Első ránézésre nagyon sokan élhetnek ezzel a lehetőséggel. Valószínűleg az 50-60 millió forintos ársávba eső lakások lesznek az elsődleges célpontok, amelyek eddig is a legkeresetteb kategóriát jelentették a piacon, s ezáltal így a legdrágábbaknak tekinthetők, legalábbis négyzetméter ár tekintetében. Szóval ez lehet az egyik faktor, amely esetleg eltántoríthatja a vevőket. Ugyanakkor a legutóbbi statisztikák szerint a magyarok cirka 90 százaléka saját tulajdonú lakásban lakik, vagyis a szóba jövő vásárlók a lakosság maradék 10 százalékából kerülhetnek ki.

A havi nettó átlagjövedelem itthon 487 ezer forint volt áprilisban, azaz az 50 százalékos adósságfék szabály szerint a havi törlesztőrészlet egyedülálló személy esetében 243 ezer forint lehet, miközben 50 millió forint törlesztője 25 évvel és 3 százalékos kamattal 237 ezer forint. Ha a 7,1 százalékos jellemző piaci kamattal számolunk, akkor ez a kamattámogatás havonta a költségvetésnek mintegy 120 ezer forintjába kerül hitelenként. Ugyanakkor a fenti megfontolásokat figyelembe véve az új hitelt igénybe vevők száma 100-200 ezer főre rúghat, akik fokozatosan vehetik fel a hitelt az elkövetkező néhány év során. Ugyan a kormány 15-25 millió forint támogatásról beszél hitelenként, de a fenti paraméterek mellett ez a mi számításunkban akár a 36 millió forintot is elérheti, nominális értéken. Szóval valószínűleg további áremelkedést fog indukálni a kisebb és közepes lakások piacán, ami viszont visszacsatolást okozhat, s fékezheti a hitelfelvételt. Mindenesetre 100 ezer hitelfelvevő esetén a fenti számítás 144 milliárd forint éves támogatást, költségvetési kiadást jelent a maximális 50 milliós hitelfelvétellel számolva. Ez összecseng a mai kormányinfón elhangzott számokkal. (2025-2026-ban kisebb, majd magasabb 150 milliárd forint körüli kiadás.)