Már áprilisban összefogtak a fuvarozók, amikor kiderült, hogy bizottsági irányelv is támogatja a nemzetközi fuvarozókra vonatkozó magasabb minimálbér fizetési kötelezettséget és adminisztrációs terheket. Ez azt jelentené, hogy a nemzetközi fuvarozóknak annak az országnak a minimál bérét kellene kifizetni, amelyikbe épp érkeztek. Akkor Somogyi Gábor, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára elmondta: az Európai Unióban tudott, hogy köszönőviszony sincs a nyugat-európai és a visegrádi országok minimálbérei között, ezért szerinte gazdasági ellehetetlenítéshez vezetne az intézkedés bevezetése.
Most Erdei Péter a Lébényben első alkalommal megrendezett Szállítmányozás napja elnevezésű szakmai találkozón emelte ki, hogy míg 2004-ben csak hat-nyolcezer, addig ma már mintegy ötvenezer olyan járművet tartanak nyilván Magyarországon, amelyek a határon túl is fuvarozhatnak közúton - írja az MTI.
Úgy vélte, az elmúlt tíz év nyertese az európai fuvarozásban Lengyelország, Litvánia, Románia és Magyarország, a nagy vesztesek pedig Hollandia, Olaszország és Németország. Hozzátette: ezért tizenegy ország "közúti szövetséget" kötött, hogy elérjék, több uniós országban a helyi minimálbért kelljen fizetniük a fuvarozóknak az oda érkező dolgozóik számára.
Erdei Péter hangsúlyozta, ez óriási terhet róna például a magyar fuvarozókra. Kifejtette: néhány héttel ezelőtt Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal közös nyilatkozatban fejezték ki aggályaikat a tervezettel szemben.
A szakmai nap arra ad lehetőséget, hogy az összefogást erősítsék a közúti fuvarozással foglalkozó cégek között - fűzte hozzá.
Nagy Zoltán, az Éder STT vállalkozás vezető helyettese elmondta, hogy a szabad versenyből adódóan a magyar fuvarozók helyzete humánerőforrás-tekintetében sem könnyű, "komoly hiány" van a szakmában, nem csak Kelet-, hanem Nyugat-Európában is.
Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország egyfajta híd szerepet tölt be Kelet- és Nyugat-Európa között.
