Miután 2011-ben befagyasztották a budapesti BKV jegyárait, kilenc év alatt volt Magyarországon hivatalosan mintegy 24 százalék infláció. A bérnövekedés pedig ezt is meghaladta, így elvileg ma jóval alacsonyabbak a fővárosi tömegközlekedési költségek a fogyasztók számára, mint korábban. Érdekes, hogy ennek ellenére sem nevezhető olcsónak a pesti utazás.
Készítettünk egy körképet elsősorban a volt szocialista országok fővárosaiban, de néhány nyugat-európai nagyvárost is belevettünk. Az eredmény az, hogy a városunk a legdrágábbak közé tartozik. Nálunk például 25 havibérletet lehet vásárolni egy átlagfizetésből.
Ennél csak Rigában, Zágrábban és Szófiában rosszabb a helyzet, Vilnius pedig velünk egy szinten áll. További 11 városban viszont lényegesen több bérletet lehetne venni az Eurostat adatbázisában szereplő átlagfizetésből. Vagy, megfordítva a dolgot, a bér kisebb része megy el utazásra, mint itt. Prága, Bukarest, Varsó például sokkal olcsóbbak ilyen szempontból.
A napijegyeknél sem állunk jól, csak Rigában adnának kicsivel kevesebbet belőlük egy fizetésért, mint Pesten. Az egyszeri utazásra szolgáló sima jegyeknél pedig nagy a szórás. Nálunk 676 jegy jönne ki egy bérből, van, ahol több, mint kétszer annyi.
De az is jó kérdés, melyik jegy mire jogosít. Nálunk például a normál jeggyel csak metróról metróra lehet átszállni, metróról más járműre nem. A legtöbb másik városban ez nem így van, általában adott időintervallumon belül tetszőleges átszállásra, többféle típusú járműre jogosítanak. Itthon a jegyek nem időhöz vannak kötve, hanem közlekedési eszközhöz.
A nagy igazságtalanság
Így nálunk előfordul, hogy két-három megállóért is 600-900 forintot kell fizetni, két-három jegyet felhasználni, ha más-más eszközre történő átszállással jár. Igaz, egy 530 forintos átszállójeggyel is meg lehet oldani ezen utak egy részét, ami egyszeri átszállásra jogosít metróról más járműre.
Ez a budapesti közlekedés nagy igazságtalansága (ami remélhetőleg megszűnik majd a készülő új, elektronikus jegyrendszerrel.)Csakhogy ez az idézet 2016 januárjából való, majdnem pontosan négy éve írtuk. Azóta sem szűnt meg a probléma, és még jó ideig nem is fog. (Az elektronikus jegyrendszer problémáiról pedig itt írtunk.)
Ahány ház, annyi szokás
De egyéb különbségek is vannak a jegyek között. Prágában választani lehet, hogy 30 perces jegyet veszünk 24 koronáért, vagy 90 perceset 32 koronáért. Mivel a város nem túl nagy, valamivel kisebb, mint Budapest, hosszú metróvonalakkal, a 30 perces tűnt célszerűbbnek. Hasonló a helyzet Pozsonyban is. Varsóban még 20 perces jegy is van, az viszont kevésnek tűnik, így a következő, 75 perceset választottuk.
| Egyes fővárosok főbb tömegközlekedési tarifái és a bérekhez viszonyított arányuk | |||||||
| Hány bérletre | Hány jegyre | Hány napijegyre | Egy jegy | Havibérlet | Napijegy | Átszállás**, | |
| telik a bérből? | telik a bérből? | telik a bérből? | forintban | forintban | forintban | időkorlát (perc) | |
| Riga | 14 | 309 | 142 | 760 | 16526 | 1653 | 60 |
| Zágráb | 14 | 1444 | 192 | 178 | 17768 | 1333 | 30 |
| Szófia | 18 | 570 | 228 | 263 | 8220 | 658 | 30 |
| Budapest | 25 | 676 | 143 | 350 | 9500 | 1650 | csak metróra |
| Vilnius | 25 | 1114 | 145 | 215 | 9585 | 1653 | 30 |
| Pozsony | 29 | 858 | 221 | 297 | 8891 | 1157 | 30 |
| Ljubljana | 29 | 827 | - | 430 | 12229 | - | 90 |
| Varsó | 30 | 760 | 223 | 341 | 8535 | 1164 | 75 |
| Tallin | 37 | 747 | 249 | 496 | 9916 | 1487 | 60 |
| Bukarest | 38 | 1064 | 332 | 173 | 4836 | 553 | 60 |
| Prága | 43 | 996 | 217 | 312 | 7156 | 1431 | 30 |
| További városok: | |||||||
| Bécs | 52 | 1100 | 455 | 793 | 16857 | 1917 | korlátlan* |
| Berlin | 30 | 878 | 296 | 959 | 27764 | 2842 | 120 |
| Párizs | 31 | 1230 | 312 | 628 | 24855 | 2479 | 90 |
| Madrid | 32 | 883 | - | 661 | 18046 | - | csak metróra |
| Róma | 51 | 1186 | 254 | 496 | 11568 | 2314 | 100 |
| (Forrás: Közlekedési társaságok, Eurostat, MNB-árfolyamok) | |||||||
| *Egy irányba, útra korlátlan számú átszállással érvényes. **Ahol nncs másként jölöve, korlátlan számú átszállás. | |||||||
Kerüld a belvárost, ne utazz hétvégén
A mi tízes gyűjtőjegyünket kevés helyen ismerik, ezért nem szerepel a táblázatban. Ahol van, ott jelentős engedményt is adhatnak vele, például Szófiában 1,6 leva helyett 1,2 levára jön ki így egy jegy. (Budapesten 350 helyett 300 forintra.) Havi bérleteknél a névre szólókat kerestük, az átruházható verziók általában jóval drágábbak.
Térségünkben a rigai közlekedés tűnik nagyon drágának Lettországban. A 2,3 eurós jegyek egy óráig érvényesek. Van ugyan 1,2-ért olcsóbb, az azonban csak egy útra jó, hasonlóan a budapesti jegyekhez. A bérlet 16 500 forintra jön ki átszámítva, miközben az átlagbér majdnem pontosan annyi, mint Magyarországon.
Pár országban van csak munkanapokra érvényes havi bérlet, ami némi könnyebbséget jelent a dolgozóknak. A teljes képhez nyilván azt is kéne tudni, hogy a vállalatok általában beszállnak-e alkalmazottaik utazási költségeibe, de ez már túlnő a jelen vizsgálódás keretein. Párizsban pedig akkor adnak a bérletből engedményt, ha valaki elkerüli a zsúfolt belvárost (az 1-es zónát).
Mitől lehet olcsóbb?
A különbségek okát csak találgatni tudjuk. Jobb vállalatirányítás? KIsebb korrupció, adósságok? Szubvenciók? Hogy a relatív olcsóság mennyibe kerül egyes országoknak vagy városoknak, az is egy újabb kutatást igényelne. Valószínűleg több helyen erős állami támogatást kap a közlekedés, környezetvédelmi, politikai, munkaerő-piaci okokból. Lehet, hogy ez nem rossz ötlet.
Időről időre szólnak hírek arról, hogy vannak, akiknek nem éri meg minimálbérért vagy részmunkaidőben ingázni Magyarországon a magas utazási költségek miatt. A budapesti havibérlet jelenleg a 107 ezer forintos idei nettó minimálbér 8,9 százaléka. Egy Székesfehérvár-Budapest vasúti havi bérlet pedig például 37 500 forint. Ha a munkáltató beszáll, akkor is 5200 marad a dolgozóra. Ha nem, akkor szinte megfizethetetlen.
Emelkedő bérek
A helyzet ma valamivel jobb lehet, mint amit a táblázat mutat, mert az Eurostatnál még csak 2018-as nettó átlagbérek szerepelnek. Azóta pedig Magyarországon sokat emelkedett az átlagbér, igaz, több más térségbeli országban is. (Erről itt volt szó.)
Persze az is valószínű, hogy nem egyszerűen a jegyek és bérletek drágák nálunk, hanem a bérek alacsonyak, még mindig. Meglehetősen magasnak tűntek például korábbi összehasonlításunkban a budapesti fürdőárak is a bérekhez képest.
| Kiegészítő adatok: Kelet-európai és más fővárosok főbb tömegközlekedési tarifái és bérei | ||||||||
| Egy jegy | Havibérlet | Napijegy | Havi nettó átl. | Devizaárf.** | Deviza | Éves átl. | Link | |
| devizában | devizában | devizában | bér (Ft, 2018) | (forintban)** | bér* (EUR) | |||
| Riga | 2,3 | 50 | 5 | 234 530 | 330,52 | EUR | 8 514,94 | Link |
| Zágráb | 4 | 400 | 30 | 256 486 | 44,42 | HRK | 9 312,09 | Link |
| Szófia | 1,6 | 50 | 4 | 150 031 | 164,39 | BGN | 5 447,10 | Link |
| Budapest | 350 | 9500 | 1650 | 236 513 | 330,52 | HUF | 8 586,94 | Link |
| Vilnius | 0,65 | 29 | 5 | 239 381 | 330,52 | EUR | 8 691,07 | Link |
| Pozsony | 0,9 | 26,9 | 3,5 | 255 231 | 330,52 | EUR | 9 266,53 | Link |
| Ljubljana | 1,3 | 37 | - | 355 375 | 330,52 | EUR | 12 902,38 | Link |
| Varsó | 4,4 | 110 | 15 | 259 468 | 77,59 | PLN | 9 420,35 | Link |
| Tallin | 1,5 | 30 | 4,5 | 370 119 | 330,52 | EUR | 13 437,69 | Link |
| Bukarest | 2,5 | 70 | 8 | 183 703 | 69,08 | RON | 6 669,59 | Link |
| Prága | 24 | 550 | 110 | 311 048 | 13,01 | CZK | 11 293,03 | Link |
| További városok: | ||||||||
| Bécs | 2,4 | 51 | 5,8 | 872 515 | 330,52 | EUR | 31 677,90 | Link |
| Berlin | 2,9 | 84 | 8,6 | 841 385 | 330,52 | EUR | 30 547,68 | Link |
| Párizs | 1,9 | 75,2 | 7,5 | 772 249 | 330,52 | EUR | 28 037,60 | Link |
| Madrid | 2 | 54,6 | - | 583 875 | 330,52 | EUR | 21 198,42 | Link |
| Róma | 1,5 | 35 | 7 | 587 753 | 330,52 | EUR | 21 339,22 | Link |
| (Forrás: Közlekedési társaságok, Eurostat, MNB-árfolyamok) | ||||||||
| *Gyermektelen személy, Eurostat. | ||||||||
| **2019 dec. 31. | ||||||||
