Folyamatos kiküldetés – változó szabályok

A kiküldetések szabályainak nyári változása komoly gondot jelenthetett azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkavállalói a munkaidejüket a telephelyen kívül töltik. Egy friss módosító javaslat orvosolná ezt a problémát.

Kép: Fotolia

Azon ágazatokban, ahol a munkavállalók egy része munkáját szokásosan a munkáltató székhelyén, vagy telephelyén kívül végzi, jelentős költségnövekedést is eredményezhetett a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiküldetés definíciójának idén augusztus 1-jei módosítása. A napokban beterjesztett törvénymódosítás ezt a problémát kívánja rendezni, kérdés, hogy hatékonyan teszi-e ezt? Vizer József, az RSM Hungary szakértőjének segítségével keressük a választ erre a kérdésre!

A korábbi Munka Törvénykönyvével ellentétben a jelenlegi Munka Törvénykönyve már nem nevesíti a kiküldetés fogalmát. Azt a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretei között szabályozza, annak ellenére, hogy más jogszabályok továbbra is jogokat és kötelezettségeket írnak elő a kiküldetés kapcsán. Ilyen kötelezettség például, hogy a hat órát elérő belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára napidíjnak nevezett költségtérítés jár, feltéve, hogy a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyszínén a munkáltató nem biztosítja. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként, vagy költségátalányként - legalább napi ötszáz forint, de hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében napi háromezer forint - teljesíthető. Lévén hogy a Munka Törvényköve azt nem definiálja, a napidíj szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiküldetés fogalmát kell alapul venni.

Szabadságra kell küldeni a dolgozót, ha nem megy magától
Minden munkavállalónak ki kell adni az év vége előtt minden szabadságot. Ha ez elmarad, főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha a munkavállaló sem akart szabadságra menni.
Az Szja törvény újrarajzolta, mi is a belföldi kiküldetés 

Több ágazatban is jellemző, hogy a munkavállalók kisebb-nagyobb hányadánál a munkaszerződés szerinti munkavégzés helyeként nem a munkáltató székhelye, vagy valamelyik telephelye, hanem egy meghatározott földrajzi terület, megye, régió, esetleg Magyarország területe kerül megjelölésre. Ilyen jellemzően az ügynökök, területi képviselők, területi vezetők, a kiszálló szervizelők és szerelők, vagy a sofőrök esetében szokott előfordulni. A személyi jövedelemadó törvény 2016. augusztus 1-je előtti előírásai alapján ezen munkavállalók szokásos tevékenysége nem minősült kiküldetésnek, hiszen ahhoz arra volt szükség, hogy a munkáltató a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzést rendeljen el.

A személyi jövedelemadó törvény szempontjából a belföldi kiküldetés minősítésénél 2016. augusztus 1-jétől már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették. Egyedüli feltétel, hogy a magánszemély jövedelmének megszerzése és a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazást rendeljen el a munkáltató. A módosítás alapján így tehát, az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket, az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül, mely értelmezést az állami adóhatóság ki is mondta a honlapján  közzétett hivatalos állásfoglalásában.

Komoly bírság várhat a külföldieket foglalkoztató cégekre
A Munka Törvénykönyvének módosítása új kötelezettségeket ró azokra a hazai munkáltatókra, akik egy külföldi cégtől kiküldött munkavállalót foglalkoztatnak. Mind a magyar foglalkoztatóra, mind pedig a külföldi munkáltatóra vonatkozó új szabályok jelentős adminisztratív terhet jelentenek a cégek számára, a rendelkezések teljesítésének elmulasztása pedig komoly bírsággal járhat.
Továbbra sem kiküldetés a munkába járás

Fontos kiemelni azonban, hogy továbbra sem minősíthető a személyi jövedelemadó szempontjából kiküldetésnek önmagában a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás. Ezen kívül az olyan utazás sem minősül kiküldetésnek, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

A mindennap üzleti ügyben utazó munkavállalók kezelése problémás

A fenti jogértelmezés okán így viszont előfordulhat, hogy az a munkavállaló, akinek az a munkája, hogy napi 8 órában üzleti partnereket keressen fel és a munkaszerződésében munkavégzés helyeként Magyarország területe szerepel, az minden munkanapján kiküldetésben van. Ebbe a körbe tartoznak például a nagykereskedelemmel foglalkozó munkáltató meglévő és lehetséges vevőinek kiskereskedelmi üzleteihez, a munkáltató megrendelőinek javításra, karbantartásra szoruló berendezéseikkel érintett ingatlanjaihoz utazó dolgozók, akiknek a munkavégzés ezen speciális módjára tekintettel, a megállapított munkabéren felül napidíj is jár.

Rengeteg kérdést vetett fel ezen új rendelkezés, hiszen így a fenti jellegű munkakörökben munkavállalókat foglalkoztató társaságok számára ez akár jelentős többletadminisztrációs kötelezettséget (kiküldetési rendelvény kiállítása) és költséget (akár havi 10-11 ezer forint összegű napidíj) jelenthet.

Munka, munkaidőn kívül? Ha megfizetik…
Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük.
Az új adócsomag a kiküldetés körüli problémákat nem rendezi hatékonyan

Mindezen ellentmondásokat és problémákat a Nemzetgazdasági Miniszter által benyújtott törvénymódosítási javaslat kívánja orvosolni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hivatali, üzleti utazás és kiküldetés fogalmának felülvizsgált szövegével. A módosítás értelmében a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés nevesítetten kiküldetésnek fog minősülni a törvénymódosítás hatálybalépésének napjától.

Megítélésem szerint a törvénymódosítás nem rendezi megnyugtatóan az augusztus 1-jétől fennálló problémát annak ellenére, hogy az új definíciókat 2016. augusztus 1-jére visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni.  Az új fogalom-meghatározások azonban nem kizárják a hivatali, üzleti utazás és a kiküldetés alól a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen történő feladat ellátása érdekében szükséges utazásokat, hanem annak ellentétét (a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzést) különösen a hivatali, üzleti utazást a kiküldetés körébe tartozó esetként nevesítik. Remélhetően a törvénymódosítási javaslat zárószavazása előtt még pontosításra kerülnek ezen definíciók, hogy megoldásra kerüljön számos ágazat dilemmája arról, hogy munkavállalói feladatuk jellegéből kifolyólag folyamatosan kiküldetésben állnak-e 2016. augusztus 1-jétől és így esetükben folyamatosan kiküldetési rendelvényt kell-e vezetni és napidíjat kell-e fizetni, vagy sem.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo