Az Európai Bíróság ugyanis megállapította, hogy amennyiben a kiküldött munkavállaló egy másik kiküldött munkavállalót vált fel, akkor nem tartozhat tovább a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya alá. Főszabály szerint a munkavállaló azon tagállamban lesz biztosított, ahol a munkát végzi.
Ez akkor is így van, ha a felváltott munkavállaló egy másik munkáltató kiküldöttje. A Bíróság szerint még az is irreleváns ebben a tekintetben, hogy van-e összefonódás a két munkáltató között. Akkor sem jöhet létre kiküldetés, ha a felváltott munkavállaló más tagállam munkáltatójának kiküldöttje, vagy a két munkáltató között semmilyen gazdasági vagy személyes kapcsolat nem állapítható meg.
Mennyit nyom a latban az A1 igazolás megléte?
Mi a helyzet akkor, ha a kiküldött munkavállaló rendelkezik érvényes A1-es igazolással, amely alapján a kiküldő állam szociális biztonsági rendelkezéseinek hatálya alá tartozik? A mai ítéletben megjegyezte azt is a Bíróság, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság – melynek az a feladata, hogy összeegyeztesse a tagállamok illetékes hatóságainak álláspontját –, csupán véleményezi a neki feltett kérdéseket.
A Bíróság mai döntése alapján az A1-es igazolás mindaddig hatályos, amíg azt a kiállító tagállam vissza nem vonja, vagy nem érvényteleníti (kivéve joggal való visszaélés vagy csalás esetében).
Természetesen, ha az igazolást a tagállam tévesen állította ki, akkor köteles azt visszavonni. Ebből adódóan kérdéses az is, hogy mikortól alkalmazandóak a munkavégzés helye szerinti tagállam jogszabályai. Az ítélet fényében azon cégeknek, amelyek kiküldetés keretében (is) foglalkoztatnak munkavállalókat, érdemes ellenőrizniük dolgozóik egészségbiztosítási státuszát.
