Az Európai Unió törvényhozásának megfelelően 2016-ban új irányelv alapján módosult a Munka Törvénykönyve, azonban a vállalatok jelentős részének a jogszabály gyakorlati alkalmazása továbbra is nehézségeket okoz. Az uniós irányelvet azzal a céllal módosították, hogy az illetékes hatóságok naprakész információval rendelkezzenek az EGT-tagállamokban dolgozó munkaerőről, valamint hogy hatékonyan lépjenek fel a visszaélések ellen.
Az uniós irányelv alapfeltételei közé tartozik a kiküldött munkavállaló védelme, így többek között a minimális bérszint előírása, a maximális munkaidőre vonatkozó rendelkezések betartatása, az éves fizetett szabadság biztosítása, valamint a munkahelyi egészség és biztonság szabályainak alkalmazása.
Mindenkinek járnak a minimumjogok
A szabályok értelmében, a fogadó magyar munkáltatónak biztosítania kell, hogy a külföldi munkavállalókat is megillessék a Munka Törvénykönyvében meghatározott minimumjogok a kiküldetés időszaka alatt, amiről tájékoztatnia kell a külföldi munkáltatót is. Továbbá, a magyar foglalkoztatónak meg kell őriznie a bérezésre vonatkozó dokumentumokat, és adott esetben bizonyítania kell, hogy a társadalombiztosítási kötelezettségeket befizették. A külföldi küldő vállalatnak ki kell jelölnie a hatóságokkal kapcsolatot tartó személyt, és gondoskodnia kell a kiküldött munkavállalók magyarországi regisztrációjáról is.
A tapasztalatok szerint a munkáltatók körében továbbra is komoly bizonytalanság érezhető, mivel az uniós tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak az irányelv alkalmazásában. Az egyes országokban elfogadott szabályok és a munkavállalót fogadó tagország gyakorlata széles körben még nem ismert, ezért az adminisztrációs szabályoknak való teljes körű megfelelés a jogszabály-módosítás után egy évvel is nehézséget okozhat Magyarországon és külföldön egyaránt. Uniós összehasonlításban a magyar szabályozás szigorúnak mondható, mivel nemcsak az EU-ból, de az EGT-tagállamokon kívüli országból érkező kiküldöttek esetében is adminisztratív terhet ró mind a külföldi munkáltatóra, mind pedig a magyar fogadó vállalatra.
A rendelkezések figyelmen kívül hagyása, illetve a kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek elmulasztása munkaügyi bírsággal sújtható, amelyekért a küldő és fogadó vállalat egyaránt felelős. Magyarországon munkaügyi bírsággal büntethető a vonatkozó munkajogi rendelkezések be nem tartása, ami akár az állami támogatás kockáztatását is eredményezheti. A kötelezettségek elmulasztásáért járó szankciók mértéke tagországonként eltérő. A bírság Romániában 2 ezer euró, Lengyelországban 7 ezer euró, Belgiumban 48 ezer euró, míg Olaszországban már akár 150 ezer eurós összegű is lehet azon munkáltatók esetében, akik nem tesznek eleget a nemzetközi jogszabályokban foglaltaknak – mondta el Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.
Az Európai Unió 28 tagállamában az irányelv rendelkezéseinek alkalmazása továbbra sem egységes. Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Finnországban már használják a mindennapokban az uniós irányelvben foglaltakat, míg Svédországban, Spanyolországban és Portugáliában az érintett jogszabályok módosítása még várat magára.
Az Európai Unió Tanácsa a közeljövőben várhatóan felülvizsgálja és módosítja az érvényben lévő irányelvet, valamint új követelményekkel is kiegészíti. A tervezett módosítások többek között érintik a kiküldött munkavállalók bérszintjét és az alvállalkozói láncban érintettek javadalmazását is. A helyi szabályok naprakész ismerete nélkülözhetetlen minden külföldi kiküldetés és határon átívelő munkavégzés esetén.
