Szigorodó NAV ellenőrzések – még nem késő rendet tenni

Az eddigi adóhatósági gyakorlattól eltérő, szigorú ellenőrzésekre számíthatnak azon külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek anyavállalataik dolgozóit foglalkoztatják. A NAV elsősorban azt vizsgálja majd, hogy a külföldi vagy a hazai társaság a dolgozó gazdasági munkáltatója – utóbbi esetben ugyanis a munkavállaló teljes munkabére Magyarországon adóköteles.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:sxc

Számos magyarországi leányvállalat tevékenységében vesz részt a külföldi anyavállalat munkavállalója – jellemzően úgynevezett szolgáltatási szerződéseken keresztül.

Hosszú távú kiküldetés esetén már eddig is kézenfekvő volt a külföldi munkavállalók jövedelmének hazai adóztatása, de a továbbiakban rövidtávú kiküldetés esetén sem dőlhetnek hátra a foglalkoztatók. Mostantól ugyanis a NAV deklarált célja az ilyen szerződések tételes vizsgálata.

Az adóztatás helyéről általában kétoldalú egyezmények döntenek: a legtöbb ilyen egyezményünk alapja az OECD kettős adózás elkerüléséről szóló Modellegyezménye. A Modellegyezmény 15. cikkelye előírja, hogy a magánszemély illetőségétől eltérő államban végzett munkajövedelme nem a munkavégzés helyének államában, hanem a magánszemély illetőségének államában adózzon, abban az esetben, ha a kiküldetés 183 napnál rövidebb és a munkabért külföldről fizetik, azaz a külföldi céggel áll az illető munkaviszonyban.

Ki a tényleges munkáltató?

Ez azonban egy meglehetősen leegyszerűsített megközelítés, hiszen a munkáltató személyét nem formai szempontok szerint, hanem szigorúan tartalmi alapon kell vizsgálni, azaz arra a kérdésre kell válaszolni, hogy gazdasági értelemben ki a tényleges munkáltató. Ennek érdekében egy úgynevezett „integrációs tesztet” kell elvégezni arra nézve, hogy a munkavállaló melyik vállalkozás tevékenységébe integrálódik szervesen. Az integrációs teszt eredményének szempontjából kulcsfontosságú, hogy melyik vállalkozás viseli a felelősséget vagy kockázatot a dolgozó munkájának eredményéért. Ugyancsak számít az utasítási és ellenőrzési jogosultság, a szakképzettség meghatározásának jogosultsága, illetve a szabadság és munkavégzés rendjének meghatározása.

Kettős mérce
Az adóhatóság kettős mércével mér Szmicsek Sándor szerint. Attól ugyanis, hogy a magyar leányvállalat minősül gazdasági munkáltatónak – és emiatt a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállaló jövedelme teljes egészében itthon válik adókötelessé –, jogi szempontból nem tekinthető munkáltatónak, így a NAV jelenlegi álláspontja szerint a munkaviszonynál kedvezőbb adózású béren kívüli juttatást nem adhat a külföldi munkavállalónak.
A vizsgálat eredménye jelentős kockázatot is hordoz: amennyiben ugyanis a magyar társaság minősül a gazdasági munkáltatónak, akkor a kiküldetés első percétől fogva itthon adóztatandó a munkavállaló jövedelme, függetlenül attól, hogy 183 napnál kevesebb ideig tartózkodott Magyarországon, illetve attól is, hogy esetleg külföldről kapta a fizetését.

„Ez jelentős adminisztrációs terhet róhat a hazai leányvállalatokra, ráadásul, ha nem megfelelően jár el a cég, akkor adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságokat is eredményezhet” – nyilatkozta Szmicsek Sándor, a Mazars Könyvszakértő és Tanácsadói Kft. adó- és jogi üzletágának partnere.

Bár a gazdasági munkáltató meghatározásának elve korábban is ismert volt – és az OECD Modellegyezmény 2010 nyarán megjelent, jelentősen átdolgozott kommentárja ki is emelte ennek fontosságát –, a magyar adóhatóság ezt korábban egyáltalán nem vizsgálta.  Ennek az időszaknak a végét egyértelműen jelzi, hogy a NAV honlapján megjelent tájékoztató szerint a „tartalom elsődlegessége a forma felett” elvet szem előtt tartva, a továbbiakban valamennyi hatályos kettős egyezménye alkalmazása során követi a gazdasági munkáltatóra vonatkozó megközelítést.

„Célszerű tehát a szolgáltatási szerződéssel kiküldött munkavállalók szerződéses körülményeinek alapos vizsgálata, most még ugyanis nem késő ezeket rendbe tenni” – mutatott rá Szmicsek Sándor.

A kiküldetés szabályai között amúgy is könnyű elcsúszni, szakértőnk segít a legalapvetőbb szabályok áttekintésében.

Véleményvezér

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo