Mi lesz azzal a tíz-húsz százalékkal, akik nem felelnek meg?
Ezek vagy eltűnnek, vagy próbának változtatni rajta. Példaul a Mol, amely egy olaj- és petrolkémiai cég elkezdett olyan stratégiát készíteni, hogy a tevékenysége során hosszútávon csökkentse a CO2 kibocsátását és alkalmazkodjon a világ kőolajról való leválásához.
Egy fiatal munkavállaló, aki nyugdíjra gyűjtöget, vásárolna most olajvállalatokból? Negyven év múlva lehet, hogy egy ilyen részvény, vagy egy szénbánya már nem fog érni semmit.
Negyven évre talán nem, de a következő tíz évre még esetleg igen.
És tudni fogja az a kisbefektető, hogy mikor kell kiszállni? Mikor jön el az a pillanat, amikor el kell dobni ezeket a részvényeket? A fiatalok már nem szívesen fektetnek be ilyenekbe, mert nem lehet tudni, hogy meddig lesz értékük. Persze lesznek olyan olajcégek is, amelyeknek van egy jó zöld stratégiája. Például a Mol hidrogénüzemet fog építeni, amely az egyik legnagyobb lesz Közép-Kelet-Európában. A hidrogén értéklánc most egy nagyon izgalmas kérdéskör.
Ha valaki meg tudná oldani az olcsó energiatárolás problémáját, az teljes mértékben forradalmasítaná a megújuló energiák felhasználását, és szénhidrogénekre alig lenne szükségünk.
Igen, és az egyik megoldás ez lehet. Amikor sok energia áll rendelkezésünkre, akkor a vizet oxigénre és hidrogénre bontjuk fel, a hidrogént tároljuk, majd szükség esetén újra elégetjük vízzé. Például amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. Lehet áramot termelni vele, ipari üzemeket működtetni. Már van zöld acélmű és cementgyár is, amely szén helyett hidrogén égetésével szerzi a megfelelő energiát. Nagy jövője lehet a műtrágyagyártásban is.
A hidrogén persze azért egy nagyon veszélyes gáz, könnyen szivárog és a levegővel együtt robbanó gázkeveréket alkot.
Lásd a Hindenburg léghajó tragédiáját.
Igen. Ezért nem gondolom, hogy a közúti autózásban hamar megjelenhet a hidrogén, egy figyelmetlen tankolás is elég nagy robbanást tudna okozni. De a gyárakban nagyon jól használható.
A közúti közlekedésben elsősorban a lítium-akkumulátorok váltak be, de nincs annyi lítium, amennyi elég lenne az összes gépjármű akkumulátorokkal való ellátásához. Hiány van más nyersanyagokból is, mint a nikkel és más úgynevezett akkumulátor-fémek, sőt szűkössé válhat a réz kínálata is.
Sokféle kutatás van, amelyek arra irányulnak, hogy a lítiumot kiváltsák az akkumulátorokban, vagy a használt akkumulátorokban levő fémet újra feldolgozzák. Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés ezekre a problémákra előbb-utóbb talál megoldást.
Vannak fontos trendek a világban a, az egyik ez a zöldítés, amelybe számos cég és szervezet sok pénzt, sok energiát öl. De a társadalom részéről is nagy igény van rá. Amely cégek ebben sikeresek lesznek, azoknak a részvényárfolyama szerintem sokat tud még emelkedni.
Akkor a kis befektetőknek érdemes az ESG-alapokat keresni?
Érdemes, de így sem ússzák meg azt, hogy utánanézzenek, hogy aki azt állítja magáról, ESG, az tényleg az-e. Meg kell nézni azt is, milyen teljesítményt ért el a múltban, kik kezelik, és azok mennyire profik. Minden egyes új trendnél megjelennek a kóklerek, akik megpróbálják kihasználni a divatot. Itt van erre külön szakkifejezés, a greenwashing, zöldre mosdatás vagy zöldre festés.
De erre már van európai uniós jogszabály, és feltehetőleg az MNB is ellenőrizni fogja.
Igen, de még egy csomó minden hiányzik, a jogszabályok is fejlődnek. Ez egy létező probléma, amely ellen a hatóságok is harcolnak. Az Amundi nagyon fontosnak tartja, hogy amikor állítunk valamit ezzel kapcsolatban, az úgy is legyen, mert különben a befektetők elveszíthetik a bizalmukat. Ha azt mondjuk, hogy ESG, akkor az tényleg az legyen.
Feltételezem, hogy a szakmai önszabályozás szintén sokat tud tenni ennek érdekében. Valamint az olyan díjak is, amilyeneket a Privátbankár készít, a fehéredés és fejlődés irányába mutatnak.
Ez így van, ezek fontos dolgok. Mi is azért pályáztunk ezen a versenyen, mert azt gondoljuk, hogy ez előremutató kezdeményezés, és fontos, hogy legyenek jó mérési eljárások, jelentési módszertanok.
Hogyan tudja a kisbefektető megállapítani, hogy melyik alap ESG?
V. S.: Egy európai uniós direktíva különböző kategóriákba sorolja a befektetési alapokat ESG-szempontból. A 6-os paragrafusa szerinti alapok azok, akik nem ígérik, hogy a fenntarthatóságot beépítik a befektetési stratégiájukba, bár amelyeknek már lehet valamiféle kizárási politikája, vagyis a legrosszabb ESG-minősítéssel rendelkező befektetéseket már kizárják a célpontjaik közül.
A 8-as cikkely szerinti alapoknál már az alapkezelő befektetési stratégiájába is belekerül a fenntarthatósági kritérium, ebből a szempontból pozitív kiválasztási folyamat történik. A 9-es paragrafus kategóriájába pedig azok az alapok tartoznak, amelyek kifejezetten valamilyen fenntarthatósági, környezeti vagy társadalmi célt tűztek ki a befektetési stratégiájukban.
Ezeket a kategóriákat nyilvánosságra kell hozniuk az alapkezelőknek minden alap esetében, így a kisbefektetők is meg tudják találni az alapok dokumentumaiban.
A Privátbankár ESG-díjában nagy súlya volt annak, hogy az egyes alapkezelők ténylegesen mekkora tőkét kezeltek ESG-alapokban. Az Amudinál ezek aránya viszonylag magas. Miért van ez?
Az Amundi-csoport ezeket a szempontokat már jóval az EU-rendelet megjelenése előtt elkezdte beépíteni a központi, “core” befektetési stratégiájába. Már ekkor megjelent az az elvárás, hogy a kizárási politikánkat száz százalékban kell alkalmazni az összes befektetési termékünkre.
Például az erősen környezetszennyező, úgynevezett termál szenet nagyobb arányban felhasználó vállalatok részvényeit nem tarthatjuk a portfólióban. Olyan cégeket sem, amelyeknek a dohánygyártásból lényeges árbevétele származik. Nem vásárolhatók olyan fegyvergyártó cégek, amelyek az élőerő ellen készítenek pusztító fegyvereket, például taposóaknák előállításában működnek közre. Mindezt az összes hazai befektetési alapunkra is alkalmazni kell, már közel két éve.
Ma is mintegy 14 ezer vállalatot értékelünk ESG-szempontok alapján. Ettől az alapok nagyobb része még csak a hatos cikkely szerinti kategóriába tartozik, de legalább mindegyik esetében alkalmazunk szűrőrendszert. De már kitűztük azt a célt, hogy az Amundi aktív alapjainak többsége a nyolcas vagy a kilences cikkely szerinti kategóriába tartozzon.
Aktív alapjaink nagy része még az idén, a maradék pedig jövőre legalább a nyolcas cikk szerinti ESG-alappá válik. Ezenkívül vannak tematikus, “impact” alapjaink is, amelyek valamilyen konkrét célt követnek és így a kilences cikkely alá tartoznak.
