A drónok felhasználási területei közül a katonai célú az egyik legismertebb. A közelmúltban a drónok a háborúk nélkülözhetetlen eszközeivé váltak, gyökeresen megváltoztatva a fegyveres konfliktusok jellegét. Az Egyesült Államok Afganisztánban és Irakban megfigyelésre és terrorizmus elleni műveletekre használta őket, majd Líbiában, Szíriában és Etiópiában is szerepet játszottak az ottani konfliktusokban. Azerbajdzsán 2020-ban használt drónokat az örmény erők ellen Hegyi-Karabahban. A szudáni polgárháborúban egyre nagyobb szerepet játszanak, India és Pakisztán idén májusi összetűzése pedig az első alkalom volt, hogy az egymással hagyományosan ellenséges két ország nagy számban vetett be drónokat egymással szemben. A drónok kiemelkedő fontossággal bírnak az eddigi legnagyobb drónháborúban, az orosz-ukrán háborúban is.

A katonai felhasználású drónok nem csak a harctéren hoztak gyökeres változást. Míg a katonai fejlesztések sokáig inkább a vezető hatalmak hadiipari komplexumain belül jelentek meg, a mai harcászati drónok vonatkozásában ez már csak részben van így, hiszen olyan országok – például Irán és Törökország – is számottevő „drónnagyhatalmak”, amelyek hagyományosan nem tartoznak a vezető fegyverexportőrök közé. A katonai célú drónok ráadásul kereskedelmi termékekből is összeállíthatók.

A drónok ugyanakkor nem csak a harctéren játszanak fontos szerepet. Felhasználási módjuk szerint a következő fő kategóriákba sorolhatjuk őket:

Fogyasztói drónok – ezeket ismerik a legtöbben: kis, kamerával felszerelt quadcopterek, amelyeket alapvetően szabadidős céllal használnak, például légi fotózásra vagy versenyzésre.

Kereskedelmi drónok – ezeket cégek használják, például ingatlanfotózásra, termésfigyelésre, felmérésre, kézbesítésre stb. Gyakran hordoznak speciális felszereléseket, például nagy felbontású kamerákat, hőérzékelőket vagy kézbesítő szerkezeteket. A BCC Research piackutató vállalat szerint a kereskedelmi drónok globális piacának értéke 2023-ban 11,1 milliárd dollár volt, ami 2029-re várhatóan 24 milliárd dollárra fog nőni.

Ipari drónok (ez a kategória olykor átfedésben van a kereskedelmi drónokkal) – ezeket a robusztus drónokat nagy igénybevételhez alkalmazzák, például olajfúrótornyok vagy távvezetékek ellenőrzésére, nagy mezők trágyázására és növényvédő szerekkel való bepermetezésére, vagy építkezések feltérképezésére. Ezek a feladatok hosszabb repülési időt, nagyobb teherbírást és fejlett autonóm képességeket igényelnek.

Hatósági drónok – a rendőrség, katasztrófavédelem és egyéb hatóságok által hatósági célokra használt drónok. A rendőrség például a baleseti helyszínelés során, valamint a szabálytalanul közlekedő autósok megfigyelésére alkalmazza őket.

Katonai drónok – a hadseregek világszerte széles körben használják a drónokat hírszerzésre, megfigyelésre, felderítésre, valamint harci műveletekre. A katonai célú felhasználás 2023-ban a globális drónpiac közel 49 százalékát tette ki.

Felhasználási területek

A főbb nem katonai felhasználási területek közé tartoznak az alábbiak:

Mezőgazdaság – a drónok használhatók például a termés állapotának ellenőrzésére, a földek felmérésére, növényvédő szerek/műtrágyák permetezésére, továbbá az állatállomány terelésére is. A drónok hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez és a költségek csökkentéséhez. A mezőgazdaság a drónhasználat tekintetében az egyik fő iparágnak számít.

Szállítás – a drónokat csomagok ügyfélhez való kiszállítására is használják (például az Amazon, a DHL, a UPS, az Alibaba és különféle startupok), jelenleg korlátozott távolságokra. A drónok a logisztikában kiválóan alkalmasak a könnyű és sürgősen kézbesítendő áruk (gyógyszerek, elektronika, élelmiszer) gyors szállítására, valamint a közúton nehezen megközelíthető helyek elérésére. Megemlíthető Ruanda példája: az afrikai ország kormánya 2016-ban kötött szerződést az amerikai Zipline startuppal arra, hogy a cég drónjai vért szállítsanak elosztóközpontokból egészségügyi létesítményekbe, nagymértékben lecsökkentve ezáltal a vérszállítás időtartamát. A szállítási technológia fejlődésével és a szabályozás változásával a drónok valószínűleg a szállítási ökoszisztéma részévé válnak majd. Előrejelzések szerint a globális szállítódrónpiac értéke a 2023-as 1,8 milliárd dollárról 2028-ra 12,3 milliárd dollárra fog nőni.

Megfigyelés, biztonság és közbiztonság – a rendőrség és más szervezetek alkalmaznak drónokat olyan feladatokra, mint például eltűnt személyek felkutatása (például a vadonban), bűncselekmények helyszínének megfigyelése, tömegfelügyelet nagy rendezvények során, valamint gyanúsítottak követése veszélyes helyzetekben. A drónok a katasztrófaelhárításban is segítséget jelentenek: árvizek, pusztító erejű viharok vagy földrengések után az érintett területeken megtalálhatják a túlélőket és felmérik a károkat. Erdőtüzek esetén légi felvételeket készítenek a tüzekről, megkönnyítve ezzel annak eldöntését, hogy a tűzoltók hol vessék be az erőforrásaikat. Emellett például egy gyárterület éjszakai átvizsgálására egy drón sokkal gyorsabban képes, mint egy biztonsági őr.

Média és szórakozás – a drónok egyik legkorábbi civil felhasználási területe a légi fényképezés és a filmkészítés volt. A drónok lehetővé tették a filmkészítők és a média számára, hogy olcsón légi felvételeket készítsenek. Fotósok, utazási vloggerek és ingatlanügynökök is használnak drónokat. A légi felvételek készítése nemcsak a drónokat a munkájukhoz használók, hanem a hobbisták számára is elérhetővé vált a drónoknak köszönhetően.

Infrastruktúra, építkezés és ellenőrzés – a drónok az építkezéseken és az infrastruktúramenedzsmentben egyre inkább a szokványos eszközök közé tartoznak. Az építőiparban a drónok felmérik az építkezési területet, nyomon követik az építkezések előrehaladását (3D-s térképek és modellek légi adatokból történő készítésével), és megvizsgálják a nehezen elérhető szerkezeteket. Az energetikai és közműágazatban elektromos vezetékeket, szélturbinákat, naperőműveket, valamint olaj- és gázipari létesítményeket ellenőriznek – például hőérzékelőkkel felismerhetik az olyan problémákat, mint a repedések és szivárgások. A bányászati vállalatok drónokat használnak bányák és raktárak felmérésére (a bányászat a drónok ipari felhasználásának mintegy 3-4 százalékát tette ki 2023-ban). A biztosítótársaságok is alkalmaznak drónokat a balesetek vagy természeti katasztrófák utáni vagyoni károk felmérésére. A távközlési vállalatok drónokat használnak a mobiltornyok ellenőrzésére, sőt, a segítségükkel vészhelyzetben ideiglenes hálózati lefedettséget is tudnak biztosítani (mivel a drónok repülő mobiljel-átjátszóként is működhetnek).

Érdemes megemlíteni, hogy környezetvédők is alkalmaznak drónokat vadon élő állatok számlálására, orvvadászat elleni járőrözésre és – a drónokat magok elvetésére használva – erdőtelepítésre.

A dróngyártás néhány ismertebb szereplője

A dróngyártás terén kiemelkedő szerepet játszik a kínai DJI, a világ legnagyobb dróngyártója, amely több mint 70 százalékos részesedéssel bír a globális drónpiacon. Szintén kínai a PowerVision, az egyetlen olyan vállalat, amely légi, vízfelszíni és víz alatti roboteszközöket is gyárt. Az ismertebb kínai dróngyártók közé sorolható az Autel Robotics, az Ehang és a Yuneec is. Az Egyesült Államok legnagyobb gyártói közé tartozik a leginkább a katonai és taktikai drónjairól ismert AeroVironment, az autonóm drónokra összpontosító Skydio, az Intel, valamint a Boeing leányvállalata, az Insitu. A globálisan is jelentős európai dróngyártók között található a francia Parrot, amely az egyik legnagyobb nem kínai dróngyártó a bevétel alapján, a szintén francia Delair, valamint a horvát Orqa.

Konklúzió

A fent felsorolt alkalmazási területeken a drónok hatékonyabban, gyorsabban, biztonságosabban és gyakran olcsóbban végzik el az adott feladatot, mint a hagyományos módszerek, mindemellett pedig felhasználható adatokat is gyűjthetnek. A dróntechnológia gyors fejlődése jelentősen hozzájárul a drónok piacának növekedéséhez. Az olyan innovációk, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a fejlett szenzortechnológia javítják a drónok képességeit, lehetővé téve, hogy összetettebb feladatokat hajtsanak végre nagyobb pontossággal és hatékonysággal. Emellett az akkumulátor-technológia és a meghajtórendszerek fejlődése javítja a drónok üzemidejét és hatótávolságát.

Minden adott tehát ahhoz, hogy a drónok szerepe továbbra is nőjön az élet számos területén. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági jelentőségük egyre nagyobb lesz. Jól szemlélteti ezt egy a Scientific Journal of Safety and Logistics nevű folyóiratban 2024-ben megjelent tanulmány, amely szerint az európai drónpiac értéke 2030-ra várhatóan eléri a 14,5 milliárd eurót, ami 12,3%-os összetett éves növekedési rátát jelent. A növekedést többek között a logisztika, a mezőgazdaság, a közbiztonság és az infrastruktúra-ellenőrzés területén történő szélesebb körű drónfelhasználás hajtja majd. A tanulmány szerint 2030-ra várhatóan 400 000-800 000 kereskedelmi drón lesz Európában, és akár 400 000 közvetlen és közvetett kapcsolódó munkahely jöhet létre a szoftverfejlesztés, az automatizálás és a távközlés területén. Mindemellett a drónok évente 120 000 tonna szén-dioxid kibocsátását előzhetik meg a hagyományos szállítójárművek kiváltásával. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)