A brüsszeli kifogásokat részletezve a szóvivő elsőként arra tért ki, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb áruszállító járművek által fizetendő díj a jelek szerint nincs összefüggésben az infrastruktúra költségeivel, márpedig az uniós szabályok értelmében a díjaknak csak az infrastruktúra költségeinek fedezésére lenne szabad szolgálniuk. Ezek a díjak a bizottsági megítélés szerint túl magasak, a díjszámítás módszertana pedig nem eléggé átlátható.
Másodsorban azt tette szóvá a biztos szóvivője, hogy a magyar hatóságok az uniós véleményezés előtt életbe léptették az útdíjrendszert, holott az uniós előírások előzetes értesítést követelnek meg, mégpedig hat hónappal a bevezetés előtt.
Amennyiben a magyar hatóságok nem működnek együtt az Európai Bizottsággal, az kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint a tárca vizsgálja az uniós kifogásokat. A minisztérium előzetes álláspontja szerint Magyarország az Eurovignetta irányelvnek megfelelően határozta meg a díjakat. A díjszintek kialakítása során a tárca folyamatosan egyeztetett az uniós szakértőkkel. A megbeszéléseken nem érkezett olyan észrevétel, hogy a tervezett díjszintek nem felelnek meg az uniós előírásokban foglaltaknak – írta a minisztérium egy közleményében.
Hozzátették, az NFM a nézetkülönbségek tisztázása céljából egyeztetést kezdeményez az Európai Bizottsággal, és kész minden szükséges tájékoztatást megadni az állásfoglalás megalapozott felülvizsgálata érdekében.
Az egy sikertelen közbeszerzés után júliusban sietősen bevezetett útdíjjal kapcsolatban nem csak az Európai Bizottságnak vannak fenntartásai. Az érintett szakmai szervezetek (a NiT Hungary, az MKFE és a FUVOSZ) már egy héttel az éles indulás után a rendszer leállítását kérték. Az akkori adatok szerint az első 1 hét alatt is 100 millió forintra nőtt az eltérés a valós úthasználat és a számlázott összeg között.
A fuvarozók többek között azt is kifogásolták az elemiútdíj-köteles útszakasz teljes hosszára kell fizetni akkor is, ha csak 200 métert megy azon a teherautó, illetve amiatt is, hogy nem módosítható a kifizetett útirány, ha a feladó menet közben változtat a szállítási címen.
Az MKFE később azért is szót emelt, mert bár július elsejétől fő szabály szerint a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek, azonban nem tisztázott pontosan, mely utak minősülnek főutaknak. Igencsak nehezíti az eligazítást, hogy nincs országos térkép a főutakról, ráadásul sok helyen főúttá neveztek ki olyan szakaszokat, amelyek korábban nem voltak azok, hogy a díjszedést lehetővé tegyék.Július elsejétől fő szabály szerint a nehéz tehergépkocsik lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek.