hirdetés

Mit várhatunk a részvényektől és árupiaci eszközöktől a magas inflációs környezetben?

Meddig eshetnek a részvénypiacok? Hogyan, mikor érdemes részvényt vásárolni? Milyen befektetések védenek az inflációtól? Ez már az árupiaci szuperciklus? – interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.
hirdetés

Meg tudjuk jósolni, meddig esnek még a piacok?

Nem tudjuk. Az idén több hullámban is estek a tőzsdék, aminek a fő oka az, hogy az infláció megindult, amit kamatemelések követtek, és ez rontotta a cégek értékeltségét. Különösen érzékenyek az állampapírhozamok emelkedésére a növekedési részvények, mint például a zöld cégek és a technológiai papírok. Ezek estek legtöbbet az első hullámban. A háború és a geopolitikai kockázatok kapcsán azután jött egy második hullám, mert kiderült, hogy mindez még több inflációt és gyorsabb kamatemelést okozhat. A legutóbbi, harmadik hullámban pedig új félelmek jöttek elő, attól tartanak a befektetők, hogy a kamatemelések recesszióba taszíthatják a világgazdaságot.

Hogy meddig esnek a piacok, ahhoz tudni kellene, hogy lesz-e, és mekkora lesz a recesszió. Amerikában beszélnek hard landing (kemény földet érés) és soft landing (puha földet érés) verziókról. A soft landing lényege, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed úgy tudja emelni a kamatokat, hogy az ne vezessen a gazdaság zsugorodásához. A hard landing esetében viszont recesszió következik be.

A technikai indikátorok jelentős része azt mutatja, hogy innét felfelé irányuló mozgásnak kellene következnie. De lehet, hogy ez csak a korrekció korrekciója lesz, a fő irányt az dönti el, hogy hogyan alakul a gazdasági növekedés. Ha nem következik be egy súlyos gazdasági visszaesés, akkor ma már attraktívak a részvénypiaci árazások. Viszont, ha erősebb recesszióba csúszunk bele, akkor a tőzsde még jelentősen tovább is eshet. Átlagosan 40 százalékos visszaeséssel szokott járni egy recesszió, ezt a szintet még nem értük el. (Az idei mélyponton nem egészen húsz százalékot esett az amerikai S&P 500 részvényindex legutóbbi csúcsáról – a szerk.)

Melyikre nagyobb az esély?

A megugró infláció a múltban az esetek többségében recesszióhoz vezetett, ezt mutatják az utóbbi 50 év statisztikái. A nagy elemzőházak is igen megosztottak az esélyeket illetően.

Amerikában az infláció és a kamatemelések jelentik a fő kockázatot, Európában itt vannak a háborús kockázatok és az energiabiztonsági kérdések, Kínában a zérócovid-politika és az ingatlanpiaci problémák. Az ottani beszerzési menedzser index már 50 alatt van, ami szintén gazdasági zsugorodásra utaló jel. Most minden régiónak vannak rendesen kockázatai. A következő időszakban majd egyre jobban kirajzolódik, hogy melyik forgatókönyv irányába megyünk.

Nem lehetséges, hogy bármilyen szomorú is, a háború közép- és hosszútávon növelni fogja a gazdasági teljesítményt? Fegyverkezési verseny indul, a hadifelszerelést megújítanák, lecserélnék, bővítenék... Másrészt számos kutatást is felgyorsíthatnak az események a dróntechnológiától kezdve a mesterséges intelligencián át a rakétatechnikáig, műholdakig.

A háborúkra a tőzsdék általában kisebb visszaeséssel szoktak reagálni, de azután pár hónap alatt visszatérhet az eredeti állapot. Nem szokott tartósan negatív tartományba kerülni emiatt a részvénypiac. Most azonban a háború akkor érkezett, amikor már eleve emelkedő pályán mozgott az infláció. Ezen még tolt is egyet.

Ez a háború geopolitikai szinten is átrendeződést hoz, például megindult Európa leválása Oroszországról. Az átrendeződésnek súlyos ára van, a más energiaforrásokra való áttérés Európában nagy költséggel jár, de felgyorsíthatja a beruházásokat is a zöld energia terén. A rövid- és középtávú hatásai inkább negatívak.

A zöld energiára való eltérés, a függőségek, beszállítói láncokban levő szűk keresztmetszetek megszüntetése, az Oroszországról való leválás, mind-mind rengeteg beruházást igényel. Ez nem elégséges egy újabb növekedési hullám beindításához?

Ha a beruházások nőnek is, a hatékonyság csökkenése és a jelentős plusz költségek végső soron negatívan hathatnak a gazdasági növekedésre rövid és középtávon. Hosszú távon viszont erősíthetik a növekedést.

Érdemes ilyen helyzetben befektetni? Ha igen, hogyan, milyen stratégiával?

Mi mindig úgy közelítjük meg a dolgot, hogy a kellő időtávot kell figyelembe venni, ami egy részvénybefektetésnél minimum öt-hét év. De ha még hosszabb távon gondolkodik valaki, akkor még egy rossz beszállási pont mellett is elérhetünk megfelelő hozamot.

A piaci helyzettől függően mindenki próbál optimális beszállási időpontot találni a részvénypiacokon, de ez ritkán sikerül. Vannak olyan stratégiák, amelyek segítik ezt a beszállást, például a bekerülési költség átlagolás. Ennek során az ember a pénzét részekre osztja, és időről időre újra és újra befektet a tőzsdén. A módszer előnye, hogy a befektető egy hosszabb időszak átlagárán jut hozzá az értékpapírokhoz. Az Erste Cost Averaging termékcsalád is ezt a technikát alkalmazza, az alapokban egy év alatt építjük ki a részvénykitettséget.

Ez csökkenti a rossz időzítés kockázatát, ami akkor jelentkezik, ha egy szerencsétlen napon, rossz időpillanatban vásárolunk meg valamit. Pszichológiailag is sokat segít, mert az emberek maguktól nehezen döntenek, hogy melyik hónapban, melyik napon vásároljanak részvényt.

Meg kéne ugyan venni, de most olyan csúnyán néz ki piac, inkább mégsem veszem meg – mondják. Így kimaradnak egy jó vételből?

Igen, ez gyakori. Végül sokan teljesen kimaradnak épp akkor, amikor a leginkább érdemes lett volna vásárolni.

A Cost Averaging alapok erre a problémára kínálnak megoldást. Amikor elindul az alap, akkor pénzpiaci eszközöket tart, majd egy év alatt érjük el a közel százszázalékos részvénykitettséget. Főként globális részvényalapokat vásárolunk, de tematikus alapok is helyet kapnak az alapban.

Szerintem ez most egy érdekes termék, hiszen várhatóan egy éven belül eldől, hogy merre indul el a gazdaság, lesz e például jövőre az USA-ban recesszió. Ha pedig csökkenő árfolyamok jönnek, akkor az ügyfél folyamatosan egyre olcsóbban tud vásárolni részvényeket.

Mi lesz azokkal, akik egy év múlva készülnek vásárolni? Azoknak újabb alapot indítanak?

Igen, folyamatosan, évente kétszer vagy háromszor bocsátunk ki ilyen befektetési jegyeket. Pár hónap elteltével ezek feltöltöttsége még alacsony, így még alkalmasak lehetnek az átlagolásos beszállásra a kibocsátást követő 4-5 hónapon belül. Egy év után azonban már egy jól diverzifikált részvényalapot vásárol a befektető.

Az utóbbi két évben indított Cost Averaging alapjaink már mind egyben ESG-alapok is, olyan fenntarthatósági alapok, amelyek megfelelnek az SFDR (sustainable finance disclosure regulation) jogszabály nyolcadik cikkében foglalt követelményeknek.

Érdemes ESG-szempontból jó minősítésű befektetéseket vásárolni? Jobb lesz ezek hozama, mint a többié?

Tanulmányok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben felülteljesítők voltak az ESG-befektetések. Ha a három elemet, a környezeti, a társadalmi és az irányítási tényezőket külön vizsgáljuk, akkor az irányítási, azaz “governance” tényezővel mindenképpen szoros volt az összefüggés. Vagyis a jól vezetett cégek részvényei jobban teljesítettek. De általában az ESG-alapok is.

Kérdés persze, hogy ez a jövőben hogyan fog alakulni. Amíg az alapkezelők átállnak az ESG-alapokra, addig ez egészen biztosan ad majd egy plusz keresletet az ESG-kritériumoknak megfelelő cégek iránt. Ez biztosít egyfajta hozampotenciált.

Másrészt viszont egy ESG-alap kockázatkezelési szempontból egyértelműen előnyösebb lehet. Azáltal, hogy például a környezetvédelmi szabályok szigorítására fel vannak ezek a cégek készítve, vagy a társadalmi értékeket jobban képviselik, kevésbé fordulhat velük olyasmi elő, hogy például a fogyasztók hirtelen elfordulnak tőlük. Vagy hogy kiderül valamilyen kellemetlen dolog az adott cégről. Tehát az ESG-alapoknak és részvényeknek nemcsak a hozam, hanem a kockázat oldaláról is vannak jelentős előnyeik.

De még ha hosszú távon hasonló hozamot biztosítanának is, mint a teljes piac, akkor is ott van az a faktor, hogy ESG-befektetésekkel mi is hozzájárultunk a fenntartható fejlődés megvalósításához.

hirdetés

Véleményvezér

Már jégpálya is van Felcsúton

Már jégpálya is van Felcsúton

Egyik napról a másikra kinőtt a földből.
Végre egy élelmiszer, aminek látványosan lejjebb ment az ára még nálunk is

Végre egy élelmiszer, aminek látványosan lejjebb ment az ára még nálunk is

Jó volt a termés világszerte, a túlkínálat miatt pedig legalább 50 százalékot esett az avokádó globális ára.
Már a kiflit is horroráron adják

Már a kiflit is horroráron adják

A Vakmajom blog követi az egyik budapesti pékségben árult termék árának alakulását, ahol már 350 forintot is elkérnek egy kovásos kifliért.
Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

A hadseregek átcsoportosítását követően ismét felerősödtek a harci cselekmények Ukrajnában, ami növeli az áldozatok számát.
Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Szijjártó Péter külügyminiszter béke barátja Bagarjaként járja a világot és nem érti, miért nem értik. Az észt miniszterelnök most elmondta.
Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Igazi hungarikum a túrós csusza, nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné, ne evett volna. Ára iránymutató.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo