Érdemes lenne a magyar tömegközlekedésen javítani.

A magyar munkavállalók jelentős többsége szerint a fizetés mellett a lakóhelyüktől való távolság a legfontosabb tényező, amikor új munkahelyet keresnek.

Sok éve nem emelték Budapesten a tömegközlekedési árakat, ami jó a fogyasztóknak. Azt azonban még így sem lehet mondani, hogy alacsonyak lennének a tarifák a fizetésekhez képest. Új, 16 európai fővárosra kiterjedő adatgyűjtésünk szerint a budapesti bérlet a negyedik legdrágább. A jegyek pedig még mindig özönvíz előtti mintát követnek.

A magyarok többsége ugyanazon településen dolgozik, ahol lakik, harmaduk azonban még így is egy óránál többet utazik a munkába. Az utazási költségeket a túlnyomó többségnek még részben sem téríti meg a munkáltató.

Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak mindennap. A karácsonykor megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezen az értéken. A fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, máshol csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia.

Életünk során közel 10,5 évet töltünk munkával, azonban az időnk maximum 60 százalékát használjuk ki produktívan, ami azt is jelenti, hogy az 5 munkanapból mindössze 3 telik igazán hasznosan - derül ki a Samsung kutatásából. 

Százával járnak a Békés megyei határvidékről aradi gyárakba dolgozni. Pedig ott nincs társadalombiztosítás – de a fizetés több mint a közmunka, a munka jobb, mint a napszám, és a pénzbehajtók nem érik utol az embert.

Nőtt azoknak a 19-29 éves fiataloknak a száma, akik nem költöznének az országon belül máshova egy új állás miatt: 10-ből két fiatal nem mozdulna a munka miatt. A többség, a fiatalok közel fele azonban akár egy másik megyébe is átmenne. Azonban az aktív keresők 37 százaléka ezt csak a jelenlegi fizetése duplájáért tenné meg - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Egy jó külföldi állásajánlatra pedig a fiatalok 17 százaléka biztosan igent mondana. A diákok nyitottabbak a külföldi munka iránt: mindössze 3 százalékuk utasítaná el a lehetőséget szemben a dolgozó fiatalok 20 százalékával.

Nagy a bizonytalanság a hazai munkáltatók körében az európai uniós kiküldetési irányelv alkalmazásával kapcsolatban. Az érintett vállalkozásoknak érdemes minél előbb tisztázni a helyzetet, akár szakértők bevonásával is, mert a szabályok megsértése esetenként több ezer, de akár 150 ezer eurós bírságot is eredményezhet – írja a Deloitte Zrt.

A magyarok többsége üresjáratnak, elvesztegetett időnek gondolja az ingázást, a munkavállalók ötöde kifejezetten gyűlöli. A cégeknek reagálniuk kell erre a trendre, és előtérbe helyezni a távmunka-megoldásokat.

Az országon belül a pályakezdő, a vezetői állásban dolgozó, valamint az agráriumban tevékenykedő munkavállalók a legmobilisabbak – derült ki a Jobinfo.hu kutatásából. Az új munkahellyel járó lakóhelyváltás a hölgyek körében népszerűbb, bár közöttük jóval magasabb azok aránya, akiket nem pusztán az új lehetőség, hanem a jobb egzisztenciális körülmények motiválnak. A külföldi munkavállalásra elsősorban a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók nyitottak, a célországok között sorrendben Németország, Anglia és Ausztria vezet.

A magyar munkavállalók jelentős része támogatná, ha a munkába járás is a munkaidő részének számítana, a felsővezetők többsége azonban nem tartja megoldhatónak, hogy az Európai Bíróság egyik döntése a fix munkavégzési hellyel rendelkezők munkavállalókra is vonatkozna. A kötelező, nők számára fenntartott pozíciókra vonatkozó munkahelyi kvóta bevezetése is megosztja a válaszadókat – derül ki a Profession.hu kutatásából.

Egy felmérés szerint az emberek számára több stresszt okoz a munkába járás, mint a munkájuk: a közvélemény-kutatás során hat nagyváros 5500 ingázóját szólították meg: egyharmaduk szerint a munkába járás egyre stresszesebb, egynegyedük pedig arra panaszkodott, hogy a közlekedés egyre kiszámíthatatlanabb.

Az európaiak átlagosan 45 percet töltenek naponta munkába járással, ami évente 180 órát jelent, vagyis több mint egy hetet vesztegetnek el a lakóhelyük és a munkahelyük közötti ingázással. Holott a tömegközlekedés monotonitásából adódóan és a modern technológiai eszközöknek köszönhetően az utazásra fordított időt könnyedén hasznos időtöltéssé változtathatnák.