Nem számítanak a nyugdíjra a fiatalok, de meg fognak lepődni

A magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre – derül ki egy friss felmérésből. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.

Kép: FreeDigitalPhotos.net

Rendkívül pesszimisták életkilátásaikat illetően a legfiatalabb aktív – 20 és 29 év közötti – korosztály tagjai: várható életkorukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számolnak nyugdíjas évekkel – derül ki az NN Biztosító reprezentatív, online felméréséből. A fiatal korosztály pesszimizmusa azért is szembeszökő, mert a demográfiai adatok szöges ellentétben állnak a várakozásaikkal. A KSH  adatai szerint Magyarországon 2013-ban a nyugdíjas kort megélő, 65 éves férfiak átlagosan plusz 14,5 év, a nők pedig plusz 18,4 év várható élettartammal számolhattak. A tendencia egyértelműen növekvő: 1991 és 2013 között a 65 éves férfiak várható élettartama 2,4, míg a nőké 2,8 évvel növekedett.

Az idősebbek realistábban számolnak. „Talán nem meglepő, hogy minél közelebb érünk a nyugdíjas korhoz, annál pozitívabban ítéljük meg saját életkilátásainkat. A harmincasok a legfiatalabbakhoz hasonlóan pesszimisták, a negyvenesek azonban már 70, az ötvenesek pedig 71 éves várható életkorral számolnak. Azonban még a viszonylag optimista ötvenesek is legalább egy évtizeddel alábecsülik várható életkorukat” – vetette össze a kutatás eredményeit a KSH adataival Bagyánszki Éva, az NN Biztosító kutatási vezetője. A várható élettartam növekedésének pedig komoly társadalmi hatásai is lesznek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint már 2015 végén is 2,17 millió nyugellátásban részesülő magánszemély élt Magyarországon, ám a várakozások szerint ez a szám – az aktív népesség számának csökkenésével párhuzamosan – tovább növekszik majd. Ezt alátámasztja, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15–64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Azaz az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya a magyar lakosságon belül megduplázódik.

Nem is akarunk nyugdíjra félretenni?
Az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67%-a nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal és nem is tervez félretenni idősebb éveire. A demográfiai változások fényében viszont a mai nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy csak az állami nyugdíjból lehessen élni.
A várható élettartam miatti – téves – pesszimizmus magyarázhatja azt, hogy a fiatalok nem takarítanak meg nyugdíjas korukra. Az NN Biztosító kutatása szerint a nyugdíjcélú megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya a kor előrehaladtával fokozatosan csökken: a 20–29 éveseknél még 67 százalék, a 40–49 éveseknél viszont már csak 46, az 50–65 éveseknél pedig 42 százalék. „Pedig nem csak demográfiai érvek szólnak a mielőbbi döntés mellett. Minél előbb kezdünk el nyugdíjunkra félretenni, annál alacsonyabb rendszeres megtakarítással tudunk jelentős nyugdíjvagyont felhalmozni” – tette hozzá Bagyánszki Éva.

Amire szükség is lesz: Az NN Biztosító szakembereinek az Európai Unió nyugdíj-prognózisán alapuló kalkulációja szerint a demográfiai változások következtében jelentősen csökkenni fog az állami nyugdíj: 2050-ben, mikor egy mai kora harmincas nyugdíjba vonul, a jelenlegi induló átlagnyugdíjnak mindössze 79 százalékát, a ma húszévesek 2060-ban pedig csupán 75 százalékát fogják megkapni. A fizetésekkel összevetve a szakadék még nagyobb: harmincasok esetén az induló nyugdíj az átlagfizetéseknek 65,6 százaléka, húszasok esetén pedig 62,3 százaléka lesz. Azaz a mostani húszasoknak, harmincasoknak az aktív korban megszokott életszínvonalukhoz és a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat – legalább másfél évtizeden keresztül.

Ráadásul a fiatalok gondolják leginkább úgy, hogy időskorukban nem kívánják majd visszafogni költéseiket. Az NN kutatása szerint 58 százalékuk nem kíván kevesebbet költeni ruházkodásra, 63 százalékuk nem fogná vissza a szórakozásra és utazásra költött pénzösszegeket, és mindössze 13 százalék költene kevesebbet élelmiszerre, mint aktív korában.

Várjuk a sült galambot
A magyar fiatalok tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, véleményük szerint az időskori jövedelmük 40 százalékát már az öngondoskodásból származó források teszik majd ki, egyre kevésbé számítanak az államra. Ezzel együtt az Aegon kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság nyugdíjfelkészültségén még mindig sokat kell javítani.

Véleményvezér

Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo