Hogyan fektessen ma be valaki egy 20-100 millió forint közöti összeget?

Ha ez az összeg csak rövidebb távon áll rendelkezésre, akkor szerintem a legjobb dolog, amit tehet, hogy rövid futamidejű állampapírba vagy valamelyik lakossági állampapírba fekteti. De nem az inflációkövető államkötvényre gondolok, hanem inkább a Bónusz állampapírra, a FIX MÁP-ra vagy diszkont kincstárjegyre. Az inflációkövető sorozat ugyanis ma már alig fizet infláció fölötti kamatprémiumot.

Amerikában dollárban például bő kétszázalékos prémiumot kap infláció felett az ember a hasonló kötvényekre, Lengyelországban hármat. Nálunk évekig csak fél százalékot, utána egyet.

Mit érdemes választani hosszabb távon?

Sokkal érdekesebb azok helyzete, akik hosszú távon tudnak megtakarítani, jóval több lehetőség áll rendelkezésükre. Nekik érdemes kockázatot vállalni, hiszen az hosszú távon magasabb hozammal jár. Ezen megtakarítók túlnyomó többsége valójában nem ér rá és nem is ért ahhoz, hogy a saját befektetéseit kezelje, adott esetben a részvénypiacon is spekuláljon, ami többlethozamot ígér. Ezért számukra két út áll nyitva, két szolgáltatást tudunk mi, a HOLD Alapkezelő nyújtani.

A magyarok irtóznak a kockázattól

Az egyik az online vagyonkezelési szolgáltatásunk, amivel gyakorlatilag demokratizáltuk az egyébként korábban csak nagyon magas összegek mellett elérhető privát vagyonkezelést. Ez ma már összeghatártól függetlenül elérhető, és leveszi az ügyfél válláról a mindennapi döntések terhét. Kezeljük így kisebb megtakarítók, háztartások vagyonát, de tehetősebb családok portfólióját is. Emellett a hagyományos befektetési alapok piaca is jó megoldás lehet a hazai megtakarítóknak, persze a kockázatvállalási hajlandóságukat is figyelembe véve.

Még mindig kockázatkerülők a magyar megtakarítók?

Magyarországon ma közel százezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyon van a háztartásoknál, ennek körülbelül a fele klasszikus pénzügyi megtakarítás, a többi egyéb, például üzletrész. Előbbieken belül is csupán pár százalék a tőzsdei részvény és mintegy 22 százalék a befektetési jegy aránya. Az alapok nagyobb része ráadásul kötvényjellegű, azaz nagyon alacsony kockázatú. A magyar háztartások kockázatvállalási készsége tehát ma is nagyon alacsony.

Még mindig van egy csomó bankbetét is?

Ó, hogyne, rengeteg. És ezek rengeteget veszítettek, veszítenek az értékükből az infláció miatt, hiszen jellemzően „nullán ketyegnek”. Hosszabb távon kidobott pénz az ablakon, ha az ember nem vállal valamilyen fokú kockázatot és nem fektet be, de természetesen ezt érdemes a saját vérmérsékletére, attitűdjére szabni. Nagyon fontos, hogy hosszú távon gondolkodjon és ha éppen nehéz napokat élünk át, mint például április elején a vámháború csúcsán, akkor az ember ne essen pánikba, ugorjon ki-be a kockázatos befektetéséből, hanem tartson ki mellette. A hosszú távú magasabb hozam reményében ki kell bírni az ingadozásokat.

Hogyan működik ez az online vagyonkezelés a gyakorlatban?

Az ügyfélnek be se kell sétálnia az irodába, nálunk online tud számlát nyitni. Egy kockázati kérdőívet tölt ki, és besoroljuk három különböző kategória egyikébe, alacsony, közepes vagy magas kockázatvállalási kategóriába. Eszerint fektetjük be az összeget, amit a rendelkezésünkre bocsát. Ez rendszeres megtakarításra is tökéletes lehetőséget ad.

A HOLD portfóliókezelő és elemző csapata nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is a legnagyobb, 20-25 fő. Folyamatosan változtatjuk a portfólió összetételét, aktuális kockázati szintjét, részvényarányát, kötvényarányát és adjuk-vesszük az egyedi „sztorikat”, részvényeket annak függvényében, hogy épp milyen a jövőképünk, mit mutatnak az elemzéseink és hogy állnak a piacok. Tehát elvégezzük mindazt a munkát, amit egy jó vagyonkezelőnek, portfóliókezelőnek kell.

Az egyező kockázati szintű befektetők közül mindenki ugyanazt a befektetéscsomagot kapja?

Igen.

Ez nagyfokú bizalmat feltételez az ügyfél részéről.

Valóban, hiszen a vagyonkezelésben a legfontosabb, hogy a portfóliókezelő hozza a döntéseket, levéve az ügyfelek válláról ezt a terhet. Az érdekazonosságot a sikerdíj szolgálja. Akkor kapunk sikerdíjat és annál többet, minél jobb hozamot érünk el. A bizalmat pedig a 30 éves múltunk és ereményességünk alapozza meg. Az online vagyonkezelés pár éve indult és hamar nagyon népszerűvé vált , már több mint 4000 ügyfél több mint 40 milliárd forintot fektetett be ide. De ne feledkezzünk meg a vagyonosabb családoknak már két évtizede nyújtott privát vagyonkezelésünkről sem. Ez már 20 éve fut és mára majd’ 1000 magyar család, közel 500 milliárd forintját kezeljük. Itt tapasztalt privát bankárok is segítenek az ügyfeleinknek a hétköznapokban.

Ön idén a Privátbankár.hu Klasszis díjkiosztón az Év Portfóliómenedzsere díjat kapta, tíz éve pedig feltörekvő, azaz „junior” portfóliókezelőnek választották. Milyen érzés egy hasonló díjat kétszer is megkapni?

Nagyon jó érzés, nagy elismerés. Egy híján húsz éve dolgozom már a HOLD Alapkezelőnél, és ez az Év Portfóliómenedzsere díj nekem azt sugallja, hogy amit az elmúlt két évtizedben tettem, ahová fejlődtem, méltó volt egy rangos díjra. Sikerült értéket teremtenem a portfóliókezelés-szakmában a megtakarítóknak.

Ez persze annak is köszönhető, hogy a HOLD szakmai sikerei mögött egy kivételes vállalati kultúra áll. Zseniális a közeg, ahol gyakorlatilag bárki, bármilyen területen is kapcsolódjon be a cég tevékenységébe, ki tud teljesedni. Nekem ez eleinte az elemzés majd a portfóliókezelés területe volt, és rengeteget tanulhatok a mai napig nálam tapasztaltabb, egyébként szintén díjnyertes portfóliókezelőktől, például Móricz Dánieltől, Zsiday Viktortól és Cser Tamástól. A „Holdon” jól portfóliót kezelni, olyan, mint mondjuk a magyar vízilabda válogatottban gólvágónak lenni. Egy intellektuális műhelyként működünk, rengeteget segítve egymást a hétköznapokban, ezért emögött a díj mögött, és alapvetően a HOLD sikerei mögött egy nagyon jól működő és értékes csapat van, ahol sokszor a fiatal kollégáktól is tanulhat az ember.

Van egy olyan fogalom, hogy mesterelme-csoport, aminek a lényege, hogy több ember összehangolt gondolkodása sokkal nagyobb eredményeket hozhat, mint amit egyedül elérhetünk. Ez ránk kifejezetten igaz.

A külvilág,gondolom, ezt kevéssé látja, a kis- és nagybefektetők, más alapkezelők hogyan találkoznak a munkájával?

A mi szakmánk objektíven megítélhető:az eredményjelzőn ott virít az elért hozam. Hét éve kezelem a Hold Orion alapot, ez idő alatt az Orion volt az egyik legjobb teljesítményű abszolút hozamos alap Magyarországon. Mára 50 milliárd forintra duzzadt az alap értéke a befektetők bizalmának is köszönhetően.

Vérzivataros évek után

Ráadásul pont egy olyan vérzivataros, Covidtól, háborútól, vámháborútól sújtott időszakban tudott igazán jól muzsikálni, amikor nem volt egyértelmű, hogy talpon marad az ember. Azt gondolom, hogy a szakmai elismerés alapvetően ennek köszönhető.

Mit mondanak a hozamszámok?

Indulástól számítva bő 12 százalék az éves hozama. Az elmúlt öt évben a két Covid-év, 2020 és 2021 után 22-ben kitört a háború, ezen évek mindegyikét szintén tíz százalék fölötti hozammal sikerült abszolválni. Utána következett egy egészen fantasztikus és szerencsés 2023, amikor egy év alatt bő 37 százalékot termelt az alap, tehát még egyszer annyit, mint az azt megelőző három évben. Tavaly pedig közel 10 százalékot sikerült összehozni. Az utóbbi sztenderd öt év éves átlagos hozama egyébként 18 százalék volt.

Mibe fektet az alap, mivel érte el mindezt?

Az Orion olyan abszolút hozamú alap, amely felülről nézve, a piaci helyzet függvényében vállalhat nagyon magas kockázatot, de egészen keveset vagy akár nullát is. Alulról induló megközelítéssel pedig a globális részvénypiacok energia- és nyersanyag-szegmensére fókuszál, innen próbál olcsó, vonzó befektetéseket találni. De válogat a szélesebb közép-kelet-európai részvénypiacról is, hiszen itt vagyunk otthon és itt tevékenykedem én is már sok éve.Kezelem  2009 óta a HOLD Közép-Európai Részvényalapot is, Karácsony Tamás, illetve régebben Cser Tamás kollégámmal, innen is jön a közép-európai fókusz, a kettős fókusz.

Az alap mekkora része globális, mekkora energia és mekkora kelet-közép-európai?

Mivel abszolút hozamú alap, ez folyamatosan változik. De jelen pillanatban a részvénypozíciók nagyjából fele a globális energiapiacról kerül ki. A múltbeli hozamhoz hozzájárult, hogy dinamikusan tudom változtatni a felvállalt kockázatot annak tükrében, hogy milyennek látom a makrogazdasági kilátásokat, a tőzsdék árazási szintjét, hangulatát, és mennyi olcsó befektetést látok éppen.

Az elmúlt években jókor sikerült megemelni a kockázatot az alapban, majd időben sikerült visszahúzni azt, mielőtt egy nagyobb krach érkezett. Ez a kontrariánus szemlélet jellemzi az Orion kockázatvállalását. Eladok, ha mámoros a tőzsdei hangulat és veszek, ha pánik van. Hozzájárul még a hozamához, hogy amelyik része az alapnak nincs kockázatos eszközökbe fektetve, az jellemzően rövid futamidejű állampapírban van. Ezeknek 2023-ban nagyon magas, közel 18 százalékos hozama is volt, ami mostanában inkább hat százalék körül mozog. Emiatt is mondom mindig, hogy a 2023-as 37 százalék szinte megismételhetetlen.

A zöld befektetés jó hozammal szép

Mennyire zöld ez az alap, vannak-e benne például hagyományos olajcégek, amelyek nem épp a környezetbarát működésükről híresek?

Sokáig kerülte az alap a nagyon zöld és trendi, klímavédelemhez, energiaátmenethez kapcsolódó befektetéseket, mert ezek nagyon-nagyon túlárazottak voltak. Jelentős buborékot fújtak bennük 2020-21-ben, ami azonban negyedik-ötödik éve ereszt le. Ezért mára a megatrend, amit energiaátmenetnek hívunk, olcsóvá vált, így jelenleg sok a klasszikus értelemben vett megújuló, zöld pozíciónk. De portfóliónkban vannak a hagyományos energiaipar képviselői is.

Mint például Mol, OMV, PKN Orlen is?

Mol és OMV nincsen benne, azokat nem tartom most annyira vonzó befektetésnek, bár OMV volt egy ideig korábban. PKN Orlen van, meg például észak-amerikai tengeri olajfúró társaság és földgázkitermelő is.

Hogy lehet, hogy 2021-ben buborék volt a megújulóenergia-részvényekben, amikor az emlékezetes 2020 tavaszi negatív olajár után is sokáig nyomott maradt az olaj árfolyama? Akkor szokott drágább lenni a megújuló energia, amikor az olaj is drága.

Jogos és logikus felvetés, mégsem ez volt a tőzsdéken. Több tényező között ennek az az oka, hogy jóval nagyobb mértékben köteleződtek el a világ vezető nagyhatalmai a klímavédelem irányába. A Covid után jött egy európai helyreállítási alap, amely jelentős része a megújuló energiát célozta meg. A kínaiak is elköteleződtek a károsanyag-kibocsátás gyorsabb csökkentése mellett. Akkoriban jött az IRA, azaz Inflation Reduction Act is Joe Bidentől, ami minden korábbinál nagyobb pénzesővel árasztotta el a szektort.

A Covid idejében érzékenyebbé is vált a politika a világot fenyegető kihívásokra és életet is kellett lehelni a gazdaságokba. Így a politikusok feltekerték a klímavédelmi törekvéseket, a befektetők pedig így nagyon nagy növekedési potenciált vizionáltak ebben az iparágban. A kamatszintek is nulla közelébe estek, ami miatt mindenfajta jövőbeli ígéret felértékelődött. Ilyen volt még például a tech-szektor is.

Ma mintha senki sem foglalkozna a klímavédelemmel és a fenntarthatósággal. Talán a háború miatt adták fel, ahol naponta sok ezer tonna robbanóanyagot, vegyi anyagot eresztenek a levegőbe, olajfinomítókat rombolnak szét…?

Az tény, hogy a Trump által okozott zűrzavar miatt most kevesebb figyelem irányul rá. Ugyanakkor az energiaátmenet nem állt le, továbbra is nagyfokú prioritásként kezelik a világban és egyre több szegmensében az elmúlt 20-30 év innovációja miatt már piaci alapon, támogatások nélkül is robog előre. Gondoljunk csak az olcsó kínai elektromos autókra vagy épp a napelemekre és egyre inkább az energiatárolókra is. Bár az egyértelmű, hogy Donald Trump és ezáltal az Egyesült Államok ebből a lendületből visszavett, elnökségének első napján például kilépett a párizsi klímaegyezményből. Ugyanakkor májusi hír volt, hogy Trump mégsem nyúl annyira drasztikusan hozzá a megújuló energiák térnyerését támogató IRA programhoz.

A németek pedig végre elkezdenek költekezni, az extra elköltendő ezermilliárd eurónak is van egy jelentős része, amibe a zöldek beleerőltették a klímavédelmi törekvéseiket. De tény, hogy a prioritáslistákon a téma hátrébb csúszott.

Kimutatható, hogy hosszabb távon az energiatudatos vagy fenntartható befektetések többet hoznak, mint a hagyományos befektetések?

Hosszú távon ez nem igaz. Az említett buborék fújódásakor átmenetileg úgy tűnt, de azóta az elmúlt 4-5 évben óriásiakat lehetett velük bukni, a zöld energiaátmenetről szóló részvények tíz évvel ezelőtti szintre estek vissza. Hatalmas a verseny számos iparágban, ahol Kína dominál, amely túlépíti a kínálati kapacitásokat.

Így sok iparágban egyszerűen nem tud elegendő részvényesi érték teremtődni. A vállalatok beruházásai nem térülnek meg és a részvényesek buknak. De legalább ezzel a Földünk jól jár és mi magunk, emberek is. Az egyik legnagyobb szakmai kihívás megtalálni azokat a „zöld” részvényeket, amelyekkel részvényesként is jól járunk. Ebben segít nekem Maróti Ádám részvényelemző kollégám a hétköznapokban.

Az akkumulátoroké a jövő?

Miután a tiszta energia szakaszosan keletkezik, hiszen nem mindig süt a nap, fúj a szél, nagy kérdés, hogyan tároljuk. Ebben várható áttörés?

Az energiatárolás teret nyit arra, hogy nagyon sok szénhidrogéntől búcsúzzunk el. Itt is van jól látható fejlődés. Mondok egy példát. Van egy hatmilliárd eurós projekt, a görög PPC csinálja Nyugat-Macedóniában, ahol hatalmas adatközpontot telepítenek. Mellé gigantikus naperőmű-parkokat, egy majdnem egy gigawattnyi ipari aksis energiatárolót, valamint szintén tárolási funkciót ellátó szivattyús-tározós erőművet építenek, továbbá egy gázerőművet is. Ezekkel fogják ellátni az AI-t, a mesterséges intelligenciát kiszolgáló data centert energiával.

Az akkumulátoros energiatárolás térhódítása látványosan gyorsul. A megújulók további térhódítása ráadásul energiatárolók nélkül már szinte elképzelhetetlen. Rövid távon, napon belül már nem csak a gázerőmű képes kiegyensúlyozni a megújulók ingadozásából fakadó bizonytalanságot. Mára már messze nem kerül annyira sokba telepíteni egy naperőművet és mellé egyből egy energiatárolót, mint korábban. Az ipari aksik hiányossága ugyanakkor, hogy a megújulók évszakok közti termelésingadozására nem nyújtanak megfelelő megoldást. Ezért is kellenek a rendszerbe még gázerőművek is.

Manapság nem mehetünk el szó nélkül Donald Trump mellett. Hová visz minket?

Az majd kiderül. Ember legyen a talpán, aki ezt ma meg tudja jósolni. Január óta a feje tetejére állította a világot, fegyvert rántva belelőtt a szövetségesei, ellenségei és még a saját hazájának lábába is, majd több esteben visszakozott. Valószínűleg több célja van, de a legfőbb, hogy Amerika maradjon a világ domináns hatalma, politikailag és gazdaságilag is. Kínát pedig, amennyire lehet, gyengítse, Peking a fő ellenfél a szemében. Van egy költségvetési célja is, a nagyon rosszul kinéző költségvetési deficitet és államadósság-pályát szeretné rendbe tenni. Bár ez egyre inkább úgy fest, hogy csak ígéret marad.

Terjedt egy összeesküvéselmélet-szerű gondolatmenet, amely szerint szándékosan nyomja le a gazdasági növekedést, hogy csökkenjenek a kamatok, és ezzel Amerika ne kerüljön adósságválságba.

A probléma, hogy amit csinált, azzal pont az ellenkezőjét érte el, mert tőkemenekítést indított meg Amerikából, ami felnyomta a hosszú, 10 és 30 éves kötvényhozamot. Így az államadóság finanszírozása növekszik, az adósságpálya tovább romlik. Április óta az USA fejlődő piacként kezdett el viselkedni. Megszoktuk, hogy ha a világgazdaság gyenge, akkor az amerikai állampapírokba menekülnek a befektetők, lenyomva a hozamokat. Most az ellenkezője következett be, és ez szerintem egy óriási, nem várt pofon volt Trumpnak.

 Van még Trumpnak egy foglalkoztatáspolitikai célja is, hogy minél több amerikai dolgozhasson. Az a kérdés, hogy ezen célok közül mit és mennyire tart fontosnak. Amikor belengette április 2-án a horribilis vámokat, teljes őrület vette kezdetét. Nagyon pocsékul nézett ki a világ. Trump vámháborúi a win-win helyett lose-lose (nyertes-nyertes helyett vesztes-vesztes – a szerk.) kapcsolatokat hoznak létre az országokban. A beruházások, a fogyasztás visszaesik, a kiszámíthatatlanság döntések elhalasztását szüli és önerősítő negatív spirál alakulhat ki. Nem véletlenül estek a tőzsdék közel 20 százalékot pár nap leforgása alatt.

Trump tud visszavonulót is fújni

Később azonban érkeztek a jó hírek, amelyek szerint az embargószerű óriásvámokat a felek redukálják. Ez nekem azt mondja, egyfelől, hogy Trump bemondásait jócskán diszkontálni kell, másfelől pedig mégse olyan magas Trump fájdalomküszöbe a saját gazdaságát, tőkepiacát illetően. 

Talán nem vállalja be a népszerűség-veszteséget.

Az nagyon fájó, igen. Az, hogy Trump megvalósítsa a 3-4 említett törekvését, nem megy anélkül, hogy a népszerűsége, az amerikai gazdasággal együtt, ne térdeljen le nagyon komolyan. Úgy tűnik, hogy nem nyomja tövig a gázt, hajlandó eltekerni a kormányt és kikerülni a frontális, brutális nagy ütközést Kínával.Persze az alkudozás művészetéről szóló könyvében egyébként Trump leírja, hogy hihetetlenül nagy, meglepetésszerűen negatív téttel kell nyitni, amin utána lehet finomítani, és végül kompromisszumos megoldásra kell jutni.

De még nem kezdenek el beruházni a cégek, fogyasztani az emberek, még hatalmas a bizonytalanság.

A kedélyek csillapodtak, de azért annak esélye, hogy nem lesz nagy katasztrófa, nőtt. A beruházók kivárnak, a fogyasztás egyelőre pozitív meglepetés, de sokan előrehozzák vásárlásaikat, emiatt nem egyértelmű a helyzet megítélése. Az amerikai recesszió esélye csökkent, de így is jóval magasabb, mint Trump előtt volt. Ha pedig az amerikai fogyasztó behúzza a féket, azt a világ is megérzni.

Milyenek Európa kilátásai ebben az őrületben?

Európa, Közép-Kelet Európa tőzsdéi nemrég új csúcsokra mentek. Pedig kontinensünk nagy pofont kapott Trumptól az év elején, ahogy kihátrálni látszott az ukránok támogatásából, a NATO-s együttműködésből. Ez azonban a védelmi fronton összekovácsolta Európát, a németeket is kiugrasztotta a lövészárokból és végre abbahagyva a sóherkedést pénzzel kezdenek el lövöldözni, azaz fiskálisan hajlandók lazítani.

Ez óriási változás Európa életében, és biztos, hogy támogatni fogja az európai gazdaságot. De a háború vége is tudná segíteni azt, illetve az európai tőkepiacokat, aminek nőtt az esélye.

Hátszél még kontinensünknek az energiaárak, főként a gáz és az áram árának csökkenése. Az energiabeszerzési csatornákat a háborús sokk után helyretéve, olcsóbb rezsiköltséggel operálva el tud kezdeni Európa kilábalni a 2-3 éves agóniájából. Nem véletlen, hogy az európai részvénypiacok csúcson  vannak. Az elmúlt 15 évben az amerikai részvény volt a sláger, de idén megindult egy komoly tőkeáramlás Európa felé.

Orbitális pályán a BUX index

A BUX mintegy három éve szinte folyamatosan felfelé megy, nem úgy tűnik, mintha a hírek mozgatnák.

De honnan is indult meg? Kapott egy óriási pofont a BUX is meg a többi kelet-európai index is a háború kitörésekor, 2022 elején. A csúcsgázárak tartóssága mellett országunk csődbe ment volna. Ennek a háborús diszkontnak a kiárazódása adott extra löketet a magyar részvényeknek. Ráadásul a négy nagy blue chip részvényünk rendkívül eredményes három éven van túl, a Mol, a Richter, az OTP és a Magyar Telekom. A Mol egyértelműen a háború nyertese volt, de az OTP is iszonyatos pénzeket keresett a megugró kamatok miatt. Most pedig paradox módon rengeteg profitot termel az orosz leánycége.

Nagyon jól sikerült a Richter Vraylar nevű készítménye, és azon keresztül rengeteg profitot generál az USA-ban. A Magyar Telekom pedig az inflációkövető árazást bevezetve tudott rengeteget emelni a nyereségességén. Egyébként a BUX index hetes eredményszorzón, azaz P/E-hányados mellett forog, miközben fizet öt-hat százalék körüli osztalékhozamot. Első ránézésre így még mindig azt mondhatjuk, hogy nem drága, sőt kifejezetten olcsónak tűnik, de mélyebbre tekintve már kevésbé vonzó a helyzet.

Meddig mehet még az indexünk?

A nagyon erőteljes eredménybővülés, ami lezajlott ezeknél a cégeknél, nem feltétlen fenntartható. A Mol-nál egészen biztosan nem, hiszen a finomítói marzsok is visszaestek, a szénhidrogénárak is lejjebb jöttek és a dollár is gyengült. Az OTP-nél a kamatmarzs és az orosz extraprofit is visszább fog esni. A Richter Vraylar készítménye az évtized vége felé elveszti a szabadalom adta jövedelmezőségét. Ráadásul a Magyar Telekomnál nemrég ismét belenyúlt az állam az árazásba, ezzel a profitba, így mindig ott marad a félsz, hogy átcsoportosít némi részvényesi profitot az államháztartás vagy épp a fogyasztók számlájára.

A HOLD-nál mind a négy bluechip részvényt értékeljük. Mindegyikben van még emelkedési potenciál a fair értékhez képest, de már nem olyan sok, mint egy-egy régiós szektortárs esetében. Továbbá nem mehetünk el amellett, hogy a magyar országkockázatot is számításba kell venni. Egy év múlva Magyarországon választások lesznek, és nagyon kiélezett a küzdelem a kormányzó párt és a fő kihívója között. Megvan annak a kockázata, hogy olyan szélsőséges irányba fordulnak az események, mint például Törökországban vagy Romániában láttuk. Mindkét ország tőkepiaca megsínylette a folyamatokat, és nálunk is bekövetkezhet tőkemenekítés.

Van egy portfóliókezelőnek szabadideje, vagy éjjel-nappal készenlétben kell állni?

A piacok ütőerén kell tartani a kezünket, a híreket olvasni kell, a főbb árfolyamváltozásokat muszáj követni, még szabadság alatt is. De mivel nem daytraderek vagyunk, vagyis nem rövid-, hanem hosszú távon fektetünk be, ezért a hétköznapokban nem kell állandóan ráfeszülni a képernyőre és a grafikonokra. Van idő olvasni, gondolkodni, beszélgetni értelmezni a világot.

A Covid elhozta a home office lehetőségét is, a portfóliókezelő pedig mindegy, hogy hol tevékenykedik, csak el legyen végezve a munka. E szempontok alapján nagyobb szabadságfaktort jelent portfóliókezelőnek lenni, de stresszesebb is, mert a hozam folyamatosan ott virít az eredményjelző táblán, meg vagyunk méretve minden nap. Ráadásul a jövő bizonytalan, jó hozama pedig annak lesz, aki jobban „ráérez” a jövőbeni folyamatokra.

Kikapcsolódásként igyekszem a családommal sok időt tölteni és sportolni. Én az uszodában nőttem fel és öt évvel ezelőttig versenyszerűen vízilabdáztam. Időnként még lemegyek edzésre, vagy szenior csapatommal benevezünk egy tornára. Épp most jöttünk haza egy máltai tornáról. Igyekszem tartani a work-life egyensúlyt, ami szükséges is a fenntartható teljesítményhez. 

Az interjú 2025. június 10-én készült.

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma („tartalom”) a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.