A munkavállalók kiküldetéséről szóló uniós irányelvet minden olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra alkalmazni kell, amely munkavállalók kiküldésével jár, így a közúti közlekedésre, különösen az árufuvarozási tevékenységre is, függetlenül attól, hogy az irányelv nem fogalmaz meg ezekre külön rendelkezéseket - közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

A rendszerváltás óta évről évre egyre több fejtörést okoz a cégvezetőknek a kiküldetések során felmerült költségek elszámolhatósága. A tendencia töretlen, és minden bizonnyal az is marad, mert értelemszerűen nő a magyar társaságok külföldi tevékenységének a száma, azonban az adójogszabályok sajnos nem követik le a változó piaci helyzetet – hívták fel a figyelmet az Írisz Office adótervezői.

A postára menés is kiküldetés, mennyi napidíj jár, és figyelembe kell venni a célország minimálbérre vonatkozó szabályait? Minderre választ kaphatsz az Írisz Office adótervezői által összeállított Kiküldetési kisokosból!

Érdekes magyar vonatkozású ítélet született az Európai Bíróság előtt, a kiküldetési szabályok alkalmazása kapcsán. Bár egy osztrák húsipari feldolgozó üzemben évek óta magyar kiküldöttek végzik a munkát és mindegyikük rendelkezik a magyar egészségbiztosítási szerv által kiállított érvényes A1 igazolással, az ítélet alapján a dolgozók mégis az osztrák társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak - írja az RSM szakportál.

Rendszeresen előfordul multinacionális cégeknél, hogy a magyar leányvállalat munkavállalóját fizikailag a külföldi, vagy valamely testvércéghez küldik ki munkát végezni hosszabb-rövidebb időre, ennek a külföldi munkavégézésnek a jogi kezelése azonban az egyes cégcsoportoknál rendkívül eltérő lehet.

Várhatóan novemberben megkezdődnek az intézményközi egyeztetések az Európai Unióban a kiküldetési irányelv módosításáról, miután ezt a tagállami kormányokat tömörítő tanács után szerdán a másik társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) is jóváhagyta.

Nagy a bizonytalanság a hazai munkáltatók körében az európai uniós kiküldetési irányelv alkalmazásával kapcsolatban. Az érintett vállalkozásoknak érdemes minél előbb tisztázni a helyzetet, akár szakértők bevonásával is, mert a szabályok megsértése esetenként több ezer, de akár 150 ezer eurós bírságot is eredményezhet – írja a Deloitte Zrt.

Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy a közúti szektorra - annak speciális jellege miatt - nem terjed ki a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő kiküldetési irányelv hatálya - jelentette ki Varga Mihály azt követően, hogy Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter tárgyalt hétfőn Budapesten.

Komoly szabályozási nehézségekkel néznek szembe a magyar fuvarozók. Bizottsági irányelv is támogatja a nemzetközi fuvarozókra vonatkozó magasabb minimálbér fizetési kötelezettséget és adminisztrációs terheket. A piaci szereplők egy része szerint ellehetetlenül a működés, mások példátlan összefogással javaslatokat tettek a kormány elé.

Nem kell csapot-papot hátrahagyva belevágni a külföldi munkakeresésbe: létezik olyan foglalkoztatási forma, amely biztonságosabb, és évtizedek óta alkalmazzák a magyar cégek.

A kiküldetések szabályainak nyári változása komoly gondot jelenthetett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkavállalói a munkaidejüket a telephelyen kívül töltik. Egy friss módosító javaslat orvosolná ezt a problémát.

A Munka Törvénykönyvének módosítása új kötelezettségeket ró azokra a hazai munkáltatókra, akik egy külföldi cégtől kiküldött munkavállalót foglalkoztatnak. Mind a magyar foglalkoztatóra, mind pedig a külföldi munkáltatóra vonatkozó új szabályok jelentős adminisztratív terhet jelentenek a cégek számára, a rendelkezések teljesítésének elmulasztása pedig komoly bírsággal járhat.

Az Európai Unió 16 országában, köztük Magyarországon is hatályba lépett egy olyan szabályozási rendszer, amely jelentős mértékben megnöveli a külföldi munkavégzésekhez kapcsolódó adminisztratív terheket, és kötelezővé teszi a foglalkoztatás helyén irányadó egyes munkajogi normák alkalmazását. Azon cégek, amelyek nem tesznek eleget az előírt kötelezettségeknek, akár 500 000 eurós bírsággal is számolhatnak. 

A munkavállalót munkáltatója külföldi kiküldetésre kötelezi, olyan országba, ahová útlevél is szükséges. Vajon kit terhelnek ilyenkor az útlevél elkészítésének költségei? Áthárítható-e ez a munkavállalóra arra hivatkozással, hogy az útlevelet a munkaviszonyon kívül is használhatja?

A fuvarozók, illetve azok számára, akik gépkocsival dolgoznak országszerte, jelentős kedvezményt tartalmaz az adótörvényben a kiküldetés fogalmának módosítása, amely augusztus elsejétől hatályos.

Jogharmonizációs céllal módosítja a Ház a foglalkoztatási törvényeket, a változások a kiküldetésben dolgozók jogait, valamint a munkavédelmi szabályokat érintik.

Azonos helyen azonos munkáért egyforma bért kell fizetni - mondja az unió. Ez azt is jelentené, hogy a magyar cégeknek is külföldi béreket kellene adnia a kiküldetésben lévő dolgozóknak. Ez pedig a cégek többsége számára túl magas.

A magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. A Randstad Workmonitor adatai szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, ami messze elmarad a globális átlagtól. Ötből három megkérdezett viszont egy jó állásért még a határon túlra is költözne.

A nők 64 százaléka vonzóbbnak találja azokat a munkaadókat, amelyek mobilitási lehetőségeket kínálnak, viszont férfi kollégáikhoz viszonyítva nem érzik egyenlőnek az esélyeiket a nemzetközi kiküldetések elnyerésére – derült ki egy kutatásból. Az a sztereotípia sem igaz, hogy a gyermekes nők nem szívesen mennének külföldre.

A személyi jövedelemadó törvény értelmében 2016. január 1-től módosulnak a belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek belföldi és külföldi kiküldetésének napidíj-elszámolására vonatkozó rendelkezések. Az RSM-DTM szakértőjének segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A kiküldetések száma globálisan és Európán belül is évről évre nő, de még mindig nagy a bizonytalanság az érintett vállalatok körében. A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külföldi munkavégzésre. A megfelelő eljárások híján az eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

Az eddigi adóhatósági gyakorlattól eltérő, szigorú ellenőrzésekre számíthatnak azon külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek anyavállalataik dolgozóit foglalkoztatják. A NAV elsősorban azt vizsgálja majd, hogy a külföldi vagy a hazai társaság a dolgozó gazdasági munkáltatója – utóbbi esetben ugyanis a munkavállaló teljes munkabére Magyarországon adóköteles.

Ahhoz, hogy sikeresen vezényeljünk le egy nemzetközi kiküldetést – legyen szó akár egy emberről, akár egy egész csoportról – rendelkeznünk kell alapvető bevándorlási ismeretekkel. Könnyű ugyanis elcsúszni egy-egy apróságon, ami aztán meghosszabbítja az egész ügyintézést.

A cégvezetők nagy része szerint az elkövetkező években növekedni fog a kiküldetések száma, igaz, közülük sokan fejlesztenék még mobilitási rendszerüket - derül ki egy friss felmérésből. Bár egyre több magyar munkavállaló van kiküldetésben, az ezzel kapcsolatos adózási teendőket sokszor nem tudják még megfelelően kezelni a cégek.

Az emberi erőforrás globális mobilitása a nemzetközi piacok összetettsége miatt a következő 3-5 évben egyre fontosabb lesz, derül ki a Deloitte felméréséből. Míg azonban a külföldi vállalatok háromnegyede növelni készül a kiküldetéseket, a hazai cégeknek csupán a fele tervezi ugyanezt. Az is kérdés, hogy melyik munkavállaló szeretne külföldön dolgozni.