Ismét válaszút elé került a 102 ezer nyugdíj-pénztártag, bár a döntés ezúttal látszólag könnyebb volt, hiszen a vonatkozó kormányhatározat értelmében - nem úgy, mint egy éve - ők sem fognak elesni az állami nyugdíjtól. A most visszalépőknek is jár az adó- és járulékmentesség a reálhozam és a tagdíj-kiegészítés után, s azok, akik a magán-nyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják a tagi kifizetéseiket, az összeg 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.
A kasszák hallgatnak
A kasszák nem segítették a döntést. Mivel a törvényi előírások szinte esélytelenné tették a szektor fennmaradását, a legtöbbjük hezitált. A végső taglétszám függvényében a fenntartható működési modell kidolgozására attól függően lesz módjuk, hogy hogyan gazdálkodtak eddig. Az Erste és az Aegon nem mérlegelt: mindkettő közgyűlése a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. ?Az alig 2000 tagot számláló Erste esetében kevésbé meglepő a lépés, hiszen a csekély létszám miatt a maradóknak a jövőben nagyon magas tagdíjat vagy adományt kellett volna fizetniük.
A több mint 16 ezres tagságú Aegonnál azonban más állt a döntés hátterében. A nyugdíjpénztár vezetősége a szektort érintő megváltozott szabályozási környezet, a biztonságos és tervezhető működtetés ellehetetlenülése miatt javasolta a közgyűlésnek a megszüntetést. Mivel a pénztárak elveszítették a működésükhöz biztosan befolyó bevételt, az ágazat fenntartása olyan pluszterhet jelentene a tagságnak, amely mellett a pénztári megtakarítás már nem feltétlenül lenne jövedelmező - tájékoztatta tagjait a pénztár.
A tagok - ha ezután sem az állami rendszert választják - átvihetik megtakarításaikat más magánnyugdíjpénztárba. Március utolsó hetéig azonban csupán két kassza hozta nyilvánosságra a megtakarítás fenntartásának árát.
Győznek a bátrak?
A közel 20 ezer fős tagságot számláló ING önkéntes adományból tervezi, hogy tovább működik. Idén még nem kér hozzájárulást a tagjaitól, jövőre pedig évi 4000 forintban állapította meg a minimálisan szükséges adomány mértékét, ha nem csökken a taglétszám. Ez az összeg azonban kizárólag a kassza működését fedezi, a pénztártag megtakarítását nem gyarapítja. A törvény értelmében a pénztártagoknak tagdíjat kell fizetniük. Habár az ING igazgatótanácsa 0 forintban határozta meg a minimumtagdíjat, ha valaki szeretné érdemben is gyarapítani a megtakarítását, a kassza vezetése 4000-8000 forintos befizetést ajánl az adományon felül. Ezért cserébe arra számíthat a pénztártag, hogy az egyre inkább bizonytalan nagyságú jövedelmet ígérő állami nyugdíj mellett egyéb jövedelme is lesz, amikor eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Az OTP Magán-nyugdíj-pénztár stratégiája más. A kötelezően fizetendő havi tagdíjat 2012. január 1. és május 31. között havonta 1000 forintban állapították meg, az-után pedig a tagdíj legkisebb összege - felső korlát nincs - havi 5000 forint lesz. A tagdíjból a törvény szerinti 0,9 százalékot működésre fordítják, 99,1 százalékot pedig jóváírnak a pénztártag számláján. A pénztár honlapján szerepel az is, hogy a pénztártag fizethet a pénztár részére adományt is, ennek mértékét azonban nem határozták meg. Az OTP tagsága tehát magasabb kötelező havi költségre számíthat, de biztos, hogy nő a megtakarítása.
Az Allianz viszont független nyug-díj-pénztár kiala-kítása mellett tette le a voksát, Szövetség Magán-nyugdíj-pénztár néven együttműködést kínál a magánpénztári piac szereplői számára. A többi kassza lapzártánkkor még kivárt, a három úttörő pénztár megmutatta a lehetséges utakat, remélhetően valamelyik modell fenntartható lesz. A vagyonkezelés konkrét ára a pénztárak gazdálkodásától és a taglétszámtól függ majd.
