A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint a rendszer eredményes elindítása "a hazai közlekedés és infokommunikáció elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikere". A díjszedési infrastruktúra üzembiztosan működik, és a szolgáltatások folyamatos fejlesztésével egyre jobban alkalmazkodik a felhasználók igényeihez.
A díjbevételi elvárások várhatóan az első teljes évben, jövőre is teljesülnek majd. A közúti ágazat forrásai így jelentősen bővülnek, ennek hasznait a díjköteles szakaszokon és a hazai úthálózat egyéb elemein megvalósuló felújításoknak köszönhetően a közlekedők élvezhetik - olvasható a közleményben.
Ugyanakkor az év végéig 84 milliárdot kellene beszedni, hogy a költségek levonása után teljesüljön a kormány 75 milliárdos tiszta bevételi terve. A bevételkiesést részben az okozta, hogy a rendszer meglehetősen döcögősen indult. A tarifákat a tengelyszámtól függően határozták meg, amelyhez a jármű környezetvédelmi besorolásától függő szorzó tartozik. Ezek szerint a gyorsforgalmi utakon a legalsó, J2 díjkategóriába tartozó gépjárművek kilométerenkénti infrastruktúra díja 49,90 forint, a középső J3 kategóriában 70,02 forint, a legfelső J4 díjkategóriában pedig 108,38 forint lesz. A díj járműkategóriánként főúton 21,23 forinttól 36,75 forinton át a felső kategória szerinti 67,60 forintig emelkedik.
A hazai útdíjrendszer további jellemzője, hogy útkategóriánként eltér a díjszabás, emiatt a forgalom gyakran az alsóbbrendű utakra terelődik. Ez a jövőben megfelelő forgalmi korlátozásokkal és a díjfizetésre kötelezett úthálózat bővítésével mérsékelhető lenne, illetve a közúti ellenőrzések számának emelkedésére is számítani lehet.
