Egy évvel az útdíjfizetés elindítása után a hazai felhasználók közel 90 százaléka fedélzeti egységet használ. Az OBU segítségével megvalósuló virtuális jegytépések száma már megközelíti a havi 7 milliót.
Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!
Az elektronikus útdíj rendszerében az elmúlt egy év során folyamatosan zajlottak a finomhangolások, amelyek nagy részét a felhasználói visszajelzések alapján, az ő igényeik figyelembevételével igyekeztek kialakítani. Ezekből a felhasználók mindössze néhány változást érzékelhettek közvetlenül mindennapi feladataik ellátása közben. A legnagyobb változást az Általános Szerződési Feltételek módosításának idén február 9-i hatálybalépése jelentette, amely – egyéb módosítások mellett – továbbfejlesztette a díjkategória-besorolás, - beállítás értesítési rendszerét. Jelenleg összesen 130 ezer regisztrált jármű szerepel a HU-GO adatbázisában, és közülük 70 ezer jármű fedélzeti egység segítségével, bevallási közreműködőn keresztül vallja be úthasználatát.
„A fedélzeti egységek iránti kereslet egy éve folyamatosan növekszik, ugyanakkor két alkalommal ugrásszerűen megnőtt: természetesen először a rendszer bevezetésének időszakában tapasztaltunk kimagasló keresletet, valamint a február 9-i ÁSZF változások életbe lépését megelőző hetekben. Ügyfeleink jellemzően azért döntenek az OBU használata mellett, mert ez az eszköz jelentősen megkönnyíti számukra az útdíj bevallását” – hangsúlyozta Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország ügyvezetője.
Az átállás zökkenőmentesen zajlott le a türelmi időszaknak köszönhetően, ráadásul az ezt követő hónapok során megnőtt a fedélzeti egységek iránti kereslet az egyik legnagyobb hazai bevallási közreműködőnek számító WebEye Magyarország szerint.
„A rendszer stabil működését az is alátámasztja, hogy a 24 órás ügyfélszolgálatunkhoz beérkező telefonos, illetve e-mailes megkeresések arányaiban csökkentek. A tavaly júliusi indulást leszámítva egyedül a 2014. február 9-i ÁSZF módosítások alkalmával fogadtunk a szokottnál több hívást. Ezeken kívül azonban érezhetően csökken a megkeresések száma, miközben az aktív járművek száma szinte megduplázódott” – mondta el Bagossy Tamás.Hozzátette, biztosak benne, hogy a hazai útdíjfizetési rendszerben további változások várhatóak, hiszen nemcsak a felhasználói igények változnak, hanem a technológiai lehetőségek is folyamatosan bővülnek.
A külföldiek inkább a papírt választják
Egy 24 órás időintervallumban történő úthasználati elemzés megmutatja, hogyan alakul egy átlagos hétköznap teherforgalmának intenzitása. A nappali teherforgalomhoz képest körülbelül a tizedére csökken az éjjeli teherközlekedés: ebben az időszakban nemzetközi fuvarokat teljesítő kamionokkal találkozhatunk az utakon. A tényleges forgalmi kép ettől eltérő lehet, mert a magyar és a külföldi fuvarozók útdíjfizetési preferenciáit vizsgálva kiderül, hogy míg a hazai járművek közel 90 százaléka használ fedélzeti egységet, addig a külföldiek több mint 80 százaléka inkább a viszonylati jegy vásárlását részesíti előnyben.
A belföldi áruszállítás általában a hajnali órákban, fél négy körül kezdődik, jellemzően a friss élelmiszer (zöldségek, húsok, tejtermék, pékáru), illetve virág szállításával. Reggel hat és fél nyolc között ugrásszerűen megnő a teherforgalom, amikor bekapcsolódnak az egyéb kereskedelmi területek: a tartós élelmiszereket, kisebb-nagyobb használati cikkeket, üzemanyagot vagy egyéb veszélyes folyadékot, élő állatot szállító járművek, valamint évszaktól függően különböző nehéz munkagépek, agráreszközök is megkezdik útjukat. A jegytépések száma a napi csúcsot délután fél kettőre éri el, a teherforgalom pedig általában a munkaidő végéig stagnál, ekkortól viszont csökkenni kezd, és éjjelre – a vasárnapi kamionstop időszakától eltekintve – a folyamatosan haladó tranzitforgalom marad a hazai utakon.
