A mindinkább globalizálódó gazdaságban egyre gyakrabban merül fel a külföldi kiküldetések lehetősége, ezért is fontos rávilágítani, hogy mi a feltétele annak, hogy a kiküldetés során a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült költségek elszámolhatók legyenek, illetve milyen kockázattal jár a nem helyes költségelszámolás, továbbá hogyan lehet áthidalni, ha a magyar adójogszabályoknak nem tudunk megfelelni, de a költségeinket mégis el akarjuk számolni.
A kiküldetések szabályairól itt olvashat bővebben!
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) 165. § alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.
Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel továbbá a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
Ezzel jó esetben Magyarországon nincs is gond, mert vagy a számla kötelező elemeit alapul véve, vagy a tágabb kategóriaként a számviteli bizonylat feltételrendszere alapján kerülnek kiállításra a bizonylatok, mely helyességük esetén elszámolhatók, míg ha hibásan kerültek kiállításra, úgy mindkét félnek érdeke a javítás.
És mi az oka, hogy a magyar szabályozókat említjük a külföldi kiküldetés során?
Mert a számviteli törvény alapján nem számolható el a költség akkor, ha a bizonylaton nem szerepel valamennyi kötelező tartalmi elem. Tehát ha a kötelező tartalmi elemek szerepelnek a számlán vagy számviteli bizonylaton, akkor a költség elszámolható. Ez rendben is szokott lenni akkor, ha pl. egy közösségi importot hajtunk végre, de sajnos itt a felsorolás be is zárul. Mert mi van akkor, ha Hollandiában vagy netán Dubaiban kapunk a taxizás után egy bizonylatot? Természetesen szokásunkhoz híven jól megnézzük, aztán ha megvan rajta a magyar törvények szerinti minden kötelező tartalmi elem, akkor mosolygunk és zsebre tesszük a számlát.
Mivel a külföldi adóalanyokra nem vonatkoznak a magyar számviteli szabályok vagy a hazai áfa törvény, úgy nyilván ezt még akkor sem kérhetjük számon, ha nyelvi akadályok nem merülnek fel. Maradva Hollandiánál, így nincs más lehetőségünk, mint hogy megnézzük, hogy a kapott bizonylat megfelel-e a Holland előírásoknak. Sajnos a magyar jogszabályok egy külföldi kiküldetés alkalmával elvárják az adózótól a célország adójogszabályainak ide vonatkozó ismeretét és nyilván a nyelvismeretet is, ami sajnos többnyire teljesíthetetlen feltétel.
Fejlett országok esetében a részünkre átadott bizonylatokban még megbízhatunk, hogy azok minden bizonnyal a helyi szabályoknak megfelelően lett kiállítva, és tartalmaznak is minden kötelező tartalmi elemet, ugyanakkor, ha a bizonylatot meg is kaptuk, még közel sem biztos, hogy nincs más teendőnk. A magyar adóhatóság ugyanis a célország szabályainak megfelelően kiállított bizonylat esetében is elvárja azt, hogy az alábbi három feltételnek megfeleljen, a célország szabályaitól függetlenül:
- létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között;
- bizonyítható-e a termék, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése;
- bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az értékesítés, illetve a szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének a ténye?
A harmadik országban (EU-n kívül) végzett kiküldetés még nagyobb kihívások elé állítják a magyar vállalkozókat.
Az esetek jelentős részében a célország adótörvényeinek megismerésére nincs lehetőség, vagy az olyan jelentős többletmunkát jelentene a vállalkozás számára, ami sérti a számviteli törvény költség-haszon összemérésének elvét is. Gondoljunk csak bele, hogy egy hazánkba látogató kínai üzletembernek meg kellene ismernie a magyar számviteli törvényt, áfa törvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt annak érdekében, hogy el tudja számolni az 1-2 napos kiküldetésének költségeit. Abszurdnak tűnik, igaz?
Mit tehetünk ilyen esetekben?
- A kiküldetés költségeinek a felmerülésekor kérjünk mindenről bizonylatot.
- Próbáljuk elérni azt, hogy a költségviselő neve a bizonylaton szerepeljen.
- Gyűjtsünk össze minden írásos bizonyítékot, mely a költség valódiságát támasztják alá (pl. megrendelés, megrendelés visszaigazolása, írott egyeztetés, a szolgáltatás igénybevételét igazoló jegy).
- Tegyünk el minden bizonylatot, mely a költség szükségességét igazolják (pl. újságcikkel igazolni a célország veszélyességét, ami a fegyveres késérő igénybevételét szükségessé tette).
Ebben az esetben legalább az alábbi intézkedéseket tegyük meg:
- a kiküldetési rendelvény mellett a felmerülő költségeket pontosan írjuk le;
- a számszaki és szöveges költségleírás mellett indokoljuk is a költségek felmerülésének okát, annak életszerűségét;
- lehetőség szerint minél több bizonylattal támasszuk alá a kiküldetésünket (repülőjegy, szállás igazolása, fotódokumentáció);
- a számviteli politikában, számlarendben, belső szabályzatban határozzuk meg az ilyen esetek kezelésének módját;
- a belső bizonylatokon szerepeljen a kiküldött és a vállalkozás képviseletére jogosult személy aláírása.
Általánosan elmondható, hogy a kiküldetések során ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az alábbiakra:
- A kiküldetési rendelvény készítése során a kiküldetés célját, feladatait, körülményeit minél bővebben határozzuk meg.
- Minél több írott dokumentumot gyűjtsünk össze, mely a kiküldetést igazolja.
- Készítsünk fotódokumentációt!
- Akár külső, akár belső bizonylattal számoljuk el a költséget, azon ne csak egy szavas költségnem meghatározás, hanem pontosabb leírás is legyen, ami egy komoly segítség lehet akkor, ha több év után kap a vállalkozás egy adóellenőrzést, és az adott tétel már feledésbe merült.
- Ha pedig az itt leírtak túl bonyolultnak, időigényesnek vagy kockázatosnak tűnnek, akkor esetleg a probléma egy kis leleménnyel áthidalható.
- Léteznek olyan országok (Unión belül és kívül egyaránt), ahol a bizonylatolási kötelezettség lényegesen megengedőbb, netán nincs is, így ha ilyen országban működő vállalkozással kötünk utazásszervezési, utazásközvetítési szerződést, akkor ez a vállalkozás olyan bizonylatokat tud számunkra kiállítani, ami teljes mértékben megfelel a magyar jogszabályoknak, míg számára nem jelent problémát, hogy nem tud minden költségtételt bizonylattal alátámasztani.
Szerző: