Az ügy előzménye, hogy egy magyar és egy német szállítási vállalkozás járművei Magyarországról, illetve Németországból átvezényelt gépjárművezetőkkel bonyolítottak le nemzetközi fuvarokat egy, e cégekhez kötődő holland vállalkozás hollandiai telephelyéről kiindulva és oda visszaérkezve. Ennek kapcsán vetődött fel az a kérdés, hogy e gépjárművezetők helyzete egyáltalán kiküldetésnek tekinthető-e.

Minden szolgáltatásra vonatkozik 

Az uniós bíróság ítéletében rámutatott, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló uniós irányelvet minden olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra alkalmazni kell, amely munkavállalók kiküldésével jár, függetlenül attól, hogy az ilyen szolgáltatás mely gazdasági ágazathoz kapcsolódik. Az, hogy az említett irányelv nem fogalmaz meg külön a közlekedésre vonatkozó rendelkezéseket, nem zárja ki hatálya alól a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást a közúti közlekedési, különösen pedig az árufuvarozási tevékenységeket. Ennek értelmében a munkavállalók kiküldetéséről szóló uniós irányelv a közúti szállítási ágazatban nyújtott határon átnyúló szolgáltatásokra is vonatkozik.

Ami pedig az említett járművezetők kiküldött munkavállalói minőségét illeti, a bíróság megjegyezte: ahhoz, hogy egy munkavállalót "valamely tagállam területén" kiküldetésben lévőnek lehessen tekinteni, az általa végzett munkának az adott tagállam területével "elégséges kapcsolatot" kell mutatnia.

A konkrét ügyet illetően a bíróság szerint az, hogy az egyik tagállamban letelepedett vállalkozás által egy másik tagállamban letelepedett vállalkozás rendelkezésére bocsátott nemzetközi közúti járművezető e második vállalkozás székhelyén kapja a feladataival összefüggő utasításokat, azok végrehajtását ott kezdi meg vagy fejezi be, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy a járművezetőt e másik tagállam területére küldték ki, amennyiben az említett járművezető általi munkavégzés egyéb tényezők alapján nem mutat elegendő kapcsolatot e tagállam területével.

A nemzetközi közúti árufuvarozásról szóló rendeletet idézve a bíróság egyebek mellett kiemelte azonban, amennyiben a szállításokat teljes egészében a fogadó tagállam területén bonyolítják le, megállapítható, hogy a járművezető munkavégzése elégséges kapcsolatot jelent az adott tagállam területével. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa idén júliusban - Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára - fogadta el a Mobilitási Csomagot, amely tartalmazza a nemzetközi közúti szállítmányozásra vonatkozó új szabályokat, egyebek mellett a kiküldetéssel kapcsolatosakat is.

A szállítási vállalkozásaik védelme érdekében hét, főként közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország, kereseteket nyújtottak be az uniós bírósághoz a csomag bizonyos rendelkezéseivel szemben. Míg az előírások célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása, addig a magyar álláspont szerint az új rendelkezések rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét. Aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak az európai fuvarozó vállalkozásokra. A kifogásolt követelmények némelyike sérti a diszkrimináció tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal vagy egyenesen végrehajthatatlan.