Díjmentes nyugdíj-előtakarékossági számla a Magyar Államkincstárnál.

Mik a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk egy nyugdíj-előtakarékosság során?

Közeleg az év vége, ilyenkor pedig nagyon megugrik az érdeklődés a nyugdíjcélú megtakarítások iránt.

Mától könnyebb lesz a nyugdíjas évekre takarékoskodni.

A mai nyugdíjasok szerint folytonos tanulással, önképzéssel érhető el az időskori anyagi biztonság, míg a fiatalabbak inkább a minél nagyobb összegű megtakarításban látják a szép nyugdíjas évek zálogát. De minden generáció a legfontosabb lépések közé sorolja, hogy már pályakezdőként el kell kezdeni a nyugdíjas évekről való gondoskodást – derült ki egy több generáció visszajelzésén alapuló hiánypótló kutatásból.

A még nem nyugdíjas korban lévők 76%-a bevallotta, hogy le van maradva nyugdíjtervei megvalósításában. A megoldást a nyugdíjas munkavállalásban, vagy abban látják, hogy a közeljövőben magasabb bejelentett fizetéssel járó állásra váltanak – derült ki a Groupama Biztosító és az NRC reprezentatív, a különböző nyugdíjstratégiákat vizsgáló kutatásából.

Amikor a nyugdíjas évekre teszel félre, kiemelten fontos a biztonság, hiszen ez a pénz nem arra van, hogy “eltőzsdézd”. De nem csak a befektetések kockázatával kell számolnod, sok egyéb tényező is kockázatot jelenthet ilyen hosszú távon. A Pénzügyi tudakozó segítségével összeszedtük azt a 7 szempontot, amit figyelembe kell venned, amikor a legjobb nyugdíj megtakarítást keresed.

Szöges ellentét feszül a lakossági nyugdíjtervek és a tényleges megtakarítások között. Bár a 30-59 éves magyarok több mint fele úgy látja, hogy még a 30-as évek előtt meg kellene kezdeni a spórolást a nyugdíjas évekre, a 30-as korosztály 58 százaléka még hozzá sem kezdett. Mindössze a magyarok negyede rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, pedig a válaszadók szerint legalább 151 ezer forint kellene havonta ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni– derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A K&H szerint ugyanakkor minél előbb bele kell vágni a takarékoskodásba annak, aki előrelátóan készül a nyugdíjas éveire.

Megyei rangsor készült arról, mennyit tesznek félre azok a magyarok, akik ki szeretnék egészíteni a jövőbeli állami nyugdíjukat, és emiatt magánúton takarékoskodnak. Budapesten hiába magasabbak az átlagbérek, mint az ország többi pontján, számos vidéki megye megelőzi a fővárost takarékosságban.

A nyugdíjas lét várható extra költségeire derült fény a Groupama Biztosító friss kutatásából. A jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában már a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számít, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldoznia a nyugdíjából. Már ha egyáltalán képes lesz megfizetni a szolgáltatás árát.

A munkavállalók 69 százaléka a munkáltatójára vár, hogy segítse az öngondoskodás megkezdésében. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) kutatása szerint a megkérdezettek negyede úgy véli, a foglalkoztatónak feladata, hogy ösztönözze a nyugdíj-előtakarékoskodást, 19 százalék pedig egyenesen kötelezővé tenné a munkáltatói hozzájárulást. Az OTP Nyugdíjpénztár tapasztalatai szerint a munkáltatók egyre inkább kezdik felismerni kitüntetett szerepüket.

Hogyan lehet biztosítani a nyugodt öregkort akkor is, ha az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez? Erre a rendkívül fontos kérdésre kereste a választ az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Pánikolni a nyugdíjunk miatt ugyan nem kell, ám előre tervezni annál inkább. A megoldás egyértelműen az öngondoskodás, csakhogy mostanság nem éppen egyszerű eredményesen fialtatni a pénzünket.

A 18-29 év közötti korosztály úgy vélekedik, hogy előre láthatóan 66 éves korában vonulhat nyugdíjba, és átlagosan 18 évet fog nyugdíjasként tölteni – derült ki a Groupama Biztosító megbízásából készített országos kutatásból. A megkérdezett fiatalok válaszaiból kiderül: 22 millió forintot kellene félretenniük a pénzügyileg stabil öregkorhoz.

Sorba állították a világ országait aszerint, hogy hol a legjobb nyugdíjasnak lenni. Kik a csúcstartók, és hol áll Magyarország? Az előrejelzések kétségbe vonják, hogy a most élmezőnyben lévő országok mindig ilyen színvonalon tudják majd eltartani a nyugdíjasaikat. A ma születő gyermekek 100 évig is élhetnek, aminek beláthatatlan következményei lehetnek – derül ki a Nyugdijbiztositas.com elemzéséből.

A magyarok rendkívül optimisták időskori egészségügyi állapotukat illetően, jóllehet egészségük megőrzésért keveset tesznek – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért.

Emelkednek a fizetések Magyarországon, ugyanakkor azzal is szembe kell néznünk, hogy a minimálbért keresők számára csak alig néhány ezer forinttal nőt a bére, amiből egy családi strandbelépő is csak alig jön ki. Mutatunk azonban három olyan lehetőséget is, ahol jó helyet találhatunk ennek a pluszpénznek.

A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkösebbek az elképzelésekhez képest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az időskori aktivitást. Az időben elkezdett takarékoskodás, és a megfelelő stratégia ugyanakkor hozzásegíthet az időskori anyagi biztonság eléréséhez.

A magyarok mintegy 58 százaléka azért nem tesz félre az időskori évekre, mert – az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt – egyáltalán nem számít rá, hogy megéli a nyugdíjas éveket. Pedig könnyen elszámolhatja magát, aki ilyen logika alapján dönt az öngondoskodás szükségességéről.

A sikeres nyugdíjas évekre való felkészülés nemcsak a megfelelő pénzügyi szokásokon, hanem az egészséges életmódon is múlik. Ennek ellenére aggasztó szakadék tátong az emberek elképzelései és tettei között, mutat rá az Aegon cégcsoport nemzetközi kutatása a szomorú valóságra.

A magyar munkavállalók 42 százaléka vagy rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, vagy tervezi azt az OTP Öngondoskodási Indexének legutóbbi eredményei szerint. Ez 13 százalékos emelkedés a korábbi eredményekhez képest.

Mindenkinek kötelező dologként kéne tekintenie a nyugdíj-előtakarékosságra! – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén. Szerinte az ésszerűség, az erkölcsi törvények és az írott jogszabályok is arra köteleznek mindenkit, hogy előrelátó módon gondoskodjék nyugodt öregkoráról.

Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd.

Átlagosan 8 év lemaradásban vannak, akik a harmincas éveikben kezdenek el takarékoskodni. Ezt azok állítják, akik már rendelkeznek megtakarítással. Ráadásul a ténylegesen várható nyugdíj összege átlagosan közel 100 ezer forinttal kevesebb az ideálisnak tartotthoz képest – derült ki az Allianz legfrissebb, az öngondoskodást vizsgáló kutatásából.

Mivel az állami nyugdíjrendszer kilátásai enyhén szólva sem rózsásak, ajánlott egyénileg is takarékoskodnia annak, aki szeretne anyagilag stabil nyugdíjas éveket biztosítani magának. Számukra 3 megoldás kínálkozik: nyithatnak nyugdíj-előtakarékossági számlát, azaz NYESZ-t, megtakaríthatnak egy önkéntes nyugdíjpénztár segítségével és köthetnek egy nyugdíjbiztosítást, melyek mindegyikére 20 százalékos állami támogatás jár. A Vienna Life Biztosító összeszedte a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A magyarok 73 százaléka szerint kizárólag az állam feladata, hogy gondoskodjon az egyén időskori anyagi biztonságáról – derült ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményeiből. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik még mindig csak az állami nyugdíjra támaszkodnának. A munkáltatóknak is kulcsszerepe van abban, hogy ez a tendencia megforduljon.

A vállalkozók az alkalmazottaknál sokkal rugalmasabban viszonyulnak a nyugdíjkérdéshez, 40 százalékuk például 65 éves kora után, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba vonulni – állapította meg az Aegon tizenöt országra kiterjedő kutatása. A vállalkozóknál emiatt különösen fontos a megfelelő nyugdíjtervezés.

Az emberek fele már most sem tudna megélni, ha egy hirtelen baleset vagy betegség miatt nem folytathatná munkáját – derült ki az UNION Biztosító legfrissebb felméréséből. Minden harmadik megkérdezett gondolja úgy, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

Bár az átlagnyugdíjnál magasabb nyugdíjra vágynak, a magyarok mintegy 70 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, holott havi néhány ezer forint félretételével is jelentős befektetésre lehetne szert tenni a nyugdíjas évekre.

Mindössze 22 százalék azoknak az aránya, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, holott 78 százalék a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után. Egyre több, tízből hét ember pedig úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozik majd – derül ki a K&H biztos jövő index kutatásából. Tavalyhoz képest nőtt azoknak az aránya, akik nyugdíjbiztosításból számítanak extra jövedelemre a nyugdíjba vonulásuk után.

A cégvezetők számára egyre fontosabb, hogy gondoskodó munkáltatóként tekintsenek rájuk dolgozóik, ezt többek között a béren kívüli juttatásokkal szeretnék elérni az OTP Nyugdíjpénztár kutatása szerint. Fata László cafeteriaszakértő a jövő évi, cafeteriát érintő jogszabályváltozások kapcsán vizsgálta a munkáltatók hozzáállását a béren kívüli juttatásokhoz. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint az egyéni öngondoskodás mellett a munkáltatókra is nagy feladat hárul abban, hogy hozzájáruljanak dolgozóik boldog nyugdíjas éveihez.

A hazai nyugdíjrendszer komoly kihívások előtt áll. Az évtized végéig az elmúlt évekhez képest 30 százalékkal többen érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A Ratkó korszak gyermekei még számíthatnak a boldog nyugdíjas évekre, de nem feltétlenül mondhatják el ugyanezt az Y generációsok, vagyis a mai 20-40 év közötti korosztály. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint az öngondoskodás fontosabb, mint valaha.

Drasztikus változásokat tapasztalhatunk az élet minden területén, a 20. század átformálta az emberek látásmódját, igényeit. A mostani 40 év alatti korosztály később házasodik, később vállal gyereket, de korábban elkezd takarékoskodni időskorára.

A magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre – derül ki egy friss felmérésből. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.

Az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67%-a nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal és nem is tervez félretenni idősebb éveire. A demográfiai változások fényében viszont a mai nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy csak az állami nyugdíjból lehessen élni.

Magyarországon 480 ezer háztartásnak van lakáscélú megtakarítása, ami egyrészt az ingatlanpiaci keresletet is fűtheti a jövőben, másrészt hosszú távon nyugdíjcélú megtakarítást is jelenthet számukra. A lakásbefektetés ugyanis kedvező alternatíva: az ezredfordulót követően a lakások átlagos négyzetméterára több mint 300 százalékkal nőtt, ami még az inflációt figyelembe véve is jelentős értéknövekedést eredményezett. A bérleti díjak nettó keresetekhez mért aránya alapján pedig a lakásbefektetés a havi átlagbér több mint felét biztosíthatja többletjövedelemként.

A magyar fiatalok tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, véleményük szerint az időskori jövedelmük 40 százalékát már az öngondoskodásból származó források teszik majd ki, egyre kevésbé számítanak az államra. Ezzel együtt az Aegon kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság nyugdíjfelkészültségén még mindig sokat kell javítani.

Tavaly összesen 6 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel támogatták dolgozóikat a felelős munkáltatók – derült ki az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár értékelőjéből. Egy év alatt több mint 84 százalékkal emelkedett munkáltatói hozzájárulásokon felül adható adományok összege. A vállalatok körében nem csak az adó- és költségelőnyök miatt, de a munkavállalók lojalitásának és pénzügyi tudatosságának növelése érdekében is hasznos ez a béren kívüli juttatás.