Magyarországon a nyugdíjkorhatár a nők és a férfiak számára is 65 év, de legalább 20 évet kell dolgozni ahhoz, hogy valaki teljes öregségi nyugdíjat kaphasson. 2017 júniusában több mint 2 millió ember kapott öregségi nyugdíjat, méghozzá átlagosan 112.669 forintot havonta. Kevéssé ismert, de ha valaki 1998. január 1. előtt járt főiskolára vagy egyetemre, akkor a nappali tagozaton eltöltött idő beleszámít a nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe. A nők pedig négy évtized után nyugdíjba mehetnek. Esetükben a szolgálati időbe beleszámítanak a gyermekneveléssel töltött évek, de ezen felül igazolniuk kell legalább 32 év keresőtevékenységgel töltött időt is. Újdonság lehet az is, hogy akinek nincs elég szolgálati ideje, az vásárolhat hozzá, idén ehhez havonta 43.350 forint nyugdíjjárulékot kell lerónia – emelte ki Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója.
Vészesen fogy a magyar
Minek aggódni a nyugdíj miatt? – tette fel a kérdést Győrfi Zoltán. Válasza szerint azért, mert a magyar társadalom fogy és vészesen öregszik is. 1910-ben még csak 8 százalék volt a 60 év felettiek aránya Magyarországon, 2060-ra ez 36 százalékra nőhet. Beszédes adat, hogy utoljára 1980-ban született több gyermek annál, ahányan meghaltak. Az állam viszont csak annyi nyugdíjat tud fizetni, amennyit adók formájában beszed a járulékfizetőktől. Csakhogy mivel a járulékfizetők száma csökken, a nyugdíjasoké viszont nő, a rendszer előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. Ennek megelőzésére a nyugdíjak csökkentése, a magasabb adók bevezetése, a járulékfizetők számának növelése, vagy a nyugdíjkorhatár emelése lehet alkalmas. Látható, hogy egyik sem egyszerű és népszerű megoldás.
A nyugodt öregkorhoz szükséges havi jövedelmet három forrásból szedhetjük össze. Eddig a legfontosabb pillér az állam által fizetett nyugdíj volt, ám ez a fenti okok miatt folyamatosan veszít a jelentőségéből. Itt jön a képbe a másik két „láb”, a magánnyugdíjpénztárak és az öngondoskodással előteremtett bevétel. Mivel a magánnyugdíjpénztárak folyamatosan veszítenek jelentőségükből, az öngondoskodás egyre fontosabbá válik. Nyugdíjcélra pénzt önkéntes nyugdíjpénztáron, nyugdíjelőtakarékossági (NYESZ) számlán keresztül, vagy nyugdíjbiztosítással és más hosszú távú megtakarítással tehetünk félre. Ezeket Győrfi Zoltán szerint érdemes kihasználni, hiszen mindegyikhez évi 20 százalékos adójóváírás jár. Az időskorra félretett pénzre égetően nagy szükségünk is lesz, hiszen ha az állami nyugdíjból nem tud megélni a nyugdíjas, akkor a magyar alaptörvény szerint gyermeküknek kell gondoskodni a szüleikről. Ha ezt nem teszik meg, akkor bíróság előtt lehet követelni tőle a szükséges összeget.
Fialtatni kell a pénzt
A félretett pénzt azonban jelenleg nem egyszerű fialtatni – hívta fel a figyelmet Győrfi Zoltán. A kamatok ugyanis rekordalacsonyan vannak világszerte, a piaci árfolyamok ugyanakkor abnormális szinteken vannak. Sosem lehet tudni, minek mehet fel az ára, hol lehet majd hozamot realizálni. Ilyen helyzetben egy hétköznapi ember aligha boldogul, így jobb, ha profikra bízza a pénzét. Olyan szolgáltatót kell keresni, aki a devizától a tőzsdéken át a nyersanyag-és állampapírpiacokig mindent átlát és képes időben felismerni és kihasználni az árfolyammozgásokat – mondta Győrfi Zoltán.
