A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

Az ukrán áruszállítók uniós piacon való megjelenése miatt több száz magyar vállalkozás került a "tönk szélére".

Négy új, tehergépjárművek rakományát átvilágító röntgenberendezést szerzett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). 

Levélben fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez a fuvarozókat képviselő két legmaghatározóbb magyar szervezet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). Arra kérik a kormányt, hogy indokolják meg, ők miért nem részesülhetnek a taxisokéhoz hasonló üzemanyagár-kedvezményben, hiszen az ő mindennapi munkájukhoz is a gázolaj az egyetlen és elengedhetetlen energiaforrás.

Jelentős, mintegy 1,52 százalékos a hozzájárulása a hazai GDP-hez a 110 hazai piacvezető fuvarozó vállalkozásnak, mégis veszélybe került versenyképességük fenntartása. Olyan súlyos a munkaerőhiány az ágazatban, hogy az már az ellátási lánc – és tágabb értelemben – a költségvetés biztonságát és érdekeit is veszélyezteti.

Júliustól sem kell fuvarozási engedély az ukrán teherautókra.

Június végéig fuvarozási engedély nélkül közlekedhetnek az ukrán teherautók.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete közleményében úgy fogalmazott, hogy a brit áruellátási zavarhoz hasonló súlyos helyzet küszöbén áll az Európai Unió és Magyarország.

A koronavírus terjedésének megállítását célzó nemzetközi intézkedések, legfőképpen az olaszországi hírek bizonytalanná teszik a vállalkozásokat a kialakult helyzetben követendő protokollról.

Az eddigi szabályozás megváltoztatására volt szükség az Európai Bírósági ítélete miatt. A legfontosabb változás, hogy idén január 1-től már csak azon fuvarokat lehet áfa nélkül számlázni, amelyek közvetlenül a terméket exportáló vállalkozás részére nyújtanak.

Egységes, egyenlő munkáért egyenlő bért előíró rendelkezéseket fogadtak el a távolsági teherautó-vezetők foglalkoztatására az Unió közlekedési miniszterei. A tervezet majd csak az Európai Parlament jóváhagyásával lehet érvényes.

2018-ban 902-vel kevesebb közúti árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, mint 2016-ban az OPTEN céginformációs szolgáltató adatai szerint. A szektor jövőjét alapvetően határozza meg a 2017 májusában beterjesztett Európai Mobilitási Csomag, melynek több rendelkezésével nem értettek egyet a fuvarozók és érdekképviseleteik.

Az Európai Parlament Mobilitási Csomagjában megfogalmazott kiküldetési irányelvek ellehetetlenítheti a kelet-európai, s azon belül a magyar fuvarozók helyzetét. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary ezért levélben fordult az Európai Parlamenti képviselőkhöz, a nemzetközi szervezetekhez és az állami döntéshozókhoz, hogy a tárgyalási folyamatok során képviseljék az alágazat érdekeit.

A luxembourgi székhelyű uniós bíróság egy belgiumi törvényszék kérésére értelmezte a sofőrök pihenőidejére vonatkozó szabályozás szövegét. A jogalkotó ily módon arra törekedett, hogy a járművezetőknek lehetőségük legyen arra, hogy szokásos heti pihenőidejüket olyan helyen töltsék, amely alkalmas és megfelelő szálláskörülményeket biztosít, márpedig egy kamion vezetőfülkéje nem tűnik ilyennek.

Várhatóan novemberben megkezdődnek az intézményközi egyeztetések az Európai Unióban a kiküldetési irányelv módosításáról, miután ezt a tagállami kormányokat tömörítő tanács után szerdán a másik társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) is jóváhagyta.

A magyar fuvarozási vállalkozások minden adminisztratív korlátozás ellenére teret nyernek a nyugat-európai piacokon. Ennek bizonyítéka a hazai szállítmánybiztosítási piac stabil növekedése is, derül ki egyebek mellett a hazai biztosítók 2017-es évkönyvéből, amelyet most tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Útonállók, kocsisokat fosztogatók – tévedés lenne azt gondolni, ők csak a múltban jelentettek veszélyt az értékes árukat szállító járművezetőkre: régiós szinten tavaly több mint 2600, közúti áruszállításban résztvevő jármű ellen követtek el bűncselekményt. A magyar utakon a rendőrség 2016-ban 50 olyan bűncselekményt regisztrált, ahol az elkövetés helyszíne kamion, vagy tehergépjármű volt. A fuvarcégek esetében a GPS alapú járműkövetés ma már alap védekezési forma az ilyen jellegű bűncselekmények ellen, de ez kiegészülhet egyéb IT megoldásokkal is.

A vám területén érintett hazai gazdálkodók körében elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, a vám és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és azok jogorvoslati költségei túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírság a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt befizetendő, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Az RSM Hungary felmérése, mely több iparági szakmai szövetséggel együttműködve készült, ugyanakkor arra is rámutat, hogy a cégek kétharmada annak ellenére sem végez legalább félévente önellenőrzést vám, és a termékek vámtarifális besorolása terén, hogy tudja, a vámszankció önellenőrzéssel elkerülhető.

A magyar közúti fuvarozók üdvözlik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szervezetén belül létrejött közúti ellenőrzési munkacsoport tevékenységének megkezdését. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elkötelezetten támogatja a tematikus ellenőrzéseket lefolytató speciális közúti ellenőri szervezet felállítását, és kész továbbra is megadni minden támogatást a jogosulatlan fuvarozás visszaszorítását szolgáló intézkedésekhez – mondta sajtótájékoztatóján Somogyi Gábor, az MKFE főtitkára.

Soha ekkora összefogásra és összezárásra nem volt még szüksége a fuvarozóknak, mint ma, amikor Brüsszelben a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó jogszabályalkotási tervek egyértelműen ki akarják szorítani a közép-kelet-európaiakat az unió nyugati részéből - mondta az MTI érdeklődésére a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkár-helyettese.

Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy a közúti szektorra - annak speciális jellege miatt - nem terjed ki a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő kiküldetési irányelv hatálya - jelentette ki Varga Mihály azt követően, hogy Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter tárgyalt hétfőn Budapesten.

Komoly szabályozási nehézségekkel néznek szembe a magyar fuvarozók. Bizottsági irányelv is támogatja a nemzetközi fuvarozókra vonatkozó magasabb minimálbér fizetési kötelezettséget és adminisztrációs terheket. A piaci szereplők egy része szerint ellehetetlenül a működés, mások példátlan összefogással javaslatokat tettek a kormány elé.

Beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a VOLÁN Egyesülés egy osztrák jogszabály miatt, amely az Ausztrián áthaladó gépjárművezetők bérét az ausztriai minimálbérhez igazítja.

A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget. A fuvarozók érdekképviselete szerint szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmusról van szó, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Kiderült, közösségi jogba ütközik a vissza nem igényelhető áfa után felszámított kamat, az oroszok embargót vezettek be egyebek között az unióból érkező élelmiszerekre és megúszhatják az e-útdíj miatti bírságot a fuvarozók. Mi történt még augusztusban? Összefoglaltuk.

Egy évvel az útdíjfizetés elindítása után a hazai felhasználók közel 90 százaléka fedélzeti egységet használ. Az OBU segítségével megvalósuló virtuális jegytépések száma már megközelíti a havi 7 milliót.

A júliusi bevezetés óta több mint 75 milliárd forint bevétel folyt be a használat-arányos elektronikus útdíjból. Azonban az év végéig még kilencmilliárdnak kellene becsorognia a kasszába, ahhoz, hogy az eredeti bevételi terv teljesüljön.

A teherautósok három százaléka bliccel az utakon, eddig több tízmilliós büntetést szabtak ki rájuk. Emiatt a NÚSZ az OBU-val fizetést javasolja. Az útdíjbevételek elérték a 60 milliárd forintot, egy átlag munkanapon 580 millió forint folyik be. Kevesen, mindössze 130 vállalkozás vette fel eddig a Kavosz útdíjhitelét összesen 1100 járműre. Az útdíj júliusi bevezetése óta mintegy 300 fuvarozó adta vissza az ipart, és nagy a sofőrhiány, a fuvarozócégek egyre több külföldit kénytelenek alkalmazni – tudósít az útdíjhírek.hu a csütörtökön Siófokon, a Lábunk a földig ér elnevezésű logisztikai konferenciáról.

2015-ig a fizetős útszakaszok bővülésére és a bevallási közreműködők fokozott szelekciójára számíthatunk. A jövőben tovább finomodik majd a rendszer érzékenysége és bővül a kényelmi funkciók köre, azonban a tarifák csökkenését nem tartja valószínűnek.

Az útdíjfizetésre kötelezettek gyorsan megtanulták a július elsején bevezetett új rendszer használatát, ez a regisztrált felhasználók és tehergépjárművek növekvő számából is látszik.

Fokozott ellenőrzések várhatók az őszi időszakban az e-útdíjas szakaszokon, céljuk az útdíjat elbliccelők arányának visszaszorítása. Az ellenőrzéseket megállítás nélkül végzik, hogy ne zavarják a többi közlekedőt, a bírságot pedig az objektív felelősség elve alapján a jármű üzembentartójának kézbesítik.

Az Európai Bizottság szerint a július elsején bevezetett útdíjrendszer nincs összhangban az uniós joggal. Erről már tájékoztatták a magyar hatóságokat is – mondta Helen Kearns, a közlekedési kérdésekben illetékes EU-biztos, Siim Kallas szóvivője.

Bár az e-útdíj bevezetésével egyidőben a nehéz tehergépkocsik mozgását jelentősen korlátozták a fő forgalmi útvonalakon kívül, egyes fuvarozókat ez nem akadályozott meg abban, hogy a kisebb utakra meneküljenek a magas költségek elől. A fejlesztési minisztérium ezért újabb módokat keres, hogy visszakényszerítse őket az útdíjköteles szakaszokra.

Viharos első hónapon van túl a használatarányos útdíjrendszer (e-útdíj). A fuvarozók szerint a rendszer működése továbbra is zavaros, a túlszámlázások nem szűntek meg. A helyzet változatlanul kritikus: az útdíj miatti többletteher mellett indokolatlan bírságok sújthatják a fuvarozókat, az ígért kedvezményes forgóeszközhitel pedig még mindig nincs a piacon.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a teljes magyar logisztikai szakmát képviselő Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) között 2013. július 11-én létrejött egy stratégiai partnerségről szóló megállapodás. Az együttműködés célja olyan jogszabályi környezet megteremtése, amely hozzájárul az ország és a logisztikai szakma versenyképességéhez. A LEF tagjai a közös munka során részt vesznek a logisztikai szektort érintő jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésében, és szakmai javaslataikkal segítik az NFM munkáját.

A díjfizetés fuvarozó érdekképviseletek által javasolt felfüggesztésével nem ért egyet Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára. Mint mondta, a problémák ezt nem indokolják. A kifogásolt túlszámlázásokkal kapcsolatban közölte: természetesen, ami az ÁAK-t nem illeti meg, azt a fuvarozók vissza fogják kapni.

A fuvarozók a használatarányos útdíjfizetési rendszer átmeneti leállítását kérik, mert az, tapasztalataik szerint rosszul számláz, és ezzel megkárosítja a vállalkozókat - jelentette be Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) főtitkára.

Elfogadta az Országgyűlés a távolléti díj számításával kapcsolatos törvényjavaslatot, vele együtt pedig több adó-, illeték- és jövedéki szabály módosítását is. Többek között csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozóknak és változnak szabad vállalkozási zónákra vonatkozó szabályok is.

Magyarországon minden tizedik baleset fáradtság vagy elalvás miatt következett be, ezek 9%-át a teherautósok okozták a 2011-es statisztikai adatok szerint. A balesetek háttérében gyakran a túlvezetés okozta kimerültség és a koncentráció csökkenése áll. A tehergépjárművek sofőrjeinek vezetési idejét jogszabály korlátozza, és a teljes ellátási lánc együttes felelősségének elvéről rendelkezik.