hirdetés

Munkaidő legyen az ingázás? Naná! Női kvóta? Na az nem!

A magyar munkavállalók jelentős része támogatná, ha a munkába járás is a munkaidő részének számítana, a felsővezetők többsége azonban nem tartja megoldhatónak, hogy az Európai Bíróság egyik döntése a fix munkavégzési hellyel rendelkezők munkavállalókra is vonatkozna. A kötelező, nők számára fenntartott pozíciókra vonatkozó munkahelyi kvóta bevezetése is megosztja a válaszadókat – derül ki a Profession.hu kutatásából.
hirdetés

Kép: Pixabay

Az elmúlt évek során az Európai Unió számos munkajogi vonatkozású döntést, kezdeményezést és irányelvet fogalmazott meg, többek között az utazási idő munkaidőbe való beépítéséről, a nők pozitív diszkriminációjáról és a fiatalok külföldi gyakorlathoz való hozzájuttatásáról. Ezek lehetséges fogadtatásáról készített kutatást a Profession.hu.

A felsővezetők többsége ellenezné az EU irányelvének széles körű alkalmazását

A kutatásból kiderült, hogy a munkavállalók nagyobb része támogatja a munkába járás munkaidőként való elismerését: a válaszadók 39 százaléka elsősorban órabérként való kifizetésként látna szívesen egy plusz összeget, míg 22 százalék szerint a munkahelyen töltött időből kellene levonni az utazási időt. A megkérdezettek harmada ellenezne egy ilyen gyakorlatot, egyértelműen az ellenőrizhetőség nehézsége miatt. A felsővezetők több mint fele (57%) nem ért egyet azzal, hogy az irányelv a fix munkavégzési hellyel rendelkezőkre is vonatkozzon.

„Az Európai Bíróság idén augusztusban, előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletében munkaidőnek minősítette azt az utazási időt, amelyet az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek.„– mondta dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda jogásza. „Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntése az előterjesztő nemzeti bíróságot, akárcsak az adott eljárással érintett egyéb hatóságokat köti. Az Európai Bíróság e körben hozott döntése tehát hatással lehet a nemzeti bíróságok jövőbeni jogértelmezésére.”

Évente egy hónapnyi munkaórát veszítünk ingázással
Az európaiak átlagosan 45 percet töltenek naponta munkába járással, ami évente 180 órát jelent, vagyis több mint egy hetet vesztegetnek el a lakóhelyük és a munkahelyük közötti ingázással. Holott a tömegközlekedés monotonitásából adódóan és a modern technológiai eszközöknek köszönhetően az utazásra fordított időt könnyedén hasznos időtöltéssé változtathatnák.
„Jelenleg Magyarországon nagyon erős a centralizáció, egy ilyen kezdeményezés érvényesülésével pedig a tendencia erősödne. Hiszen idővel kialakulna az a gyakorlat, hogy a munkáltatók előnyben részesítenék a munkavégzés helyéhez közelebb élő pályázókat. Más részről pedig, amennyiben a munkába járás időtartama a napi kötelező 8 óra részét képezné, ebből a munkavállalók akár napi 2 órát is utazással töltenének, ami alatt nem történne munkavégzés. Értelemszerűen a munkáltatók számára ez több munkavállaló foglalkoztatását, így a bérköltségek megnövekedését eredményezné, mely egyértelműen hatással lenne a vállalat versenyképességére.” – emelte ki Sámson Dorottya, a Profession.hu álláspiaci szakértője.

Többet nem fizetnénk

A válaszadók fordított esetben nem fizetnének szívesen plusz összeget: 60 százalékuk nemet mondana arra a lehetőségre, hogy a szolgáltatók a munkába járáshoz kapcsolódó költségeket az áraikban is érvényesítsék. Úgy gondolják, hogy a munkáltatónak ezt más módon kell kigazdálkodnia.  Sokan támogatják a fiatalok külföldi tapasztalatszerzését, a nők pozitív diszkriminációja azonban megosztja a véleményeket

Az Európai Bizottság „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezése a fiatalok külföldi gyakorlatszerzését támogatja. A kezdeményezést a nagy többség (78%) jó gondolatnak tartja. Az átlagnál jóval magasabb mértékben támogatják az EU kezdeményezést a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, míg a falvakban élők körében a legkevésbé szimpatikus ez a lehetőség.

Egy 2012-es, a nagyobb tőzsdei vállalatok felügyelőbizottságában legalább 40 százalékos női munkavállaló arányt előíró irányelvvel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: a válaszadók közel fele ugyan támogatná, hogy kötelező női kvóta legyen a munkahelyeken, de hasonló arányban vannak azok is, akik nem. A nem támogatók elsősorban azt vallják, hogy a nőknek is maguk erejéből kell előrejutni – nem meglepő, hogy ezzel a véleménnyel a férfiak értenek leginkább egyet (56%), és a női megkérdezettek sokkal kisebb mértékben osztoznak ezen a véleményen (42%). Minden huszadik megkérdezett olyan családmodellben hisz, amelyben a nők a gyerekek nevelésével és a háztartással foglalkoznak. (Ugyanakkor női cégtulajdonosok a régió országai közül Magyarországon vannak a legnagyobb arányban a Bisnode felmérése szerint.)

A nők évszázada – már a férfi vezetés lesz hátrány?
Jóllehet ma még a világon mindenhol alacsony az első számú női vezetők aránya, és az igazgatótanácsokban is alig vannak nők, valami mégis elindult. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez az egyes országokban elfogadott ambiciózus kvótáknak köszönhető, vagy annak, hogy sok helyen az apák is mehetnek szülési szabadságra, esetleg hogy elterjedt a rugalmas munkaidő. Mindenesetre úgy tűnik, sokkal inkább a társadalomnak van szüksége arra, hogy a női tulajdonságok megjelenjenek az üzleti életben, semmint a nőknek a hatalommal járó pozíciókra.
hirdetés

Véleményvezér

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Az orosz és az ukrán hadsereg láthatóan nem bír egymással.
Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

A választások előtt fedezet nélkül kiszórt költségvetési milliárdok árát most fizetjük meg. A Pénzügyminisztérium gyakorlatilag átalakult adóemelési üzemmé.
Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Egy víztároló gátja pusztult el Ukrajnában, aminek következményeként 10 Balatonnyi víznek kell pár óra alatt lefolynia a Dnyiprón.
Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Közel 300 millió forintos pert vesztett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Ryanairrel szemben. Az ítélet jogerős.
Elszabadultak a lángosárak

Elszabadultak a lángosárak

A nyaralás kedvenc népi eledelének ára elképesztő magasságokba emelkedett.
Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Rettenetes nagyot fordult a magyar külpolitika az elmúlt években. Az Orbán-kormány egykori csúcsteljesítménye a Visegrádi Négyek együttműködésben ma már kakukktojásnak számítunk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo