Az idei évtől az Ausztriába belépő, ott árut vagy utast felvevő és letevő jármű sofőrjét belépés előtt be kell jelenteni az osztrák hatóságoknak, a sofőrnek pedig meg kell fizetni az osztrák minimálbért az ott végzett munka idejére. A külföldi piacokra szállító magyar fuvarozók körülbelül 65%-át érintheti a szigorú szabályozás a WebEye piaci adatai alapján.
Adminisztrációs és fizetési kötelezettség is van
A január elsejével életbe lépett szabályozás legfontosabb eleme, hogy még indulás előtt, a munkáltatóknak kötelezően be kell jelenteni az Ausztriába belépő járművezetőket az Osztrák Pénzügyminisztérium (Bundesministerium für Finanzen) internetes felületén. Aki elmulasztja ezt a bejelentést, első alkalommal 20 ezer, minden további eseteknél akár 50 ezer eurós bírságot kaphat munkavállalónként. A magyar tulajdonban lévő, a telematikai piacon a legnagyobb európai lefedettséggel rendelkező WebEye partnereinek információja alapján már apró hiányosság esetén is könnyen büntetésbe lehet szaladni.
„Az áruszállítási iparágban ma már a legtöbb cég használ valamilyen fuvarszervezői modult, viszont az elszámolási, kommunikációs, adminisztrációt segítő alkalmazások már kevesebbjükhöz jutnak el. Ezekkel a megoldásokkal rengeteg időt lehet megspórolni a napi munkamenetben és az időszakos elszámolásoknál egyaránt, ami közvetve hozzájárul a vállalatok versenyképességének növeléséhez. Arra buzdítjuk a fuvarozó és áruszállítási cégeket, hogy térképezzék fel a piacon már elérhető támogató megoldásokat, amelyekkel többek között az osztrák minimálbér elszámolás is könnyebbé tehető” - tette hozzá Németh Pál.
Jogtalan nehezítés?
Ausztria nem az első, aki a helyi minimálbér kifizetésére kötelezi a külföldi fuvarozó vállalkozásokat az adott terülten fuvarozással eltöltött idő függvényében; korábban már Németország, Franciaország és Olaszország is bevezetett hasonló intézkedéseket. A magyar közúti közlekedési szolgáltatókat tömörítő szakmai érdekképviseletek így már jól ismerik az ebből adódó kihívásokat. A közúti fuvarozók magyar érdekképviseleti szerve, a NiT Hungary szerint piacvédelmi jellegű korlátozásokról van szó a külföldi fuvarozókkal szemben, és ezek sokszor teljesíthetetlen adminisztrációs terheket rónak a magyar fuvarozó vállalkozókra is - áll a szervezet közleményében.
Az ipartestület által jogellenesnek tartott rendelkezésekkel, korlátozásokkal az utóbbi négy évben jelentős fejlődésnek indult hazai fuvarozó vállalkozások versenypiaci hátrányba kerülhetnek, ami odáig vezethet, hogy közel tizenötezer gépjárművezetőnek szűnhet meg az állása - írja a szervezet közleménye. A probléma megoldását sürgető NiT Hungary vállalkozóinak körében aláírásgyűjtésbe kezdett. A szervezet a magyar fuvarozók nevében szólítja fel az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy akadályozza meg az egyes tagállamok megszorításait, mert azok ellehetetlenítik a magyar fuvarozókat.
Deli Andor, Európai Parlamenti képviselő elmondta: „A minimálbér kapcsán azt gondolom, hogy a kérdés valójában szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmus, amellyel egyes tagállamok saját piacukat védik. Ezért is fordultam kérdésemmel több ízben az Európai Bizottsághoz magyarázatért, illetve személyesen is tárgyaltam magas rangú tisztviselőkkel. Sajnos, a Bizottság mindezidáig kerüli a határozott állásfoglalást”
A kelet-európai tagállamok az elmúlt években megnövelték nyugat európai részesedésüket a közúti fuvarozási piacon. 2013 óta hazánkban is jelentős beruházások történtek, amelynek következtében a magyar fuvarozók is jelentős piacelőnyhöz jutottak az Unió nyugati felében. A korlátozás bevezetésével a négy tagállam saját piacvédelmét igyekszik biztosítani, azonban ezzel teljes adminisztratív káoszt teremt, és jelentős akadályt gördít a külföldi szolgáltatók felé.
„Az osztrák rendelkezés az eddigi Nyugat-Európai országok szabályozásainak újabb állomása, amivel a fuvarozókat és szállítmányozókat sújtják. A NiT Hungary igyekszik mindenben segítséget nyújtani a fuvarozó magánvállalkozó tagjainak, a www.nit.hu oldalon közzétett friss információk, ajánlások, vagy akár telefonos, illetve személyes tanácsadás formájában, akár pedig a piaci árak alatti szolgáltatások biztosításával, hogy tagjai elkerülhessék a rendkívül szigorú büntetéseket.” –mondja Dittel Gábor ügyvezető főtitkár.