Privátbankár: Az Accorde Első Román Részvényalap első díjat nyert a Legjobb Közép-kelet Európai Részvény Alap 2021 kategóriában a Privátbankár Klasszis versenyen. Minek köszönhető az alap jó teljesítménye?

Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója: A forintos A sorozat éves átlagos hozama mintegy 12 százalék volt, de az eurós B sorozaté forintban meghaladta az évi 18 százalékot. Ezt viszonylag mérsékelt szórás, vagyis alacsony kockázat mellett sikerült elérni. A hasonló piacok, amelyekhez a román részvénypiacot is mérni lehet, általában magasabb volatilitást és alacsonyabb hozamot mutattak fel.

Privátbankár: Ezen belül hogy nézett ki az utolsó egy év, amely különösen kaotikus volt a tőkepiacokon?

Gyurcsik Attila: Euróban tavaly hét százalék volt a hozam, forintban, a hazai fizetőeszköz leértékelődésének köszönhetően azonban ennél jóval többet sikerült elérni. A forint egyébként még a román lejhez képest is esett tavaly.

Privátbankár: Az alap milyen keretek között változtathatja részvénykitettségét?

Gyurcsik Attila: Ez egy aktívan kezelt részvényalap, viszonylag bátran mozgunk a különböző súlyozások között. De azért figyeljük a benchmarkot is, amely a BET román tőzsdeindex.

Privátbankár: Mekkora volt a kitettség, amikor tavaly tavasszal a válság kirobbant?

Gyurcsik Attila: Tavaly év elején is magasan tartottuk a részvényarányt, ennek ellenére csak rövid időre süllyedt az alap jegyeinek árfolyama a negatív tartományba 2020 márciusában. A legnagyobb visszaesés mintegy 20 százalék volt, miközben az amerikai irányadó részvényindex például 35 százalék körüli mínuszban is járt a gödör alján.

Privátbankár: A román részvénypiac ennyire felülteljesítő?

Gyurcsik Attila: Egy és három éves időtávon is stabilan felülteljesítette a régiós részvényindexeket, köztük a magyar BUX indexet is, amely inkább alulteljesítő volt. Míg a CETOP régiós index az utóbbi három évben euróban csak évi egy százalékot hozott, addig a román piac körülbelül évi nyolcat.

Privátbankár: Hogyan figyeltek fel a román részvénypiacra?

Gyurcsik Attila: Ehhez érdemes kicsit visszamenni az időben. 2014-ben amikor még a Concorde elemzési részlegét vezettem, kezdtünk el felfigyelni a román piacra, ami már akkor is nagyon olcsónak tűnt. Abban az évben volt egy nagy részvénykibocsátás is a piacon, az Electrica, amely szintén felhívta a figyelmet a lehetőségre.

Így elkezdtük komolyabban elemezni a piacot, és a Concorde Értékpapír tőzsdetag is lett Romániában. Mi kongattuk meg a kereskedés kezdetét jelző jelképes harangot 2015 tavaszán a bukaresti tőzsdén. Nagyon hittünk ebben a piacban, nagyon olcsónak gondoltuk.

Majd 2016-ban megalakult az Accorde Alapkezelő, és úgy gondoltuk, hogy a folyamatosan nem kereskedő ügyfelek számára is lehetővé kéne tenni ennek a piacnak az elérését. Olyanoknak is beszállási lehetőséget teremtünk, akik nem akarnak aktívan kereskedni, de hisznek ennek a piacnak a jövőjében. Így 2017 tavaszán elindult az Accorde Első Román Részvényalap.

A piac olcsóságán kívül az is látszott, hogy sok új cég fog jönni erre a tőzsdére, és nagy gondot fordítanak a piac fejlesztésére. Várható volt, hogy befektetőként is lehet majd ebből profitálni. Az elmúlt három-négy év ezt az alap hozamain keresztül visszaigazolta.

Privátbankár: Mik a várakozásaik a következő évekkel kapcsolatban?

Gyurcsik Attila: Szerintünk még mindig sok tartalék van ebben a piacban, ez az egyike azon kevés EU-s országoknak, amely még nincsen benne sem a feltörekvő piaci, sem a fejlett piaci nagy globális részvényindexekben. Részben ennek köszönheti alulárazottságát.

Azt is reméljük, hogy a következő pár évben még érkezik néhány nagyobb cég a román tőzsdére. Például a Hidroelectrica áramtermelő vállalat, vélhetően a jövő év elején. Ez egy több milliárd dolláros tranzakció lesz.

Arra számítok, hogy a piac folyamatosan fejlődni fog és ezt az alulértékeltséget majd egyre többen észreveszik. Idővel persze eltűnik majd ez a diszkont, ami jó lesz az alapunkba fektetőknek.

Privátbankár: Miért nincs benne Románia a nagyobb indexekben?

Gyurcsik Attila: Mert nincs elég nagy méretű tőzsdei vállalatuk. Ezzel az IPO-val azonban megint egy lépéssel közelebb kerülünk ehhez.

Privátbankár: Az említett indexekben, amelyekben nincsen benne a román részvénypiac, benne van a magyar?

Gyurcsik Attila: Igen.

Privátbankár: Pedig nálunk is kevés a vezető részvények száma, három vagy négy.

Gyurcsik Attila: Nem csak a darabszám lényeges, hanem a méret is. A magyar piacról három cég szerepel az MSCI Hungary indexben, az OTP, a Mol és a Richter, amelyek a piaci kapitalizáció alapján kellően nagyok ahhoz, hogy bekerülhessenek. Valamint a forgalom, a likviditás is számít.

Romániában is van ugyan 3-4 komolyabb méretű cég, de nem elég nagyok, a léc egy kicsit magasabban van. A bekerüléshez tartósan kellene eleget tenni a kritériumoknak néhány nagy cég oldaláról. Valójában akkor várható ez a Bukaresti Értéktőzsdén, ha a Hidroelectrica is a tőzsdére kerül jövő év elején.

Privátbankár: Magyarországon nincs elég nagyobb tőzsdei cég, hogy egy alapot megtöltsenek. Hogyan lehet akkor egy román alapot feltölteni?

Gyurcsik Attila: Amiben más a román tőzsde, hogy ott elég sok közepes méretű cég van, 15-20. Állami és félig állami vállalatok is. Amelyek minőségi cégek, és amelyekkel fel lehet tölteni egy alapot kényelmesen.

Privátbankár: Láttam az alap jelentésében befektetési jegyeket is, ezek mik?

Gyurcsik Attila: A román indexnek, így a mi alapunknak is nagyjából húsz százalékát teszi ki egy nagy privatizációs alap, a Fondul Proprietatea. Ezt a Templeton menedzseli, és nettó eszközértékének nagyságrendileg a felét éppen a Hidroelectrica teszi ki. Ebből a tőzsdei bevezetésből tehát ezen az alapon keresztül is lehet majd profitálni, bár nem az alap adja el a részvényeket, hanem az állam. De a valós életben is megmérettetik, hogy mennyit is ér valójában a cég.

Privátbankár: Vajon reálisan vannak most értékelve ezek a részvények az alapban?

Gyurcsik Attila: Hát igen, ez az egymillió dolláros kérdés. Az egyetlen vállalat, amellyel össze tudjuk mérni, az osztrák Verbund AG vízerőmű. Ez hússzoros EV/EBITDA értéken forog. (EV: cégérték, EBITDA: kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény - a szerk.)  Ez több mint háromszoros értékeltséget jelent a Hidroelectricához képest.

Az ESG-kompatibilis befektetések iránt amúgy is nagy a kereslet jelenleg. Így egy vízienergia-cég a tőzsdén feltehetőleg sokkal jobb értéken fog forogni, mint ahogyan most van beárazva. Erre vonatkozó spekuláció azonban már folyik, hiszen a Fondul Proprietatea árfolyama már eddig is sokat emelkedett, mintegy 20 százalékot az idén. A piac kezdi lassan észrevenni a lehetőséget.

Privátbankár: Főleg az állami szerepvállalásról szól ez a tőzsde, vagy a magántőke is aktív?

Gyurcsik Attila: Jó hír, hogy vannak bőven magáncégek is, például érdemes a Digit megemlíteni, amely még mindig nagyon alulértékelt az ottani tőzsdén. A magyarországi operáció értékesítése lehet majd annak fokmérője, hogy mennyire van alulértékelve a vállalat.

De van nagyobb méretű bortermelő vállalat is a tőzsdén, vagy magánkórház, amely Magyarországon is vásárolt kórházakat. Vannak tehát nagyon jó privát sztorik is a piacon, és egyre több jön. Egyre nehezebb válogatni, egyre több elemzést és olvasást kíván meg tőlünk. Cserébe viszont diverzifikáltabb lesz az alap.

Privátbankár: Vajon Magyarország fejlettebb most, vagy Románia?

Gyurcsik Attila: A számok, mint az egy főre jutó GDP azt mutatják, hogy Magyarország fejlettebb.

Privátbankár: Az említett indexeken kívül mi lehet még az oka annak, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?

Gyurcsik Attila: A román tőzsde nagyon alacsony szintről indult, sokkal olcsóbb volt régen, mélyről jön fel. Nyilván nem mindegy, hogy az összehasonlításoknál honnét indulunk ki. Az a tőzsdefejlődés, ami Magyarországon körülbelül 2000-től 2010-ig zajlott le, és több cégnek sokszorozódott az árfolyama, a román piacon csak most történik meg. Jóval le voltak maradva sok mindenben.

Viszont tény, hogy Románia egy sokkal nagyobb gazdaság . Nagyobb belső piaccal rendelkezik, több nagyobb méretű vállalata van, például a Romgaz vagy a Petrom. Önellátó gázból és a kőolaj ellátás terén is, nagyobb mértékben támaszkodik a hazai termelésre, mint a régiós országok többsége. Így olyan sztorijai vannak a természeti kincsekből kifolyólag is, amelyek Magyarországon nincsenek. Az egyetlen helyi nukleáris erőmű is tőzsdén van.

Sok állami vállalat tőzsdén forog, ami Magyarországon nem. Pedig itt is parketten voltak, például az áramszolgáltatók.

Privátbankár: Romániában nem tűnnek el a tőzsdéről a cégek sorban, mint Magyarországon? Például Egis, Borsodchem, Pick, hogy csak párat említsünk....

Gyurcsik Attila: Romániában megvan a nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező nyugdíjpénztárak. Van egy komoly szektor, a jelenlegi állás szerint mintegy 16 milliárd eurót kezel, ami körülbelül ötven százalékkal magasabb érték, mint a magyar magánnyugdíjpénztári szektor mérete volt, amikor megszüntették.

Ez a helyi tőzsde fejlesztése szempontjából nagyon fontos, mert tartós keresletet biztosít a helyi vállalatok részvényei iránt.

Privátbankár: És még a román lej is stabilabb, mint a forint, nekik még euró bevezetési céldátumuk is van… Lesz román euró?

Gyurcsik Attila: Valóban eléggé stabilan tudták tartani a lej árfolyamát az utóbbi években, amely felülteljesítő deviza volt. Az inflációval sem volt komolyabb problémájuk. Nem csináltak unortodox lépéseket, plusz trükköket a monetáris politikában, így az eurócsatlakozás sem feltétlenül ütközne akadályokba.

Másrészt pedig nagyon erős Romániában az euróatlanti elköteleződés. A NATO-nak is komoly bázisai vannak ott, és sokat költenek hadseregre. Erős a nyugati orientáció mindkét nagy politikai oldal részéről, ebből én arra tudok következtetni, hogy nem lesz politikai akadálya az euróövezethez való csatlakozásnak.

Privátbankár: Nagyon megijedtek az alap kisbefektetői tavaly, a nagy zuhanásban? Sokan vették ki a pénzüket?

Gyurcsik Attila: Ez jelenleg az Accorde Alapkezelő legnagyobb részvényalapja, több mint hatmilliárd forint van benne. A tavalyi márciusi esésben nem volt nagyobb tőkekiáramlás az alapból. A február végi befektetésijegy-darabszámot már májusban meg is haladtuk.

Privátbankár: Kik a befektetőik?

Gyurcsik Attila: Nagyon kiegyensúlyozott, széles a befektetői bázis, körülbelül felerészben intézményi befektetők és felerészben magánszemélyek. Klasszikus kisbefektetők és privátbanki ügyfelek egyaránt vannak, de egyik csoport vagy személy sem domináns.

Privátbankár: Az alapkezelő mennyi vagyont kezel?

Gyurcsik Atilla: Évről évre dinamikusan növekszünk a 2016-os indulás óta, a nem duplikált kezelt vagyon tavaly meghaladta a 40 milliárd forintot. Ez körülbelül 14 százalékos növekedés volt egy év alatt. Annak fényében, hogy a tavalyi év mennyire nehéz volt, ez jó teljesítmény. Mintegy húsz alapunk van, nagyrészt részvényalapok és aktívan kezelt abszolút hozamú alapok.

Privátbankár: Van még olyan alap, amely a románhoz hasonlóan hiánypótló a hazai piacon?

Gyurcsik Attila: Van még egy görög részvényalapunk, amelyet tavaly nagyon megtépázott a sors, hiszen a görög gazdaságot különösen mélyen érintette a koronavírus-válság. De azt gondoljuk, ha majd visszatér az élet a normál kerékvágásba, akkor ez egy nagyon jó befektetés lehet a helyreállásban bízó befektetők számára.

Az abszolút hozamú alapok közül a Prizma Alap az, amely az alacsony volatilitású alapok között kiemelkedően teljesített az elmúlt pár évben. Van még több kiemelkedő teljesítményű alapunk, de azok több versenytárssal rendelkeznek.

Privátbankár: Várható új, különleges alapok indítása?

Gyurcsik Attila: Most év elején indítottunk kettőt, ezek piaci bevezetése folyik. Az egyik egy “Covid-kilábalásra” játszó részvényalap Főnix Recovery néven. Olyan részvénytársaságokba fektet, amelyek megsérültek a válság idején, de a kilábalás során várhatóan kiemelkedően fognak teljesíteni. A másik egy amerikai részvényalap.

Privátbankár: Érdemes vajon Romániába menni nyaralni, vagy már túl drága?

Gyurcsik Attila: Bevallom, Romániát ilyen szempontból nem néztem, csak a Balatont, de az borzasztó drága lett. De az is lehet, hogy a koronavírus-járvány akkora inflációt fog okozni a világban, hogy jó pár évig sehová nem fogunk tudni olcsón nyaralni menni.

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma ("tartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.