Miből lesz így magánnyugdíj?

A magánnyugdíjpénztárak összesített taglétszáma március 31-én 99.299 fő volt a felügyelet honlapján közzétett adatok szerint. A pénztártagok március 31-ig jelezhették visszalépési szándékukat. Az állami társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépési lehetőséggel 24.907 pénztártag élt, az érintettek tagsági jogviszonya május 31-én szűnik meg. A maradó közel 74.400 fő az előzetes adatok alapján 9 pénztár közt oszlik el.

Forrás: PSZÁF

A tavalyi visszalépések után a maradó tagok átlagosan magasabb számlaegyenleggel rendelkeztek, mint a visszalépettek. Az idei visszalépések során is hasonló jelenség figyelhető meg, egy kivételével minden pénztárnál nőtt az átlagos egyéniszámla-egyenleg. A bevételi források kiesése következtében a működési eredmény 3 pénztár kivételével minden intézménynél negatív volt 2012 első negyedévében. A magánkasszák működési vesztesége 212 millió forint volt az első negyedévben.

Forrás: PSZÁF

A magánnyugdíjpénztárak a befektetéseken 11,466 milliárd forint eredményt realizáltak az első félévben, a portfólió értéke a 2011. december végi 226,292 milliárdról 2012. március végére 237,119 milliárd forintra nőtt. A portfólió mintegy fele - 118,705 milliárd forint - kötvényekben volt, ebből 110,336 milliárd forint magyar állampapírokban, 28,077 milliárdot részvényekben, 80,752 milliárdot befektetési jegyekben, 5,329 milliárdot bankszámlán és készpénzben, 4,256 milliárd forintot egyéb eszközökben tartottak a magánnyugdíjpénztárak.

Nőnek az egészségpénztárak

Az egészségpénztárak taglétszáma az első negyedévben átlépte az 1 millió főt (március végén 1.025.335 fő volt). A közel 52 ezer új belépőnek köszönhetően a létszám 4,6 százalékkal nőtt egy negyedév alatt, a tagdíjbevételek (10,207 milliárd forint) azonban ennek ellenére nem nőttek az egy évvel korábbihoz képest.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak a száma március végén 1.245.483 volt, egy negyedév alatt 15 ezer fővel (-1,21 százalékkal) csökkent a végelszámolás alatt álló pénztárak taglétszámával korrigálva. A szolgáltatásban részesültek és kilépők együttes száma emelkedett, miközben az új belépők száma elmaradt mind az egy évvel korábbitól, mind a tavalyi év átlagától.

A szolgáltatási kifizetések ugyan emelkedtek, de a 10 éves várakozási idő lejárta utáni kifizetés nem nőtt: a felügyelet szerint a 10,7 milliárd forint egy része szolgálhatott devizahitel-végtörlesztés forrásául, de ez az összeg nem éri el még a 2011. évi átlagos negyedéves kifizetés (12,9 milliárd forint) nagyságát sem, így a végtörlesztési célú felhasználás nem támasztható alá.

Önkéntes adományból élhetnének

Havi néhány száz forintos működési célú adománnyal működőképesek maradhatnak a magánnyugdíjpénztárak a Stabilitás Pénztárszövetség szerint. a hatályos jogszabályok értelmében a pénztárak továbbra is legfeljebb a tagdíj 0,9 százalékát vonhatják le működési költségekre. A Stabilitás korábbi számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A tagság visszajelzései alapján ezt a plusz terhet azonban már sokan nem tudják vállalni, így a magánpénztári szektor nem fog tudni működni. A Stabilitás Pénztárszövetség egy jogi lehetőségre hívja fel a tagok figyelmét: működés szempontjából kulcsfontosságú kérdés lehet, hogy a tagok működési célú adományokkal, önkéntes alapon járuljanak hozzá pénztáruk fenntartásához. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, amely függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől. A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja, amely összeget a pénztár a tag rendelkezése értelmében teljes egészében a működési költségek fedezésére fordíthat. Az így befizetett összeg, a tagdíjjal ellentétben - a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét. (Hogy melyik pénztár mekkora adományokat várna, arról itt olvashat bővebben.)

Az önkéntes nyugdíjkasszák működési vesztesége 214 millió forint volt az első negyedévben. Az első negyedévi befektetési nyereség 32,407 milliárd forint. Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió összértéke három negyedévi csökkenést követően emelkedett, a 2011. év végi 834,192 milliárdról március végére 841,763 milliárd forintra.

A portfólió szerkezetében - a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan - megnőtt a befektetési jegyek aránya, miközben a magyar állampapíroké csökkent. Március végén a 841,763 milliárd forintból 539,924 milliárdot kötvényekben - ebből 495.150 milliárdot magyar állampapírokban - tartottak a kasszák, a befektetési jegyek 199 milliárdot, míg a részvények 42,678 milliárdot képviseltek a portfólióban.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a működési ráfordítások és bevételek egyaránt emelkedtek. A kiadások arányában kifejezett bérköltség szintén nőtt, az adminisztrációs és nyilvántartást végző pénztárszolgáltatóknak kifizetett összeg pedig csökkent a tavalyi első negyedévvel összevetve. Ennek részben az az oka, hogy a pénztárak jellemzően saját alkalmazásba vették a pénztárszolgáltatónál foglalkoztatott alkalmazottakat.

Mit talált a PSZÁF és a KEHI?

A magánnyugdíjpénztárak múltbéli teljesítményét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is vizsgálta, amelyekkel kapcsolatosan az elmúlt időszakban jelentek meg információk.

Állampapírban és készpénzben

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépők követeléseit a magánnyugdíjpénztárak állampapírban és készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba –így döntött a Parlament. A rendelkezések szerint a magánpénztáraknak a követeléseket október 12-ig kell teljesíteniük. A magánpénztárak május 31-ével kötelesek a visszalépő pénztártagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és szeptember végéig a követeléseket állampapírba vagy pénzbe helyezni. Előírás, hogy a követelésnek legalább akkora részét állampapírban kell továbbadniuk, amekkora a visszalépő tagok portfóliójában az állampapírok aránya május végén. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján az állami adósságcsökkentő alap tulajdonába kerülnek. Pénz átadását arra az esetre írja elő a törvény, ha a tag portfóliójában lévő eszközt a meghatározott határidőig nem lehet állampapírra váltani és így átadni az államnak. A parlament a gazdasági stabilitási törvény decemberi elfogadásával döntött úgy, hogy megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék pedig az állami nyugdíjkasszába kerül. Egyúttal újra megnyitották az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt.

A PSZÁF 2010 második felében tekintette át több magánnyugdíjpénztár befektetési, vagyonkezelési tevékenységét. Ennek során megállapította: a vagyonkezelői szolgáltatásokért fizetett díjakkal kapcsolatban négy magánnyugdíjpénztár (Aegon, AXA, ING, OTP) és vagyonkezelőik többször megsértették a jogszabályokat. A PSZÁF az érintett pénztáraknak határozatokban írta elő: mutassák ki és fizessék vissza tagjaiknak az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltségeket, miután azokat érvényesítették vagyonkezelőikkel szemben.

A felügyeleti kötelezés nyomán az AEGON valamint az AXA már visszafizette tagjainak a korábban elvont összegeket. Az OTP Magánnyugdíjpénztár pedig 2012. áprilisában adott be olyan kimutatást a PSZÁF-hoz, amelyre a határozat kötelezte, és amelynek alapján a vagyonkezelő mintegy 600 millió forint visszatérítésére vállalt kötelezettséget volt és jelenlegi tagjai számára. A PSZÁF elfogadta azt a magánnyugdíjpénztár által beadott ütemtervet is, amely alapján az OTP Magánnyugdíjpénztár visszatéríti az összeget, így a bíróság megszüntette az ügy kapcsán indított közigazgatási pert. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár közigazgatási perben támadta meg a felügyeleti határozatot, az első fokú eljárást a PSZÁF nyerte meg.

A KEHI május 4-én bejelentette, hogy 9 feljelentést tett az AXA, az Erste és az Aegon magánnyugdíjpénztárak ellen: 8 hűtlen kezelés, egy feljelentés sikkasztás elkövetésének alapos gyanúja miatt született. Az AXA május 21-én közölte: nem kapott hivatalos értesítést, csak a sajtóból értesült arról, hogy a KEHI a feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, és semmilyen hivatalos tájékoztatást, értesítést nem kapott a KEHI-től a vizsgálattal kapcsolatban. Május 24-én az AEGON Magyarország jelezte, hogy a KEHI vizsgálat eredményét nem ismeri, tájékoztatást nem kapott az ügyben, a médiából szerzett tudomást arról, hogy több kormányzati feljelentés született a magán-nyugdíjpénztári szektor korábbi gazdálkodása ügyében, és rendőrségi eljárás indult az AEGON Magánnyugdíjpénztár ellen.