Egyre drágább külföldre kiküldeni a dolgozót

Az Európai Unió 16 országában, köztük Magyarországon is hatályba lépett egy olyan szabályozási rendszer, amely jelentős mértékben megnöveli a külföldi munkavégzésekhez kapcsolódó adminisztratív terheket, és kötelezővé teszi a foglalkoztatás helyén irányadó egyes munkajogi normák alkalmazását. Azon cégek, amelyek nem tesznek eleget az előírt kötelezettségeknek, akár 500 000 eurós bírsággal is számolhatnak. 

Kép: Regus

Az európai unió alapelvei közé tartozik a szolgáltatás szabadsága, továbbá a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása. Ennek alapján a tagországok vállalkozásai szabadon nyújthatnak egyes szolgáltatásokat más tagországok területén, és ezen szolgáltatások ellátására saját munkavállalóikat ideiglenes jelleggel más tagország területén foglalkoztathatják.

„Már korábban is létezett olyan szabályozás, amely biztosította az ideiglenes jelleggel más tagország területén foglalkoztatott munkavállalók alapvető jogainak védelmét. 2016 első félévében azonban 16 uniós tagállamban új szabályozás lépett hatályba. Ez egyrészről számos adminisztratív és egyéb jellegű kötelezettséget ír elő a kiküldő és fogadó munkáltatók terhére, másrészről kötelezi a tagországok illetékes hatóságait, hogy ezen kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a színlelt jellegű vagy a munkavállalók számára nem megfelelő feltételeket biztosító kiküldetések kiszűrésére létesítsenek hatékony intézményrendszert, és biztosítsák a szükséges információcserét” –  mondta dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az EU-n belüli kiküldetések esetén a jövőben be kell jelenteni a fogadó országok illetékes hatóságai számára a kiküldetésben részt vevő munkavállalókat, továbbá a foglalkoztatásokhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat. A bejelentést elektronikusan, a fogadó ország nyelvén kell megtenni.

Kiküldetésben jár a napidíj – de mennyi?
Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként ugyanúgy adóköteles, mint a munkabér.
„A kiküldetéshez kapcsolódó legfontosabb munkajogi dokumentumokat így különösen a munkaviszony fennállását igazoló dokumentumot a kiküldetéshez kapcsolódó megállapodásokat, a munkavállaló munkaidejét, illetve a fizetett bért igazoló dokumentumokat a munkavégzés helyén a kiküldetés tartama alatt elérhetővé kell tenni, számos országban le kell fordítani az adott ország hivatalos nyelvére, és több országban a kiküldetés befejezését követően 2-5-7 évig meg kell őrizni. Valamennyi kiküldött esetén kapcsolattartót kell kijelölni, aki a fogadó ország hatóságai számára rendelkezésre áll, továbbá biztosítja a hatékony kommunikációt egy esetleges ellenőrzés esetére” – hangsúlyozta dr. Zsédely Márta, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje.

A bejelentés, továbbá a munkavégzés helyén fellelhető dokumentumok alapján a tagország illetékes hatósága ellenőrizheti, hogy az ideiglenesen külföldön foglalkoztatott munkavállaló esetén a fogadó ország minimális bérszintre, munkaidőre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályait betartották-e. Lehetőség nyílik továbbá annak ellenőrzésére is, hogy a bérek és egyéb kifizetett juttatások vonatkozásában az adó-, illetve társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség megtörtént-e. Számos országban bevezették azt a szabályt, hogy amennyiben a béreket nem megfelelően biztosították, illetve amennyiben az adókat és járulékokat nem fizették meg, úgy a fogadó és a kiküldő munkáltató egyetemlegesen felelős ezen juttatások teljes körű megfizetéséért.

Amennyiben a szolgáltatók (kiküldő munkáltató) a munkavállalói számára a kiküldetés tartama alatt a minimálisan előírt, és a fogadó ország szabályai szerint irányadó munkafeltételeket nem biztosítja, a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy a munkavégzés helyén a foglalkoztatáshoz kapcsolódó dokumentumokat nem teszi elérhetővé, jelentős bírsággal számolhat. A bírság összege 30 000 euró, számos tagországban azonban, Németországban például, a maximális mérték 500 000 euró is lehet. „A jogszabályi megfelelőség érdekében ezért célszerű valamennyi vállalkozásnak a jelenlegi kiküldetésekre vonatkozó szabályait felülvizsgálni, illetve a szükséges intézkedéseket megtenni ahhoz, hogy a jövőben a kiküldetések esetén hatékonyan tudjon eljárni” –  tette hozzá dr. Szűcs László.

Kiküldetés adózása: nagy az összevisszaság
A kiküldetések száma globálisan és Európán belül is évről évre nő, de még mindig nagy a bizonytalanság az érintett vállalatok körében. A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külföldi munkavégzésre. A megfelelő eljárások híján az eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo