hirdetés

Mit várhatunk a részvényektől és árupiaci eszközöktől a magas inflációs környezetben?

Meddig eshetnek a részvénypiacok? Hogyan, mikor érdemes részvényt vásárolni? Milyen befektetések védenek az inflációtól? Ez már az árupiaci szuperciklus? – interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.
hirdetés

Az Erste alapkezelő harmadik helyezést ért el a Privátbankár Klasszis 2022 ESG-díj kiosztásánál. Minek köszönhető ez?

A cégcsoport bécsi központja, az Erste Asset Management nagyon elkötelezett ebben a kérdésben, már több mint húsz éve. Nálunk 2001-ben indult az első úgynevezett ESG-alap, az Erste WWF Stock Environment, majd 2003-ban egy globális fenntarthatósági részvényalapot is indítottunk. Így mi egyáltalán nem divatból fogtunk bele, ez nálunk már egy rendkívül hosszú történet. Csatlakoztunk a Principle for Responsible Investment közösséghez is 2009-ben, alapdokumentumának aláírásával.

De utolért bennünket az idő, mert míg régebben ez csak egyes befektetőknek volt fontos, ma már általánosan elterjedt és a szabályozás is szigorodott. Mivel ez a központunkban ennyire fontos szerepet kapott, saját módszertanunk és értékelési eljárásunk van. A magyar alapkezelő a bécsi központtal működik együtt, és az is természetes, hogy a központunk állítja elő az ESG-termékeink java részét.

Hány ilyen termékről van szó?

Magyarországon jelenleg 50 ESG-alapunkat kínáljuk a befektetőknek, ebből tíz az itteni alapkezelő saját terméke, 40 pedig a cégcsoport külföldi alapja, amelyeket itt is forgalmazunk. Egy tavaly év végi adat szerint ezen alapok összértéke mintegy 200 milliárd forint volt, tehát igencsak nagy súlyuk van.

És hogy néz ez majd ki egy-két év múlva?

A kezdeti nagy lendület ma is kitart, bár mérsékeltebb dinamikával, de folyamatosan jön a pénz az ESG-alapokba. Ezen kívül nagyon sok olyan piaci tényező határozza meg ezt a dinamikát, mint például, hogy a zöld részvényalapok iránt mekkora a kereslet. Az elmúlt három-négy év hatalmas sztorija volt, hogy elindult a világban a zöld átalakulás. A zöld energia, a hulladékhasznosítás, az ivóvíz kérdése, az iparvállalatok transzformációja előtérbe került, nagyon sok tőke érkezett erre a területre. Lehet azzal számolni, hogy ez a tendencia 2050-ig is folytatódik.

Viszont ezek a részvények már nagyon felértékelődtek eddig is. Zöld alapunk, az Erste Stock Environment messze az átlagos részvénypiac feletti hozamot biztosított az elmúlt három évben. A termék sikerére való tekintettel elindítottuk a Green Invest Alapot is szintén zöld tematikával. Ezek környezeti célkitűzéssel rendelkező, az SFDR kilencedik cikkének megfelelő dedikált zöld alapok.

Most már vannak olyan vegyes alapjaink is, amelyben zöld kötvények, zöld részvények, ESG-részvények találhatók, mint például az Erste Green Mix, vagy a Multi Asset ESG Active.

Az utóbbi egy-két év sikersztorija volt az árupiaci szektor is. Erről mi a véleményük?

Ez a terület most nagyon érdekli az ügyfeleket is. Miután az utóbbit több mint tíz évben alig volt napirenden az infláció, most sok befektetőben felmerül, hogy mivel védekezzenek ellene. Úgy gondoljuk, hogy egy normál inflációs környezetben a részvények alkalmasak leginkább értékmegőrzőnek. De egy olyan környezetben, amikor folyamatosan magas szinten marad az infláció, akkor a múltban egyértelműen az árupiacok vezették a befektetések mezőnyét. Például a hetvenes években az olaj, az arany és más nemesfémek is jó reálhozamot termeltek.

Az árupiaci fellendülés nem fog véget érni a háború végével?

Az elmúlt egy évben is jelentős árupiaci emelkedés volt. Ebben lehet korrekció, ha véget ér a háború és megnyugszanak a piacok. De ha évtizedes távlatban gondolkodunk, látunk esélyt, hogy eljön az árupiaci szuperciklus fellendülő szakasza, ahogy az árupiaci elemzőnk szokta mondani.

Ebben a szuperciklusban a Föld népességének növekedése, a középréteg felemelkedése is benne van, és a zöld átalakulás is szerepet játszik. Ahogy sokan áttérnek a zöld energiára, már nem lesznek új beruházások a fosszilis energiaforrásokat kitermelő cégeknél, és ez magasan tudja majd tartani az energiahordozó-árakat. De az átálláshoz óriási beruházásokra lesz szükség, amelyeknek hatalmas az alapanyag-szükségletük. Például rengeteg nyersanyag kell a szélerőművekhez, az akkumulátorokhoz.

Úgy tudom, hogy már 2014-től nem történt megfelelő mennyiségű beruházás egyes ágazatokban, főleg az olajiparban. Vannak, akik egyenesen egy új olajárrobbanást várnak.

Igen, az elmúlt pár év energiaár-sokkjához ez is hozzájárult, nem csak a Covid végén megnőtt kereslet és az orosz ukrán háború. A háború előtt is magas szinten voltak már az energiaárak.

Van egy Erste Stock Commodities nevű alapunk, amely olyan részvényekbe fektet, amelyek szorosan kapcsolódnak az árupiachoz, mint például a bányatársaságok részvényei. Ez körülbelül 50 százalékban energiát jelent, a másik 50 százalékban pedig fémeket és egyéb árupiaci cikkeket. Így részvényeken keresztül lehet az árupiacba fektetni.

Az árupiaci árfolyamokat elnézve ez az alap az utóbbi egy évben szép hozamot kellett elérjen.

Igen, az utóbbi egy év hozama mintegy 50 százalékos volt, de feltétlen ki kell emelnem, hogy ez nem jelent indikációt a jövőre nézve. Egyébként ezek a részvények hosszabb távon erősen korrelálnak az árupiaci árfolyamokkal, ez a termék egy érdekes portfólióelem lehet.

Mi védhet meg még bennünket az inflációtól?

Van még külön aranyalapunk, az arany még alig emelkedett, pedig a hetvenes években az is nagyon nyerő volt. De így most még nem olyan drága. Van kimondottan reáleszközöket vásároló Erste Real Assets alapunk is, amelyben az árupiac mellett ingatlanpiaci befektetések, inflációkövető kötvények és részvények vannak.

Ez a termék a portfólió kiegészítő elemei lehetnek, azoknak való, akik arra számítanak, hogy az infláció ebben az évtizedben magas szinten ragad, nem sikerül megfékezni. Ilyen környezetben a reáleszközök szoktak jól teljesíteni.

Az elmúlt időszakban a forint sokat leértékelődött. Az előzőekben említett alapok védelmet nyújtanak a leértékelődés ellen? Devizában vannak?

Vannak közöttük devizás alapok, amelyek követik a forint gyengülését és kompenzálni tudják azt. De vannak olyan alapjaink is, amelyek forintra fedezik a devizás kitettséget. Magyarországon most az euróhoz képest mintegy hét százalékos a kamatkülönbözet, tehát ha az eurós eszközöket forintra visszafedezzük, az plusz hét százalékot ad hozzá a hozamhoz éves szinten. Ráadásul az inflációs célok teljesüléséhez erősebb forintra van szükség. Ezek a forintra fedezés mellett szólnak.

Másrészt amíg itt van a háború, amíg itt van az infláció, amíg ilyen magas az egész világban a bizonytalanság, addig a forint árfolyamában mindig lehetnek hullámok.

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma ("tartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

 

hirdetés

Véleményvezér

Kielégül-e Kövér László?

Kielégül-e Kövér László?

Kövér László házelnök elvette Hadházy Ákos fizetésének nagy részét, mert a képviselő többször nem jelent meg az üléseken.
Nálunk akkor emelkedik a benzinár, amikor az olajár éves mélypontra esik

Nálunk akkor emelkedik a benzinár, amikor az olajár éves mélypontra esik

Az unortodox magyar gazdaságpolitika csodákat produkál. Mindig fordítva ülünk a lovon.
A vétójogok korlátozására készülnek az Európai Unióban

A vétójogok korlátozására készülnek az Európai Unióban

Földrengéserejű változásokat hoz az Európai Unióban az orosz-ukrán háború. A legbefolyásosabb vezetők egyszerűsíteni és gyorsítani akaják a döntéshozatalt.
A forintárfolyam gyengesége a magyar benzinmizéria mögött

A forintárfolyam gyengesége a magyar benzinmizéria mögött

Lenne benzin, ha nem lenne ársapka. Viszont még ársapka sem kellene, ha nem zuhant volna hatalmasat a forint árfolyama.
Kövér László magánháborút folytat Hadházy Ákos ellen?

Kövér László magánháborút folytat Hadházy Ákos ellen?

Kövér László házelnökről az a benyomása a külső szemlélőnek, hogy legszívesebben be se engedné a parlamentbe az egyik ellenzéki képviselőt, hiába is választották meg teljesen törvényesen a szavazók.
Már jégpálya is van Felcsúton

Már jégpálya is van Felcsúton

Egyik napról a másikra kinőtt a földből.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo