegy-tulajdonosok számára?
Vízkeleti Sándor, a Privátbankár Klasszis Év ESG Alapkezelője 2022 díjat elnyerő Amundi Alapkezelő vezérigazgatója:
Amikor részvényeket vásárolunk, akkor mindig több évre tekintünk előre. Ezért van az, hogy a részvényalapokat rendszerint legalább öt évre ajánljuk a befektetőknek, mert nagy valószínűséggel ennyi idő alatt bontakozik ki a teljesítményük. Ilyen időtávon kiderül, hogy mely részvények jók, ami rövid távon, például fél éven belül az árfolyamingadozások miatt gyakran nem látszik. Rendszerint több évnek kell eltelnie ehhez.
Mivel előre kell gondolkodnunk, nagyon fontos kérdés, hogy mennyire jövőálló a befektetésünk, az adott cég mennyire képes alkalmazkodni a változó világhoz. Ezt a múltban is próbáltuk feltérképezni, beszélgettünk például a menedzsmenttel, elemeztük a cég stratégiáját, hosszú távú növekedési kilátásait, az iparág jövőjét. Három vagy öt év múlva is ott lesz-e a piacon az adott cég? Tudja-e hozni az elvárt növekedést?
De mindezt csak “szoft” módszerekkel lehetett feltérképezni, például olyan módon, hogy vagy elhittük a menedzsmentnek, amit prognosztizált, vagy nem.
Ennek a jövőállóságnak eddig nem volt megbízható kvantitatív módszertana, az ESG valójában ezt hozta be a képbe. A világban felgyorsult egy csomó változás, a környezeti hatások egyre súlyosabban befolyásolják a cégek teljesítményét. Az ESG-vel kialakult egy olyan metódus, amellyel mérni lehet a cégek alkalmazkodóképességét.
Az ESG-nél sokan csak a környezetvédelemre gondolnak, mi másról szól még?
Az ESG-ből az E (environment, azaz környezet) jelenti azt, hogy az adott cég mennyire károsítja a környezetet. Az S pedig, hogy hogyan viszonyul a társadalomhoz, illetve azokhoz a szereplőkhöz, amelyekkel interakcióban van. (Ez a Social, azaz társadalmi pillér.)
A képletben a G betű pedig azt mutatja a, hogy az az adott szervezet mennyire működik jól, mennyire bízhatunk a menedzsment működésében.
Ha egy cég ESG-szempontból jól teljesít, az mennyire garantálja, hogy jó befektetés lesz?
Nem garantálja, de egy újabb fontos szempontot ad. Ettől még lehet rossz a cég profitrátája, üzleti stratégiája, ez nem helyettesíti a fundamentális elemzéseket, csak egészíti azokat ki egy hosszabb távú várakozás-menedzsmenttel.
Hogyan lehet értékelni a menedzsmentet? A G tényezőt?
Egy jó példa erre, amikor a Volkswagenről kiderült, hogy manipulálta a járműveinek károsanyag-kibocsátási adatait, és ezért megbüntették. Sőt az egész dízelmotor-üzletág világszerte háttérbe szorult emiatt. E mögött az volt, hogy olyan menedzsment irányította a Volkswagent, egy olyan sztárvezérigazgató, aki nem tűrte az ellentmondást, csak a sikereket akarta hallani és látni. Nem a problémákra, csak a megoldásokra volt kíváncsi és mindenen szigorúan spórolni akart.
Nem volt őszinte a vezetés és a beosztottak közötti viszony. Simán vissza lehet vezetni a Volkswagen bukását egy rossz vállalati kultúrára, egy “governance” problémára. De rengeteg más példát fel lehet hozni, például, ha egy cégről kiderül, hogy valamelyik feltörekvő országban gyerekmunkásokat alkalmaz, vagy a beszállítói, akikre nem figyel oda, akkor a partnerei nem fognak tőle vásárolni.
Ilyenre nemrég volt is példa, amikor Kolumbiában egy kávétermelő farmon lefényképezték, hogy gyerekek dolgoznak. Erre a Starbucks megszakította a termelővel való kapcsolatát. Az amerikai gyógyszeriparnak is nagyon rossz a híre, amiért ópiáttartalmú gyógyszereket ad el a fogyasztóknak nagy mennyiségben.
És ha a partnerei nem fordulnak el tőle?
Ha lebukik egy cég, akkor ma már súlyos büntetéseket is kaphat, ki kell fizetnie erre a profitjának egy részét. De még a vevői is elfordulhatnak tőle. Ez a részvényesek számára is komoly kockázatot jelent. Az ESG így egyfajta kockázatkezelési metódus is.
Egy másik jó példa, hogy akik már korábban elkezdtek áttérni a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra, azokat a mostani energiakrízis kevésbé érinti. Megérte nekik az átállás.
Nem fognak ettől a dolgoztatott gyerekek és a családjuk éhen halni?
Valószínűleg nem. De a problémára semmiképpen sem az a megoldás, hogy szemet hunyunk felette, ha gyerekeket dolgoztatnak. Csak azért, hogy egy cég tíz centtel többet keressen egy kiló kávén, nem mehet bele minden üzletbe.
Nem lehet, hogy saját magát erősítő folyamat alakul ki? Az ESG-szempontból jó cég részvényeit jobban vásárolják, ettől a részvény jobb hozamokat ér el, ami miatt aztán a befektetők még inkább vásárolják a papírt, és így tovább.
Igen, van egy ilyen önbeteljesítő jóslat jellege a dolognak. Bár kockázatkezelési módszernek indult az ESG-mozgalom, ma már mindenképpen van hozamelőnye is. Nyilván, amit jobban keresnek a piacon, annak magasabb lesz az árfolyama és a hozama. Egy kutatás megvizsgálta, hogy 2014 és 2019 között az ESG-szempontból legjobb 20 százalékba besorolt vállalatok és a legrosszabb 20 százalékhoz tartozó vállalatok egy iparágon belül több év alatt mekkora árfolyamnövekedést értek el. Európában éves szinten négy százalékpont különbséget is eredményezett az ESG-szempontból jó cégek javára.
Ez a különbség egyébként várhatóan egy idő után el fog tűnni, mert annyira terjed ez a szemlélet, hogy a cégek 80-90 százaléka is jó lehet ESG-ben. Így kisebb hozzáadott értéket fog tartalmazni, ha valaki megfelel az elvárásoknak.
