Minél inkább képes a vállalat a nemzetközi szervezetében elosztani erőforrásait, annál magasabb hatásfokkal tud működni és annál több, vezető pozícióra is alkalmas munkatársat képes „házon belül” kinevelni, ami természetesen a cég működésére, sikerességére is közvetlenül hat. Jelenleg a nemzetközi vezetők képzése és utánpótlása a megkérdezettek harmada szerint szervezetük sikerének egyik kulcstényezője, de meglepő módon csupán 11 százalékuk érzi úgy, hogy mobilitási programjuk megfelelően támogatná ezt a célt.
A „Strategic Moves” felmérésben a vizsgált vállalatok csaknem 40 százaléka érzi úgy, hogy globális mobilitási programja jelentős, vagy radikális fejlesztésre szorul és további 36 százalék is javítást lát szükségesnek. A globális eredményekhez képest jelentős régiós sajátosságokra mutatott rá a Deloitte Zrt. friss, munkavállalói mobilitást vizsgáló felmérése.
Eltérő trendek itthon
A megkérdezett hazai vállalatok 95 százaléka szerint a cég vezetése támogatja a külföldre irányuló kiküldetéseket, ám csupán 57 százalékuk szerint növekszik majd ténylegesen a kiküldetések száma a következő időszakban, szemben a nemzetközi kutatás 75 százalékos eredményével. Nemzetközi szinten a cégek egyre inkább első számú stratégiai üzleti kérdésnek tekintik a feltörekvő ázsiai vagy dél-amerikai piacokat, a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál viszont inkább az anyacégnél való tapasztalatszerzés dominál. Így a Magyarországról kiküldöttek nagy része (91%) Európán belül mozog, ezen belül is elsősorban az EU tagállamaiban. Mindössze 19 százalékot tesznek ki az európai, de nem uniós tag célországok.
A tapasztalatok szerint a Magyarországról induló munkavállalók átlagosan 1,5-3 évig vannak kiküldetésben, de viszonylag gyakori a rövid, 3-6 hónapos tanulmányi célú kiküldetés is. A Deloitte Zrt. által megkérdezett vállalatok 95 százaléka dokumentálja valamilyen formában a kiküldetést, de csak alig több mint 60 százalékuk rögzít minden részletet teljes körűen, ami az egyre részletesebbé váló szabályozás miatt mindenképpen nagyobb odafigyelést érdemlő terület.
– A hazai felmérés szerint a cégek számára a bérszámfejtés, az adózási és társadalombiztosítási kérdések kezelése okozza a legnagyobb gondot a kiküldetések során. A vállalatok 59 százaléka készpénzt és természetbeni juttatást is nyújt kiküldött alkalmazottainak, de további 38 százalékuk is biztosítja az alapfizetésen felül a többletjuttatások valamelyikét. A tapasztalatok szerint általában a készpénz többletjuttatás jellemző, míg a természetbeni juttatások közül a lakhatási támogatás, és a kiküldöttel együtt költöző gyermekek iskoláztatásának támogatása fordul elő leggyakrabban – mutat rá Ágoston Katalin a Deloitte Zrt. adóosztályának szenior menedzsere.
Bonyolult adózás
A Magyarországról kiküldött munkavállalók száma csak az elmúlt években indult dinamikus fejlődésnek, ezzel párhuzamosan fejlődött a kiküldetések jogszabályi és ellenőrzési háttere is. Az adóhatósági vizsgálatok az elmúlt évben e téren jelentősen szigorodtak: a hatóság a megfelelő dokumentáció hiányában nem veszi bizonyítottnak, hogy valóban kiküldetéshez kapcsolódó költségekről van szó a munkavállaló esetében. A havi rendszerű bevallásoknál, az adóelőleg levonásakor is körültekintéssel kell eljárni kiküldetések esetén, mivel az adó- és járulékszabályozás is eltérően képezi le a kiküldetés miatt esetleg a magyar adózás alól kieső jövedelmet.(De a kiküldetési díj adója csökkent.)
– Általánosságban az a jellemző, hogy minél bonyolultabb a cég kiküldetési és juttatási struktúrája, annál nehezebb és összetettebb feladatot jelent a hazai rendszerben az ezzel kapcsolatos adózási teendők kezelése. A kiküldetéssel kapcsolatos feladatok folyamatos odafigyelést igényelnek, nem elegendő tehát az, ha a vállalkozás csupán az év végi határidőkhöz közeledve kezd el foglalkozni a problémákkal, mert ezeket ilyenkor már jóval nehezebb megoldani – hangsúlyozta a Deloitte Zrt. szakértője.
Ebben is mások a magyarok
A világ munkavállalóinak egyötöde (19 százaléka) nagyon szívesen dolgozna egy másik országban, ha olyan lehetősége adódna, hogy 2-3 évig, teljes munkaidejű állásban, három-öt órányi repülőút-távolságra, a mostaninál 10 százalékkal magasabb fizetésért végezhetné a munkáját, mutat rá a munkavállalók szempontjaira az Ipsos csoport 24 országban végzett kutatása.
A Canadian Employee Relocation Council megbízásából készült vizsgálat szintén rámutat néhány hazai sajátosságra: a magyar munkavállalók mobilitási kedve ugyanis az átlagosnál alacsonyabb. Mindössze 15 százalékuk mutat nagy érdeklődést egy ilyen ajánlat hallatán.
A külföldi munkavállalást főképpen az motiválná, ha az ilyen tervekkel rendelkezők két év elteltével garantáltan visszatérhetnének a jelenlegi pozíciójukba - 41 százaléknyian ebben az esetben szívesebben vállalkozna a váltásra. A második legerősebb ösztönző erő a fizetett nyelvtanfolyam (34%), míg nemzetközi viszonylatban ez a szempont 29 százalékkal csak a harmadik. Nemzetközi összevetésben fontosabb az egytizeddel nagyobb bérezés (31%) és a hazalátogatásra szóló repülőjegy (30%).
