Készüljünk a nyugdíjra, vegyünk lakást

Magyarországon 480 ezer háztartásnak van lakáscélú megtakarítása, ami egyrészt az ingatlanpiaci keresletet is fűtheti a jövőben, másrészt hosszú távon nyugdíjcélú megtakarítást is jelenthet számukra. A lakásbefektetés ugyanis kedvező alternatíva: az ezredfordulót követően a lakások átlagos négyzetméterára több mint 300 százalékkal nőtt, ami még az inflációt figyelembe véve is jelentős értéknövekedést eredményezett. A bérleti díjak nettó keresetekhez mért aránya alapján pedig a lakásbefektetés a havi átlagbér több mint felét biztosíthatja többletjövedelemként.

2016. szeptember 4.

Piac&Profit

Az ezredforduló óta az ingatlanárak megtriplázódtak, a fogyasztói árak viszont csak megduplázódtak, azaz a lakások árai reálértéken jelentősen növekedtek. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: a 2009-ben elmélyülő válság kedvezőtlen hatással volt a lakásárakra, de évtizedes távlatokban felértékelődés figyelhető meg az ingatlanpiacon.

A szakember szerint egy jó ingatlanbefektetés jelentős megtakarítást igényel, ám több szempontból is megoldást jelenthet a nyugdíjas évekre. Egyrészt a lakásra takarékoskodó háztartás egy olyan eszközhöz jut, amelyből bármikor kiszállhat: igaz nem egyik napról a másikra, de eladható. “Ez abban az esetben fontos, ha esetleg már a nyugdíj előtt szükség lenne a befektetés értékére pénz formájában - mondta Balogh László.

Bérleti díj, mint többletjövedelem

A lakások hosszú távon felértékelődhetnek, ráadásul a befektetésre vásárolt lakóingatlanok bérbe adása állandó jövedelmet is biztosít. Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten és megyei jogú városokban a magánszemélyek által hirdetett 60 négyzetméteres kiadó lakások átlagos bérleti díja 2008-ban a nettó fizetések 55-60 százalékát emésztették fel. A következő években csökkent ez az arány, és 2013-ban jött el a bérlők aranykora: akkor átlagosan a nettó keresetnek csupán a 43-45 százalékát tette ki a bérleti díj. Ezt követően indult meg az albérletárak emelkedése, és idén már a nettó átlagfizetésnek több mint felét viszi el a lakbér Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a vizsgált méretkategóriában.

Miért nem kell a magyaroknak az ingyenpénz?

Sokan nem élnek az intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel, pedig azok már a jelenben is jelentős anyagi előnyt kínálnak. A három hazai nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció közös jellemzője, hogy befizetések után igénybe vehető adójóváírás éves szinten 20 százalék.

Balogh László szerint az utóbbi években látott bérletidíj növekedés és a nettó keresetek emelkedése alapján egy lakásbefektetés az átlagos nettó átlagkereset több mint felét is biztosíthatja többletjövedelemként a nyugdíjba vonulás után. “Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy olyan becslés, ami az 1999 óta bekövetkezett eseményeket veszi figyelembe. Egy-egy esetleges gazdasági sokk vagy elhúzódó válság könnyen felülírhatja a prognózist. Azonban azoknak a háztartásoknak, akiknek a pénzügyi mozgástere megengedi, egy jó helyen vásárolt lakás felértékelődése és a bérleti díjból adódó többletjövedelem, nyugdíjcélú megtakarításként is szolgálhat” - tette hozzá a szakember.

Félmillió háztartás már felkészült

A szakértő kiemelte, hogy a jövőben a piac is adott a lakásbefektetések számára. A KSH legfrissebb felmérése szerint ugyanis 480 ezer háztartás - az összes háztartás 12 százaléka - rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ezek a háztartások a következő években további keresletet támaszthatnak a lakáspiacon. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, a használt lakások piacán látható fellendülés, az új építésű lakások iránt kialakult erős kereslet és várható kínálatbővülés, az elhalasztott lakásvásárlások mellett az állami lakástámogatási programok és a nettó reálkeresetek emelkedése is biztos alapot adnak az ingatlanpiac fejlődésének.

Miből lesz nyugdíja? Adunk 3 tippet!

A hazai lakosság egyre nagyobb része ismeri fel, hogy fontos időben elkezdeni gondolkozni a nyugdíjas évek anyagi fedezetéről, ám a nyugdíjcélú megtakarítások sajátosságai kapcsán sok még a bizonytalanság. Pedig a három nyugdíjcélú konstrukció legfontosabb paraméterei alapján könnyen kiválasztható, hogy milyen megoldásokat érdemes választani az öngondoskodáshoz.