A logisztikai iparág stratégiai ágazat Magyarországon, a hazai logisztikai szektor a magyar GDP 7,1 százalékát állítja elő (közúti-, vasúti-, vízi-, légi-, csővezetékes fuvarozás, illetve raktározás), valamint e területen dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka: ez több mint 191 000 fő munkavállalót jelent (KSH 2016. IV. negyedévi adat). Magyarország logisztikai versenyképességének megőrzése és erősítése tehát nemzetgazdasági érdek, ami a kormányzat és a szakma összefogását, együttgondolkodását és a szükséges döntések, intézkedések mielőbbi meghozatalát igényli – hangsúlyozta Fülöp Zsolt. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben egyre erősebb versenyhelyzet alakult ki az európai és a hazai logisztikai piacon, mind az uniós, mind az unión kívüli országok különböző burkolt vagy nyílt intézkedéseket vezettek be saját piacaik védelme érdekében. A magyar logisztikai iparág versenyképességének megőrzése és erősítése érdekében ezért összefogásra és közös intézkedésekre van szükség.
Az Európai Bizottság kiküldetési irányelvében a fuvarozásra is olyan minimálbér kötelezettséget, adminisztrációs terheket írnak elő, amely ellehetetlenítené a visegrádi országok nemzetközi közút fuvarozóinak munkáját Nyugat-Európában - mondta Somogyi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára az M1 aktuális csatornán. Példaként említette, hogy olyan bejelentési kötelezettségeket kellene teljesíteniük, ami már a fuvarozók indulását is megnehezítené. Betarthatatlannak nevezte a főtitkár, hogy gépkocsivezetőnek a munkabér-igazolást is magánál kellene tartania, hogy azt az ellenőrzéskor megmutathassa - közölte az MTI.
Somogyi Gábor kifejtette: az Európai Unióban tudott, hogy köszönőviszony sincs a nyugat-európai és a visegrádi országok minimálbérei között, ezért szerinte gazdasági ellehetetlenítéshez vezetne az intézkedés bevezetése. Az MKFE főtitkára kitért arra, hogy a visegrádi négyek fuvarozói egyeztettek a témában, és reményeik szerint sikerült olyan moratóriumot kérniük a bizottságtól, amellyel a májusi közlekedési csomagot ki lehet egészíteni.
Nemrég a Piac & Profit is megírta, hogy a türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget. A szabályokról itt olvashat részletesebben. Március végén a Volán Egyesülés emiatt beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz.
A magyar logisztikai iparág kilenc meghatározó szervezete a magyar kormánynak nyújtott be ágazati helyzetértékelést. Az ebben javasolt intézkedések százmilliárd forintot meghaladó nemzetgazdasági többletbevételt generálhatnának a benyújtók szerint. A Nemzeti Logisztikai Összefogás elnevezésű dokumentumban nevesítették azokat a területeket, ahol a hazai logisztikai ágazat versenyképessége és piacvédelme érdekében beavatkozások szükségesek. Az aláírók továbbá egy olyan közös – a honos megbízó, a logisztikai szolgáltató, a fuvarozó és a Magyar Kormány együttműködésén alapuló – érdekeltségi rendszer kialakítását kezdeményezik, amely segítené a magyarországi logisztikai szolgáltatókat és fuvarozókat, hogy helyt tudjanak állni az európai piacon.
Példátlan összefogás
A szakmai szervezetek közúti fuvarozás esetében a legfontosabb feladatnak a hazai engedélygazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatát tartják. Szerintük újra kell gondolni a kibocsátott nemzetközi fuvarengedélyek számát, jelentősen javítani azok biztonsági szintjén annak érdekében, hogy az unión kívüli „harmadik országok”, valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben. Emellett javítani kell a vámügyi eljárások szolgáltatási színvonalát, illetve a nemzetközi versenyképesség érdekében módosítani szükséges az adózási feltételeken.
A Nemzeti Logisztikai Összefogás résztvevői szerint a magyar logisztikai alágazat Európai Uniós szintű versenyképességét is biztosítani kell, mert az unió minden tagállama különböző intézkedésekkel igyekszik a saját piacát megvédeni és erősíteni. Ehhez olyan gazdasági és jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben egyrészt a magyar árut elsősorban és kifejezetten magyarországi logisztikai szolgáltató és fuvarozó szállíttatja vagy szállítja el, másrészt ezen logisztikai szolgáltatók és fuvarozók az ország közlekedési adottságait kihasználva egyre nagyobb szeletet hasítsanak ki az európai logisztikai- és fuvarpiacból. Fontos továbbá a megbízók érdekeltté tétele a magyarországi fuvarkapacitások kihasználásában, ehhez olyan gazdasági környezetet kell teremteni, hogy a magyarországi megbízó számára ne járjon anyagi előnnyel, adómegtakarítással az, ha külhoni fuvarozóra bízza áruja szállítását.
