Az átmeneti rendelkezések hiányában sok a nyitott kérdés, ezért egyelőre várakozó állásponton vannak a magánnyugdíjpénztárak, hangzott el a pénztárszövetség sajtótájékoztatóján. Amit már biztos, hogy ezentúl a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulék is csak az állami pillérbe utalható, vagyis a nyugdíjpénztárak további működésére egyelőre nincs fedezet. Ugyanakkor az elfogadott jogszabály 26. paragrafusa javítja a pénztárak túlélési esélyeit, hiszen ez kimondja, hogy a tagok önkéntes támogatása mellett a pénztárak határozhatják meg működési költségeiket, ami akár a kasszák fennmaradását is jelentheti, amennyiben a tagok élnek a lehetőséggel.
Egy tavalyi törvény alapján most a befizetések 0,9 százalékát vonhatnák le a pénztárak működésre, azonban mivel nincs befizetés, ezért ez a gyakorlatban semmilyen bevételt nem biztosít. Az már biztos, hogy a jelenlegi 8-10 pénztár mindegyike nem maradhat fenn, de a szövetség - mivel a végleges jogszabályok nem ismertek - még optimista és azon dolgozik, hogy a maradék százezer tagnak végleges megoldást nyújtson, hangzott el a sajtótájékoztatón.
– Ebben a törvényalkotási tempóba úgy tűnik, hogy nem fér bele az, hogy a kormányzat tárgyaljon a szakmai szervezetekkel – válaszolta a Piac & Profit kérdésére Borza Gábor, a szövetség új elnöke. Szerinte a pénztártagok sem tehetnek egyelőre mást, mint kivárnak.
A kedd hajnalban elfogadott jogszabály bár halvány esélyt teremt a pénztárak túlélésére, ez nagy valószínűséggel a jelenlegi tagokon múlhat. Elvileg minél többen élnek az önkéntes támogatás lehetőségével, annál több kassza menekülhet meg. Borza Gábor szerint ez mindenképpen jó döntés lehet, hiszen más megtakarításokhoz képest a nyugdíjpénztári befizetés várhatóan az egyik legolcsóbb befektetési megoldást tudja majd kínálni. Persze ehhez „kritikus tömegre” van szükség.
– Miután a részletes rendelkezéseket még nem ismerjük, nem tudjuk megmondani, hogy hány ember támogatása tudja megmenteni a szektort, vagy legalább egyet a pénztárak közül – tette hozzá az új elnök. (Fél év alatt több mint 5 milliárd forintos működési vesztesége volt a 18 magánnyugdíjpénztárnak, derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szeptember elején megjelent idősorából.)
Új műsorhoz új elnök kell
Bába Julianna szerint a lemondásában szerepet játszott, hogy rövidesen újra kell gondolni a teljes pénztári szektor – elsősorban az önkéntes- és az egészségpénztárak – jövőjét. Bár a Stabilitás elsősorban a magánnyugdíjpénztárak képviseleti szervezeteként vált országosan ismertté, azonban a szövetség tömöríti az önkéntes- és az egészségpénztárak jelentős részét is. Számukra elengedhetetlen, hogy a kormányzat bevonja őket azokba a jogszabály előkészítő munkákba, amely a szektor jövőbeni működésének kereteit határozza meg.
- Úgy gondolom, hogy a személyem – főként a magánnyugdíjpénztárak érdekeinek védelme során végzett tevékenységem miatt – nem segíti, hanem inkább gátolhatja a párbeszédet kormányzattal, ezért döntöttem a lemondás mellett. Új műsorhoz új elnök kell – fogalmazott a leköszönő elnök.
Bába Julianna kiemelte, hogy a pénztári szektor ágai együttesen közel 2,2 millió taggal és mintegy 1160 milliárd forintos kezelt vagyonnal rendelkeznek, amely alapján a pénztári forma továbbra is az egyik legjelentősebb egyéni öngondoskodási módnak tekinthető Magyarországon. Ezek fejlesztése, működtetése viszont nehezen képzelhető el a jogalkotói és végrehajtói hatalom ellenében, azért a Stabilitás Pénztárszövetségnek minden eszközt meg kell ragadnia annak érdekében, hogy a kormányzattal és a törvényhozással párbeszédet kezdeményezzen, és ily módon tagjai érdekeit képviselni tudja.
Szerinte hiába nyilvánította ki több, mint 100 ezer ember azt az akaratát, hogy a jövőben az öngondoskodást választja az állammal szemben, nem marad olyan intézményrendszer, amely ezt biztosítani tudja számukra. Így a végeredményt tekintve a kormányzat ezt az akaratot semmibe véve a társadalom egy jelentős csoportjával szemben súlyos megkülönböztetést alkalmaz. Bába Julianna bejelentette: ezen állami diszkrimináció miatt magánszemélyként jövő januárban ismét beadja az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi beadványait.
